Infláció elemeire bontva: a pénzromlás leküzdésének első lépése

Hétvégi évértékelő beszédében a miniszterelnök elsősorban az EU-s szankciós politikát és a háborút jelölte meg a rekordméretű magyar infláció okaként. Orbán Viktor szerint folyamatosan háborúban állunk az inflációval, amit nem szabad kivédhetetlen csapásnak tekinteni. 
„Ha az inflációt le akarjuk küzdeni, akkor a megértéssel kell kezdeni (…) A betegség neve szankciós infláció, a vírus pedig a brüsszeli szankció” – mondta Orbán Viktor.

Az infláció kapcsán a miniszterelnök kiemelte „…nem szabad tőle megijedni, megdermedni, és nem szabad beletörődni. Cselekedni kell, és meg lesz az eredménye (…) bele kell avatkozni ilyenkor a gazdaságba (…) ezért egy átlagos család ma a rezsicsökkentésen keresztül havi 181 ezer forintot spórol, ez egész Európában egyedülálló” – emelte ki a miniszterelnök. Kijelentette azt is: „Letörjük az inflációt is, ez mindig a kormány dolga, nem is lesz benne hiba.”

Majd pár perccel később, az évértékelő beszéd vége felé hozzátette azt is: „Az infláció olyan, mint a tigris, és neked csak egy töltényed van. Ha nem találod el, felfal téged. Kérem bízzanak bennünk, mi eltaláljuk. Erre akár fogadhatnak is: az év végéig egy számjegyűre gyaluljuk az inflációt.” 

Milyen mértékben felelősek az inflációért a háború és a szankciók?

Amennyiben az évértékelő beszéd inflációval kapcsolatos fő üzenetének hátterét megnézzük, akkor alá kell húznunk, hogy nem csupán egy politikai megállapításról, illetve helyzetértékelésről van szó, amikor a szankciók és a háború kerül szóba a pénzromlás kapcsán.
Ugyanis gazdaságtudományi szempontok szerint is egyértelműen kimutatható: közel fele részben az EU szankciós politikája és az orosz-ukrán háború felelősek a magas magyar inflációért. A Makronóm Intézet friss számításai szerint ugyanis 47,8 százalékban, azaz közel fele részben a szankciók és a háború miatt elszálló energiaárak, az ugyanezen okból gyengülő forintárfolyam, valamint a szállítási költségek fentiek okán történt emelkedése a magyar infláció részbeni kiváltó oka.

Az inflációt kiváltó tényezők részletesen

A magas infláció mögötti tényezők sokrétűek, azonban két csoportba sorolhatóak: a háborúhoz és a szankciókhoz köthető áremelkedés, valamint az országspecifikus tényezők kategóriájába. Bár ez utóbbiban is bőven szerepet játszik például olyan külső, a gazdaságpolitikától teljesen független tényező, mint például a súlyos tavalyi aszály, amely további 1,8 százalékpontot magyarázhatott a 24,5 százalékos, 2022. decemberi inflációból, így több mint felerészben külső hatások magyarázzák a nagyarányú pénzromlást, ám erre még később, részletesen kitérünk.

A Makronóm Intézet friss, február 20-án megjelent gyorselemzésének célja volt tehát megvizsgálni, hogy a decemberi inflációt mely tényezők, és milyen mértékben befolyásolták.

Az adatok, valamint a szakirodalmi eredmények azt mutatják, hogy a fenti két csoport nagyságrendileg fele-fele arányban felelt a decemberi áremelkedésért – húzza alá Molnár Dániel, a Makronóm Intézet makrogazdasági elemzője. Ennek részleteit az alábbi ábrán is láthatjuk.
1. ábra

A decemberi infláció felbontása tényezőkre (százalékpont)

Forrás: Makronóm Intézet becslés

A háborúhoz és a szankciókhoz kapcsolódó tételek a magyar infláción belül

Összességében tehát a háborúhoz és a szankciókhoz kapcsolódó tételek 47,8 százalékban járulnak hozzá az inflációhoz:

