Erre már nagyon vártak a magyar vállalkozások: hamarosan rajtot vesz az új program
Az új gazdaságpolitikai akciótervtől sok magyar cég remél áttörést.
Ft
Ft
20°C
11°C
400 háborút elemeztek, és erre jutottak Ukrajnával kapcsolatban
2023. január 03. 11:49
Az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank közgazdászai vizsgálták a háborúk gazdasági hatásait egy újszerű adatbázisra támaszkodva, amely az elmúlt két évszázad közel 400 háborúját tartalmazza. Kóczán Zsóka és Maxim Chupilkin megállapították, hogy nem mindegy, ha egy ország a saját területén vívja meg a háborúját, vagy más országok területén, a polgárháborúknak tartósabb hatásai vannak, és az sem mindegy, hogy ki kezdi a háborút, és ki lesz a győztes.
2023. január 03. 11:49
Szerzők:
Kóczán Zsóka, az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank vezető közgazdásza. A Cambridge-i Egyetemen szerzett PhD fokozatot. Közgazdászként dolgozott a Nemzetközi Valutaalapnál az Európai Osztályon, valamint a Kutatási Osztályon. Kutatásai az országon belüli jövedelmi különbségekre, a migrációra és az egyenlőtlenségre összpontosítanak.
Maxim Chupilkin, Az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank makrogazdasági elemzője.
A szerzők elöljáróban megállapítják, hogy a háborúk gazdasági hatásaival foglalkozó szakirodalom mennyisége egyelőre nem sok, ám egyre bővül. A háború gazdasági hatásaival foglalkozó szakirodalom nagy része konkrét országokra vagy régiókra összpontosított, kis mintákra támaszkodott, vagy csak rövid időszakokra terjedt ki.
Számos tanulmány mutatott rá a jelentős negatív hatásokra, amelyek hátterében nyilvánvalóan a humán és fizikai tőke pusztulása, a termelési folyamatok megszakadása és a fokozott bizonytalanság áll. Egyesek – többek között a gazdasági növekedés mozgatórugóival foglalkozó szakirodalomban – nem találtak jelentős növekedésre gyakorolt hatást a háborúk kapcsán. Mások a megnövekedett katonai kiadások, a munkaerő és a tőke magasabb kihasználtsági rátája vagy a teljes tényezőtermelékenység növekedése által a kibocsátásra gyakorolt pozitív hatásokat mutattak ki a háborús tevékenységek gazdasági vetületeinek elemzésekor..
Sok tanulmány csupán konkrét országokra vagy országokon belüli régiókra összpontosított. Egyesek pedig csak a polgárháborúkra korlátozták elemzésüket. Jellemzően az államok közötti háborúkkal foglalkozó tanulmányok ugyancsak kis mintákra támaszkodtak, és gyakran a GDP-veszteségeket az ország saját, a háború kitörése előtti tendenciáján alapuló előrejelzésekhez képest vizsgálták, amelyek nyilván a folyamatok vizsgálatának túlzott leegyszerűsítését jelentik..
Előrevetíthetjük az orosz–ukrán háború gazdasági hatásait?
Chupilkin és Kóczán nemrégiben megjelent tanulmányában tehát a háborúk rövid és hosszú távú gazdasági hatásait vizsgálták, az elmúlt két évszázad közel 400 háborúját tartalmazó nagy adatbázisra támaszkodva. Az elemzésüket természetesen Oroszország 2022 februári ukrajnai inváziója motiválta, azonban a konfliktusok történetét szélesebb körben vizsgálják.
Szintetikus ellenőrzési módszert alkalmaztak, hogy megvizsgálják mind a háborúk okozta azonnali zavarokat, mind pedig az esetleges hosszú távú sebeket, mind az országok egy főre jutó GDP-jét, mind pedig általánosabban a gazdaságok termelő-képességére: a népességre, a tőkeállományra és a teljes tényezőtermelékenységre gyakorolt esetleges hatásokat.
E szakértői összehasonlításban más országok – amelyek nem éltek át háborúkat, és amelyek hasonlítanak a konfliktus előtt háborúban álló országra – kombinációját használták egy szintetikus kontroll létrehozásához. Ezután összehasonlították ennek a háború nélküli országnak a későbbi gazdasági fejlődését a háborúban lévő ország tényleges tapasztalataival.
