Kender, a kihasználatlan lehetőségek növénye

Pedig a kendert minden gazda szívesen belesorolja a vetésforgójába, hiszen jelentős a gyomelnyomó képessége. A kender ügyében Csapó Györgyöt, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet (NSKI) munkatársát kérdeztük, aki az intézet által kidolgozott kenderstratégiát felügyeli és aki részletesen elmagyarázta, miért bonyolultak a folyamatok a kender körül. 

Amikor a Trump kormány engedélyezte a kender termesztését, az pillanatokon belül átalakult egy THC-vel való tőzsdei kereskedéssé. Az ipari rostkendert és az indiai kendert el kell különíteni,utóbbi magas THC tartalommal rendelkezik, ami a marihuánának az alapja.

Kültéren is, beltérben is, rostra is és a CBD-re, azaz olajra a gyógyszeriparnak.

Főleg ez utóbbi kecsegtetett komoly jövedelemmel. A CBD-t a virágzatból nyerik ki, azaz a növény felső részéből, a többivel pedig nem foglalkoztak. Nem volt tisztázva a CBD-olaj kivonásának módja, így gond lett az olaj tisztaságával, és a gyógyszeripar nem tartott igényt az amerikai változó összetételű termékre.   

Kiváló gyógyszeripari alapanyag

A helyzetet árnyalja, hogy ezek a kenderrel foglalkozó multivállalatok ipari rostkendert feldogozó cégeket vásároltak fel Európában, majdnem háromnegyed milliárd euró értékben. Európa azért volt érdekes, mert sokkal szigorúbban ellenőrizték a vetőmagokat és magát a termesztést is. Ez azért olyan jelentős, mert a különféle kenderfajták pollenjei akár több tíz kilométer távolságból is el tudják szennyezni a másik növényzet CBD-olaját.

Az európai termelés ennek következtében stabil alapanyagot tud biztosítani a gyógyszeriparnak. Európa tehát jobb volt a szabályozás terén, szemben az egyes amerikai szövetségi államokkal, ahol eltérő szabályok érvényesültek.  

Fogalmak a kender és a vadkender körül

A kender (mint növény) termesztésére, forgalmazására és felhasználására vonatkozó szabályokat a 162/2003. (X. 16.) Korm. Rendelet tartalmazza. Ennek megfelelően élelmiszer kizárólag olyan kenderfajtából állítható elő, amelynek THC tartalma a növény légszáraz állapotú, gyökérzettől és száraktól mentes homogenizált részében nem éri el a 0,2 százalékot. Az ilyen legálisan termeszthető, élelmiszer célú kenderfajták magja a növény egyéb részeitől eltérően nem tartalmaz THC-t.

Csapó György szerint a fő gond az volt, hogy csak a pénzt látták, és nem a kender alapvető tulajdonságaival törődtek. Elképesztő mennyiségű felhasználható rostot és pozdorját hagytak a földön, és csak a CBD-olajat gyűjtötték be. A kender-műanyaggyártók ingyen tudták beszerezni az alapanyagot, csupán a szállítást kellett fedezniük. 

A kender Magyarországon

A történelmi Magyarország területén a századforduló idejében 80 ezer hektáron termesztettek kendert. Bácskában, Kárpátalján és a Dráva mentén voltak komoly területek, de szinte minden tájegységen termesztették, főleg a nagyobb folyamok üledékes területein, de termeltek Székelyföldön is, ahol a növénynek kedvezett az ottani párás mikroklíma is. A termesztéshez nem volt szükség a magas koronaértékű talajokra, ezért nem vette el a területet az élelmiszerektől. A települések határában áztatták, majd törték, tilolták a kendert, azokkal az eszközökkel, amelyek a padlásokon még mindig felfedezhetőek.