• Az energiaárak elszabadulása: több szakirodalmi kutatás is arra az eredményre jutott, hogy az energiaárak 10 százalékos emelkedése 0,3 százalékponttal növeli az inflációt. A Makronóm Intézet vállalati felmérése szerint a vállalatok átlagosan 215 százalékos energiaár (villamosenergia és gáz) emelkedéssel szembesültek, amely így 6,5 százalékpontot magyaráz az inflációból;
• Az árfolyam gyengülése: a forint árfolyama a háború kitörése óta a bizonytalanság, a folyó fizetési mérleg hiányának növekedése, a megnövekedett energiaszámla miatt, valamint az uniós források körüli viták nyomán gyengült. Az értékvesztés mértéke a háború kitörése előtti, 2018 óta tartó trendhez képest 11,8 százalékot tett ki októberre (418,6-os átlagos havi árfolyam), amely havi adat – figyelembe véve az árfolyam árakba történő késleltetett begyűrűződését is – a legnagyobb mértékben befolyásolta a decemberi inflációt. A trenden felüli növekedés ugyanakkor magában foglalja az EU-s források körüli viták hatását is. Ennek kiszűréséhez a zloty és a forint árfolyamának alakulását vetettük össze június (a lengyel megállapodás) óta. Az adatok pedig azt mutatják, hogy az árfolyamgyengülés nagyságrendileg 40 százaléka köthető az uniós forrásokkal kapcsolódó vitához, a fennmaradó értékvesztés más tényezők következménye. Az MNB számításai szerint a jelenlegi gazdasági környezetben az árfolyam 1,5–2 százalékos leértékelődése 0,6–0,7 százalékponttal járul hozzá az inflációhoz, vagyis a 11,8 százalékos gyengülés hatása 4,4 százalékpont, amelyből a háború hatása 2,7 százalékpont;
• A szállítási költségek növekedése: a globalizált világgazdaságban és a hosszú ellátási láncok időszakában a szállítási költségek szerepe felértékelődik, egy költségsokk a termékek széles körének az árába beépül. Az USA-ra végzett számítások szerint a tengeri szállítmányozás költségének 15 százalékos emelkedése egy éves időtávon 0,1 százalékponttal növeli az inflációt. Az elmúlt időszak költségnövekménye Európában 3,5–4 százalékpontot adhatott az inflációból, míg Magyarországon ennek hatása – a tengeri szállítás mérsékeltebb szerepe miatt – ennél kisebb, megközelítőleg 2,5 százalékpont lehetett.

Az országspecifikus tényezők részesedése a magyar inflációból

Az országspecifikus tényezők részesedése 52,2 százalékra tehető, amelyek közül a legfontosabbak:

