„Made in Europe” stratégia – erre a csúcstalálkozóra is érdemes odafigyelni!

Nem csak a mostani davosi találkozón születnek fontos döntések, hanem pár hét múlva is. Az EU vezetői a február 9-10-i brüsszeli csúcstalálkozón vitatják meg a 27 országot tömörítő blokk jövőbeni iparpolitikáját, mivel aggódnak amiatt, hogy Washington 369 milliárd dolláros inflációcsökkentő törvénye – amely az akkumulátoroktól az elektromos autókig, napelemekig és szélturbinákig terjedő termékeket támogat – áttelepülésre ösztönzi a vállalatokat az EU-ból az óceán túloldalára.

válaszul a zöld beruházások amerikai támogatási rendszerére, hogy az ipari cégek ne hagyják el Európát, és csökkentsék a tagok külső beszállítóktól való függőségét.
A francia előterjesztés sürgős intézkedéseket fogalmaz meg, különösen a napelemek, akkumulátorok, hidrogén és kritikus nyersanyagok gyártásával foglalkozó európai vállalatok megtartása érdekében, és kiemeli, hogy

1. Az első a külső beszállítóktól való függőség csökkentésére vonatkozó uniós célkitűzések, valamint a 2030-ig tervezett termelési célok meghatározása a kulcsfontosságú ágazatokban, amelyeket uniós jogszabályok határoznának meg, ahogyan azt a blokk a félvezetők esetében a Chips-törvénnyel tette. 

annak érdekében, hogy az európai iparágak megfizethető áron juthassanak energiához. 

2. A második lépés a kormányok által a vállalatoknak nyújtható támogatásra vonatkozó uniós szabályok sürgős módosítása lenne, hogy

amelyet támogatás vagy adójóváírás formájában lehetne nyújtani, hogy a vállalatok számára világosabbá váljon a beruházási döntések meghozatala.
3. A harmadik pillérnek az érzékeny ágazatok uniós finanszírozásának kellene lennie, ami segítene kiegyenlíteni az tagországok között az iparágak támogatására szolgáló jelentős finanszírozási különbségeket.

Párizs azt is javasolta, hogy hozzanak létre egy „vészhelyzeti alapot", amely a más célokra már elfogadott EU-s pénzeszközöket csoportosítaná át, hogy a tagállami támogatásokon felül az EU a stratégiai fontosságú projektekbe közvetlenül is beruházhasson.
4. Végül pedig az EU-nak

és az érzékeny ágazatokat célozná meg. A stratégia utolsó pillére egy teljes mértékben mobilizált kereskedelempolitika lenne, amely magában foglalná a legújabb kereskedelmi védelmi eszközöket is – áll a dokumentumban.
A francia dokumentum szerint ezek az intézkedések – amennyiben az uniós vezetők bejelentik azok tervét a február 9-10-i csúcstalálkozójukon – várhatóan megnyugtatnák a vállalkozásokat, miszerint az EU eltökélten törekszik az európai gazdaság vonzerejének megerősítésére, és megakadályoznák azt, hogy a cégek Európán kívülre költözzenek, mely jelenleg valós veszélyt jelent. (Kockázatot jelenthet azonban az elvek várható, februári elfogadása ellenére az, hogy kellően gyorsan végig lehet-e vinni ezeket az intézkedési terveket, hiszen – mint láttuk – Brüsszelben a Covid-válságra adott iparpolitikai válaszok is meglehetősen lassan születtek meg – a szerk.)

Forrás: How Europe aims to achive strategic autonomy for semiconductors

(Címlapkép:123rf.com)