A begyűjtés nem volt olcsó technológia, hiszen nem egyszerű dolog elvágni a kender erős rostjait. Magyarországon jelenleg egyetlen működő kenderfeldolgozó van Nagylakon, amit 2013-ban úgy kellett megmenteni egy felszámolás során. Még mindig működnek benne az 1905-ös ír gépek. A nagylaki kendergyárnak a mai napig hírneve van Európában, ők rendelkeznek egyedül áztatási engedéllyel az országban. Az áztatásnak külön jelentősége van a pozdorja és a tiszta jó minőségű rost kettéválasztásában.   

Hatalmas előnyei vannak!

A kender igazából csak az első két-három hétben igényes, míg a gyökérzet el nem indul, ami nagyon gyorsan fejlődik, és lemegy akár két és fél méterre is. Különösebben nem igényes a műtrágyázásra, és alkalmas arra is, hogy megtisztítsa a talajt a nehézfém szennyeződéstől. Sűrűn vetik, tehát az óriási zöld tömeg elnyomja a gyomokat, a termesztése nem igényes.

Magyarország a 90-es évekig komoly exportőr volt kenderből, még csak nem is a feldolgozott alapanyagból. Viszont manapság már nem kifizetődő 60-80 kilométeren túl kenderbálát szállítani a feldolgozáshoz. Igaz már vannak mobil dekortikáló gépek, amelyek helyben kifésülik a rostot a szálból. 

Ennél a technológiánál viszont kimarad az áztatás, ami a textilipar számára nem jó, mert a helyben letört kendert kémiailag kell megtisztítani. Innentől nem nevezhetjük ezt a textíliát fenntarthatónak, körforgásosnak és egészségesnek. Ráadásul a természetes módszer vezet a legjobb minőségű nyersanyaghoz, és még olcsóbb is.

Vannak, akik már kapcsoltak

Az EU-ban a kendertermesztés területén nagyon megléptek mellőlünk a franciák és a hollandok. Már a kétezres évek előtt rájöttek arra, hogy a kenderben több van, minthogy inget-gatyát készítsünk belőle, vagy a kendermagot felhasználjuk emberi- vagy állati étkezésre. 

Elkezdték felhasználni a kenderbetont, amihez lényegében pozdorja, mész és víz kell. Mivel a pozdorjának (a kender fás része) kapilláris szerkezete van, emiatt jó a szigetelőképessége. 

Igaz hordozószerkezetre még csak a franciák szabványosították. Használják kész téglaként, vagy beöntik zsaluk közé, esetleg felviszik a falra, mint a vakolatot, sőt már a kender alapanyag 3D-s nyomtatása is megoldott építőipari méretekben. Mivel a kenderbeton dolgozik a párával, nincs hőhíd, nem keletkezik penész, sőt,  idővel még keményedik is. Az égés teszteken is kiválóan teljesít, tehát kellően tűzbiztos.

A kendermag is megérdemel néhány szót, hiszen nagyon magas, 37 százalékos fehérjetartalommal bír, és fehérje-összetétele miatt nagyon jó hatásfokkal emészthető. A kendermagban az összes esszenciális aminosav megtalálható.

Pozícióvesztés és technológiai lemaradás

Ahhoz, hogy széles körben elterjedjen, a kenderre ráaggatott rossz hírnevet kellene leküzdeni. Több történet forog közszájon, hogy miként pótolták a kendert a papíriparban hulladékfával, vagy a műanyagok gyártásában a kőolajjal, ehhez miként mosták össze az indiai kenderrel, hogy rossz hírét keltsék a rostkendernek. Henry Ford is a DuPont meggyőző érvei miatt tért át a kenderműanyagról a kőolajból készültre.

A kenderipar sajnos ezért lemaradt a fejlődésben. Termelni nem elég, fel is kell tudni dolgozni, és ebben maradt le igazán. Ám a technológia lassan utoléri magát. Romániában egy holland cég 5 millió euróért felépített egy kenderfeldolgozót az ott lévő ötszáz hektárra. Ma már kétezer hektáron termesztetnek gazdákkal, és a termesztett kender 80 százalékát a kompozitipar hasznosítja. 