A Correlates of War adatállományára építve új adatbázist építettek, amely a konfliktusok közel két évszázadát öleli fel. Így jóval nagyobb mintára támaszkodhattak, beleértve a polgárháborúkat és az államok közti háborúkat is, és különbséget tudtak tenni a területen belüli és kívüli háborúk között, a győztesek és a vesztesek, valamint a háborút kezdeményező felek és mások között. A szemléltetés miatt a különböző hosszúságú háborúkat két tipikus háborús évre sűrítették.
Azt találták, hogy a legnagyobb egy főre jutó GDP csökkenést a területekért vívottháborúk okozzák. A területi háborúk
a háborút követő évben több mint hét százalékpontos GDP-csökkenést eredményeznek
az egy főre jutó GDP-nek a szintetikus kontrollhoz képest.
Ezzel ellentétben,
néhány területen kívüli háború (az adott országtól távol vívott harcok) esetében az egy főre jutó GDP még növekszik is az összehasonlítható országokéhoz képest.
A polgárháborúk (amelyek általában hosszabb ideig tartanak, és nagyobb valószínűséggel megoldatlanul maradnak) tartósabb hatásokkal járnak, mint az államközi háborúk.
A vesztesek és a nem kezdeményezők esetében az egy főre jutó GDP is jelentősen nagyobb mértékben csökken, mint a győzteseknél, illetve a kezdeményezőknél.
1. ábra. A háborúk hatása az egy főre jutó GDP-re
Megjegyzések: Minden ábrán a t - 1 a háború kezdete előtti egy évre vonatkozik. Minden polgárháborúra úgy tekintettek, hogy az az ország saját területén zajlik. 1-GDP/fő háború az ország területén kívül, /2- GDP/fő háború az ország területén belül, / 3- GDP/fő háború az országok között, / 4- GDP/fő a polgárháború, / 5- GDP/fő a győzteseknél, / 6- GDP/fő a veszteseknél, / 7- GDP/fő a kezdeményezőnél, / 8- GDP/fő a nem kezdeményezőnél.
Ezt az elemzést kiegészítették azzal, hogy megvizsgálták a háborúk hatását a gazdaságok termelési kapacitására: a népességre, a tőkeállományra és a teljes tényezőtermelékenységre.
Az eredményeik azt sugallják, hogy az áramlásokra, például az évente megtermelt hozzáadott érték változásaira való összpontosítás jelentősen alulbecsülheti a háborúk okozta tartós károkat. Még ott is, ahol az egy főre jutó jövedelem helyreáll, a munkaerő és a tőke (a befektetett eszközök) „sérülései” maradandó sebeket hordoznak.
Míg a teljes tényezőtermelékenység körülbelül öt évvel a háború befejezése után visszaáll a háború előtti szintre, a háborúban részt vevő országok népessége és tőkeállománya jelentősen kisebb marad tartósan is.
2. ábra. A háborúk hatása a népességre, a tőkeállományra és a teljes tényezőtermelékenységre
Dolgozatukban az összes olyan országok közti háborúra vonatkozó átlagos eredményekre összpontosítottak, amelyekről kiegyensúlyozott adatok állnak rendelkezésre.
A tanulmányhoz egy interaktív online melléklet is tartozik (Economies at War Atlas), amely bemutatja az egyes országok egy főre jutó GDP-jét, népességét, tőkeállományát és teljes tényezőtermelékenységét, amiket három pályához viszonyítottak: egy szintetikus kontrollhoz, egy az összes békés gazdaság egyszerű átlagához, illetve az ország saját előzetes trendjének lineáris kiterjesztéséhez.
Részlet az Economies at War Atlas-ból, amely a ciprusi 1974-es konfliktust taglalja
A szerzők kiemelik a szintetikus összehasonlító megközelítés előnyeit más módszerekkel szemben.
Az egyszerű összehasonlítás az összes nem háborús országgal hajlamos túlbecsülni a háború negatív hatásait, míg a saját, háború előtti trenddel való összehasonlítás inkább alulbecsüli a „valódi” hatást.
Az atlasz Magyarország esetében az 1956-os forradalom következményeit taglalja.