• Az árfolyam trend szerinti gyengülése és uniós források körüli viták: az árfolyam a 2018 óta tartó trend szerint évente átlagosan 3,7 százalékkal gyengül, ez 1,4 százalékpontot ad hozzá az inflációhoz, míg az uniós források körüli viták esetében ez a hozzájárulás 1,7 százalékpont; vagyis a hatás itt összesen 3,1 százalékpont;
• Profit húzta infláció: a bruttó működési eredmény és a vegyes jövedelem alakulása alapján a vállalati profitráták érdemben emelkedtek Magyarországon: a visegrádi országok esetében mért átlagos növekedés duplája volt megfigyelhető hazánkban. Ehhez az ágazatok széles köre hozzájárult: az iparban duplájára, a szállítás, raktározás ágazatban pedig 80 százalékkal nőtt a bruttó működési eredmény éves alapon, de jelentős volt például a szolgáltatások vagy a kereskedelem, turizmus esetében mért növekedés is. A fogyasztói kosár több mint feléért felelős kereskedelem, gépjárműjavítás, szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás ágazatban a tulajdonosi jövedelmek 6,1 százalékponttal nőttek gyorsabb ütemben, mint a teljes megtermelt jövedelem, amely növekmény egy része a turizmusban a koronavírus-járvány veszteségeinek utólagos megtérüléséből adódik. Ezek alapján a profit húzta infláció hozzájárulása 2,2 százalékpont lehetett;
• Béremelések hatása: A dinamikus béremelések a korábbi években nem okoztak számottevő inflációs hatást, ugyanakkor a tavalyi évben a 17,5 százalékra gyorsuló bérdinamikának már számottevő áremelő hatása lehetett, elsősorban a szolgáltatások körében. A szolgáltatások bérhányadát és a szolgáltatások fogyasztói kosáron belüli súlyát figyelembe véve a béremelések 2,1 százalékponttal járulhattak hozzá az árnövekedés üteméhez;
• Magas kereslet: A kormányzati transzferek az év elején (szja-visszatérítés, 13. havi nyugdíj) jelentősen megtámasztották a családosok és a nyugdíjasok keresletét, ami az áremelkedés ellenére is fogyasztásra ösztönzött. Az MNB számításai szerint a lakosságnak juttatott közel 1 600 milliárd forint több mint harmadát megtakarításra, hiteltörlesztésre fordították. A kiskereskedelemben ezen intézkedések révén júliusig nagyságrendileg 275 milliárd forint többletkereslet jelent meg, amely, figyelembe véve a forgalombővülést, a kiskereskedelmi áremelkedés harmadáért lehetett felelős, vagyis 2 százalékponttal járulhatott hozzá az inflációhoz;
• A súlyos aszályhelyzet: a tavalyi magyar aszályhelyzet a legsúlyosabb volt Európában, éves szinten 26,1, míg a május–augusztusi időszakban 52,5 százalékkal esett kevesebb csapadék, mint a megelőző 5 év átlagában. A régiós, jelentősebb mezőgazdasági termeléssel rendelkező országokban ennél érdemben kedvezőbb volt a csapadékhelyzet. Összevetve a régiós országok tavalyi csapadékhelyzetét és az élelmiszer-inflációban meglévő különbségeket, nagyságrendileg 6,6 százalékpontot magyarázhatott a hazai súlyosabb aszályhelyzet az élelmiszerár-emelkedésen belül. Ez az élelmiszerek infláción belüli súlyát figyelembe véve 1,8 százalékpontot magyaráz a decemberi pénzromlási ütemből;
• Adóemelések hatása: a népegészségügyi termékadó és a jövedéki adó emelése az őszi hónapokra begyűrűzött az érintett termékek árába. Ezen túl azon szegmensekre, ahol extraprofit keletkezett, a kormány különadót vetett ki, ami ugyancsak beépült – még ha csak részben is – az érintett termékek árába. Az MNB 2022. decemberi számításai alapján ezen tényezők együttesen 0,9 százalékpontot magyaráztak az inflációból;
• Egyéb tényezők: az egyéb, itt fel nem sorolt tényezők inflációs hozzájárulása 0,7 százalékpont lehetett

Látható a fenti megbontásból is, hogy a decemberi inflációhoz több tényező együttesen járult hozzá, nem emelhető ki egyetlen magyarázó tényező sem a sok közül. 

A múlt év eleji keresletélénkítés, illetve az adóemelések összességében kevesebb mint 3 százalékpontot magyaráznak az inflációból. 

Ellenben a háború és a szankciók nyomán kialakuló energiaár-emelkedés, az ellátási láncok szakadozása, valamint az ezek nyomán bekövetkező forintgyengülés az inflációnak tehát közel feléért (47,8 százalékáért) volt felelős. 

A kormányzati intézkedésekkel kapcsolatban emellett sokszor elhallgatásra kerül a másik oldal: 2022-ben a költségvetési kiadások 19 százalékát elérő kormányzati intézkedések érdemben támasztották meg a magyar családok helyzetét. 

Az év eleji minimálbér- és garantált bérminimum-emelés hozzájárult az átlagkereset 17,5 százalékos növekedéséhez, aminek köszönhetően az OECD országok között Magyarországon maradt fenn legtovább a reálbér növekedése. Míg a 13. havi nyugdíj teljes visszaépítése és a nyugdíjprémium nyomán a munkából élők mellett éves szinten a nyugdíjasok is reál értelemben több pénzből gazdálkodhattak, mint a megelőző évben.

2.ábra

A kormányzati intézkedések nagysága 2022-ben

Címlapfotó:123rf.com