400 háborút elemeztek, és erre jutottak Ukrajnával kapcsolatban

A szerzők elöljáróban megállapítják, hogy a háborúk gazdasági hatásaival foglalkozó szakirodalom mennyisége egyelőre nem sok, ám egyre bővül. A háború gazdasági hatásaival foglalkozó szakirodalom nagy része konkrét országokra vagy régiókra összpontosított, kis mintákra támaszkodott, vagy csak rövid időszakokra terjedt ki. 

Számos tanulmány mutatott rá a jelentős negatív hatásokra, amelyek hátterében nyilvánvalóan a humán és fizikai tőke pusztulása, a termelési folyamatok megszakadása és a fokozott bizonytalanság áll. Egyesek – többek között a gazdasági növekedés mozgatórugóival foglalkozó szakirodalomban – nem találtak jelentős  növekedésre gyakorolt hatást a háborúk kapcsán.  Mások a megnövekedett katonai kiadások, a munkaerő és a tőke magasabb kihasználtsági rátája vagy a teljes tényezőtermelékenység növekedése által a kibocsátásra gyakorolt pozitív hatásokat mutattak ki a háborús tevékenységek gazdasági vetületeinek elemzésekor..

Sok tanulmány csupán konkrét országokra vagy országokon belüli régiókra összpontosított. Egyesek pedig csak a polgárháborúkra korlátozták elemzésüket. Jellemzően az államok közötti háborúkkal foglalkozó tanulmányok ugyancsak kis mintákra támaszkodtak, és gyakran a GDP-veszteségeket az ország saját, a háború kitörése előtti tendenciáján alapuló előrejelzésekhez képest vizsgálták, amelyek nyilván a folyamatok vizsgálatának túlzott leegyszerűsítését jelentik.. 

Előrevetíthetjük az orosz–ukrán háború gazdasági hatásait?

Chupilkin és Kóczán nemrégiben megjelent tanulmányában tehát a háborúk rövid és hosszú távú gazdasági hatásait vizsgálták, az elmúlt két évszázad közel 400 háborúját tartalmazó nagy adatbázisra támaszkodva. Az elemzésüket természetesen Oroszország 2022 februári ukrajnai inváziója motiválta, azonban a konfliktusok történetét szélesebb körben vizsgálják.

Szintetikus ellenőrzési módszert alkalmaztak, hogy megvizsgálják mind a háborúk okozta azonnali zavarokat, mind pedig az esetleges hosszú távú sebeket, mind az országok egy főre jutó GDP-jét, mind pedig általánosabban a gazdaságok termelő-képességére: a népességre, a tőkeállományra és a teljes tényezőtermelékenységre gyakorolt esetleges hatásokat.

 E szakértői összehasonlításban más országok – amelyek nem éltek át háborúkat, és amelyek hasonlítanak a konfliktus előtt háborúban álló országra – kombinációját használták egy szintetikus kontroll létrehozásához. Ezután összehasonlították ennek a háború nélküli országnak a későbbi gazdasági fejlődését a háborúban lévő ország tényleges tapasztalataival.

A Correlates of War adatállományára építve új adatbázist építettek, amely a konfliktusok közel két évszázadát öleli fel. Így jóval nagyobb mintára támaszkodhattak, beleértve a polgárháborúkat és az államok közti háborúkat is, és különbséget tudtak tenni a területen belüli és kívüli háborúk között, a győztesek és a vesztesek, valamint a háborút kezdeményező felek és mások között. A szemléltetés miatt a különböző hosszúságú háborúkat két tipikus háborús évre sűrítették.

Azt találták, hogy a legnagyobb egy főre jutó GDP csökkenést a területekért vívottháborúk okozzák. A területi háborúk

az egy főre jutó GDP-nek a szintetikus kontrollhoz képest.

Ezzel ellentétben,

A polgárháborúk (amelyek általában hosszabb ideig tartanak, és nagyobb valószínűséggel megoldatlanul maradnak) tartósabb hatásokkal járnak, mint az államközi háborúk.

1. ábra. A háborúk hatása az egy főre jutó GDP-re

Ezt az elemzést kiegészítették azzal, hogy megvizsgálták a háborúk hatását a gazdaságok termelési kapacitására: a népességre, a tőkeállományra és a teljes tényezőtermelékenységre.

Az eredményeik azt sugallják, hogy az áramlásokra, például az évente megtermelt hozzáadott érték változásaira való összpontosítás jelentősen alulbecsülheti a háborúk okozta tartós károkat. Még ott is, ahol az egy főre jutó jövedelem helyreáll, a munkaerő és a tőke (a befektetett eszközök)  „sérülései” maradandó sebeket hordoznak.

2. ábra. A háborúk hatása a népességre, a tőkeállományra és a teljes tényezőtermelékenységre

Dolgozatukban az összes olyan országok közti háborúra vonatkozó átlagos eredményekre összpontosítottak, amelyekről kiegyensúlyozott adatok állnak rendelkezésre.

A tanulmányhoz egy interaktív online melléklet is tartozik (Economies at War Atlas), amely bemutatja az egyes országok egy főre jutó GDP-jét, népességét, tőkeállományát és teljes tényezőtermelékenységét, amiket három pályához viszonyítottak: egy szintetikus kontrollhoz, egy az összes békés gazdaság egyszerű átlagához, illetve az ország saját előzetes trendjének lineáris kiterjesztéséhez.

Részlet az Economies at War Atlas-ból, amely a ciprusi 1974-es konfliktust taglalja

A szerzők kiemelik a szintetikus összehasonlító megközelítés előnyeit más módszerekkel szemben.

Az atlasz Magyarország esetében az 1956-os forradalom következményeit taglalja.