Beindult az orosz Pusztító, akitől Vlagyimir Putyin is fél – kiderült, meddig nem áll le
Oroszország legkeményebb nője nem sokat teketóriázott: Elvira Nabiullina, a nemzeti bank elnöke rekordmagasra, 21 százalékra emelte a jegybanki kamatot. A cél változatlanul a katonai kiadások miatt berobbant infláció leküzdése.
Világrendszerváltás: Orbán Viktor új gazdaságpolitikát hirdetett, Magyar Péter inkább fejet hajtott Brüsszel óhajai előtt (VIDEÓ)
Belföld
Egyre inkább a szemünk előtt zajlik a globális hatalmi átrendeződés. A világrendszerváltás legnagyobb vesztese eddig Európa, ám Brüsszel továbbra is azzal van elfoglalva, hogy politikai súlyt adjon az uniós elitnek szinte azonnal behódoló Magyar Péternek. Orbán Viktor eközben meghirdette a gazdasági semlegességet.
Tételesen megcáfolták: Magyar Péter hamis állításokat terjeszt, az ellenzéki média meg kritika nélkül átveszi azokat
A tiszás politikus gyakorlatilag minden gazdasági állítása hamis vagy téves a Transzparens Újságírásért Alapítvány gyűjtése alapján.
Orbán Viktor érti, mit jelent a gazdasági semlegesség, de van, aki nem
A gazdasági semlegesség értelmét csak az nem látja, aki befogja a szemét. A keleti nyitás hasznát pedig talán még ők is.
Natalie Portman is keményen odaszúrt az Aranylabda-gáláról távol maradó Real Madridnak! (VIDEÓ)
Az hagyján, hogy az FC Barcelona labdarúgóival pózolt, de mit mutatott a kezével?!...
Kínából érkezett fontos ígéret Magyarországnak – az Európai Bizottságnál foghatják a fejüket
Elkerülhetetlen a pekingi reakció.
Összesen 9 komment
A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
Palatin
2023. január 08. 17:22
El lehetett volna kerülni ezt az ukrajnai szörnyüséget, ha az USA belátta volna, hogy Oroszországnak vannak jogos biztonsági érdekei, amit az USA-nak is tisztelnie kell. A háború egyértelmü oka, hogy Ukrajna összeszürte a levet az USA-val, abból a célból, hogy a Nató-ba való felvétele révén az amcsik atomfegycereket telepíthessenek Moszkva alá. Emögött a háború mögött a amerikaiak Oroszországgal szembeni végsö leszámolásának tervei húzódnak meg.
Az amcsik úgy spekulálhattak, hogy most végre itt az alkalom, hogy egy másik nép vérével harcolhatnak a gyülült katonai riválisuk ellen. Söt esteleg végleg le lehet számolni vele. Az ilyesminek nagy ára van. Az USA nagyon szeretné az európaiak számlájára legyözni az oroszokat. Ez a Nato igazi értelme számukra. Az oroszok egyáltalán nem tehettek mást, mint Ukrajnát megtámadni. Ha ezt nem teszik, ma már Moszkva alatt amerikai atomfegyverek ágaskodnának.
Az oroszok addig senkit nem fenyegettek, jól együttmüködtek, békések voltak a Nyugat irányába. Ukrajna aljas, alávaló módon elárult egy testvérnépet, kiszolgáltatta volna az oroszokat az USA kénye-kedvének, fütyülve az oroszok legelemibb biztonsági érdekeire. Bármilyen borzalmas is ez a háború, az igazság most az oroszok oldalán van. A honvédö háborút ök vívják az USA ellen és nem az ukránok az oroszok ellen. Ez utóbbi csak a hamis látszat. Erre egyszer majd a Nyugatnak is rá kell jönnie. De lehet, hogy ezt úgyis tudják, csak elszámolták magukat....
amca
2023. január 07. 12:56
1 a baj ebben a sok semmire való okoskodásban. Aki kezdi a támadást annak semmi nem számít, nyerni akar. Az ellenfél pont fordítva.
A nyertes mindent !!??? visz.
Semmi nem számít.
Se , ember ,se gép ,se infra.
Lást Gitler ,anno.
borvssoias
2023. január 07. 12:55
Epikus kávézaccolvasás, "hihetetlen" eredménnyel! :)))
Palatin
2023. január 07. 09:57
Mindig csak a háború borzalmairól beszélünk, és igy azt pusztán érzelmi síkon értelmezzük. Nagyon ritkán esik szó arról, hogy mi történik békeidöben, amikor mindenkinek szabadságra megy a veszélyérzete, mert élvezzük az életet és nem látjuk, hogy a béke leple alatt a következö háború konfliktusai, okai, feltételei vannak kialakulóban. A háború olyan mint a zivatar a napsütéses idöszak után. A napsütés felviszi a vizet magasra, a zivatar meg ezt a vizet ránk zúditja. A béke és háború dialektikája is hasonlóan müködik. A háború oka egyáltalán nem a jó és a gonosz harca, ez tévedés. Az okok sokkal mélyebbek.
Mert mi történik a békében? Mindeki szépen fejlödik, új találmányok, új termelöegységek, fejlett infrastruktúra stb. jön létre, virágzik a kooperáció, új szövetségek jönnek létre, minden "szuper". Minthogy azonban a világ különbözö részei, különbözö sebességgel fejlödnek, - hiszen különbözö adottságaik, céljaik vannak -, azaz óhatatlanul feszültségek alakulnak ki, illetve azok erösödnek. A nagyhatalmak egymásra, egymás eredményeire mindigis szükségképpen féltékenyek, és így az ellenséges érzületek, még a legbékésebb idöszakban is megvannak. Ez soha nem is fog változni.
Ez a helyzet szükségképpen a konfliktusok, a surlódások, ellentétek növekedéséhez vezet. Visszavenni ebböl egyik fél sem hajlandó, hiszen azt a másik fél gyengeségként érzékelné, és mégjobban rá tenne egy lapáttal. A súlyosbodó ellentéteket nagyon nehéz leállítani. És ha valahol valami túlfejlödik, akkor az mindent felgyorsít. Ma a Nato az, ami "túlfejlödött". És ami túlfejlödik, azzal valamit kezdeni kell, hiszen az egy erös hatalmat képvisel, amit "nem szabad parlagon hagyni". Ezért egy idö után a "legmagasabb fórum" , az erö, a háború dönt, mint egy futballbíró. Pontosan ez az oka, így jött létre az ukrajnai háború is.
És a meccs után megint jön a béke, - a "soha többé" szólamok ideje -, és aztán egy kis idö után minden kezdödik elölröl. Ezen a lényeget tekintve nem lehet segíteni, legfeljebb okos poltikával enyhíteni, elviselhetöbbé tenni. Ez egy ciklus, ami kb. 100 évig tart, bár a történelemben ez nagyon változó volt, ez nagyon sok mindentöl függ. Ha náciknak megbocsátott a világ alig két évtized alatt, az oroszoknak is meg fog bocsájtani. Aki ebben kételkedik, az nem érti a háború és béke dialektikáját. A világ különben sem mondhat le területének egy hatodáról, és az ott rejlö kimeríthetetlen ásványi kincsekröl. 10 év múlva Oroszország ismét a pályán lesz.
Durva fordulat jön az időjárásban, mutatjuk, mire számíthat
origo.hu
Borul a dominó: több ismert baloldali celeb is belebukhat Lakatos Márk ügyébe
mandiner.hu
Vezetés közben halt meg a kamionos Kőbányán
metropol.hu
Minden megváltozik a magyar boltokban
hirtv.hu
Bocsánatért könyörög a Séfek Séfe ordenáré versenyzője
ripost.hu
500 forintos euró? Orbán Viktor tiszta vizet öntött a pohárba
vg.hu
A két legerősebb európai állam döntött: nem támogatja Magyarország megkerülését
mandiner.hu
Dombi Tibor: Összevissza voltunk a pályán, egyből ment a mutogatás a másikra, a beletörődés
nemzetisport.hu
A régió egyik legerősebb hadserege bevásárlást tartott Magyarországon – de nem fegyvereket vett
mandiner.hu
Svédország megint kimutatta a foga fehérjét: rosszindulatú üzenetet küldött a magyaroknak
mandiner.hu
A pápa halott, a konklávé alatt pedig elszabadultak az indulatok – és van, akinek semmi sem szent
mandiner.hu
Megkérdezték Lakatos Márkot, hol van a botrány kitörése óta: válaszolt a stylist!
mandiner.hu
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.