Nem kell magyarázni, hogy ma mekkora az igény a zöld (természetbarát) termékekre. Igaz, azt is hozzá kell tenni, hogy Romániában 2 250 euró támogatást adtak hektáronként a kendertermesztésre, míg Magyarországon 76 ezer forintot. Szomorú, mert Magyarországon lehetne termelni a legjobb minőségű kendert. Sajnos jelenleg alig ezer hektáron termelnek kendert nálunk, a kisebb területeket is beleszámolva.

Európában stabil kereslet alakult ki. Egy kilogramm pozdorjáért 40-50 eurocentet fizetnek, a rost ára minőségtől függően 3-6 euró, a kenderműanyag kilója pedig 2,5-5 eurót. Jelenleg drágább a kenderműanyag, mint a kőolajból készült, de Csapó György szerint ez amiatt van, mert még kevés az alapanyag. Ha nagyobb mennyiségben állítanák elő, akkor az ára is lejjebb menne.

Kitörési pont?

Az amerikai példánál láthattuk, miképp nem szabad bevezetni egy olyan növényt, mint a kender. A következő kérdésem arra irányult, hogy miképp lehetne jól visszahozni a kendertermesztést Magyarországon.

Az NSKI által elképzelt stratégia szerint

A textiliparhoz több kellene, Csapó György szerint ahhoz már hatvanezer hektárnyi területen kellene termeszteni, hogy versenyképesek legyünk a nepáli és a bangladesi textillel.  

Komoly lehetőségek vannak az építőipar és a hadiipar irányában is, ugyanis a kenderből pirolízissel előállított aktív szén nano-ipari felhasználást tesz lehetővé.

hiszen kisebb finomítókban körülbelül kétszáz hektárnyi kenderből elő lehet állítani egy ötezer hektáros gazdaság üzemanyagigényét. És mindegyik zöld technológia! Mivel komoly mennyiségű CO2-t köt meg, ezért a kvóták kereskedelmébe is beleszólhat. Egy hektár kender 9-10 tonna CO2 megkötésére alkalmas, márpedig ma egy tonna CO2 kredit 50 euró felett van.

A stratégia elindításához viszont módosítani kellene a magyar szabályozást, amely a CBD olaj előállításánál túl szigorú. Problémát jelent a szabályozásban, hogy sok európai cég szeretné növelni az ipari rostkender THC tartalmát az eddigi 0,2-ről 1 re, ugyanis sok országban legalizálták az orvosi Cannabist. Csapó György szerint ha ez bekövetkezik, abban a pillanatban a rostkender meghal. Szerinte ezért az volna jó, ha ragaszkodnánk az alacsony THC tartalomhoz, és a C. sativa fajt ki kellene venni a Cannabis növénycsalád törvényi szabályozása alól.

A gazdák jelen állapotban vethetnek kendert, de csak fémzárolt vetőmagot, aminek az előállítását szintén el kellene otthon indítani. A vetés után jelenleg a NÉBIH ellenőrzi az állományt, hogy nem haladja-e meg a THC tartalom az előírtat, ami könnyen előfordulhat, ezért a termesztők többsége már maga is méri.

Igény a kormányprogramra

A piac lassan már reagál a kender lehetőségeire, de Csapó György szerint szükség van egy célzott kormányprogramra is.

az ország északkeleti részében, illetve az Ormánságban. Ha ezt elérjük, a magyar kenderpiac érdekes lehet Európa számára is.

Nagyon fontos a kenderre épülő feldolgozóipar, hiszen a kendernek sok olyan része van, ami alapanyagként is magasabb hozzáadott értéket biztosíthat. Számtalan üdítőitalban vannak egészséget segítő anyagai a kendernek, és itt most nem a THC-re vagy a CBD-re gondolunk. A kendermagolaj kinyerése után maradt pogácsa például sárgarépával összekeverve az egyik legfunkcionálisabb élelmiszert adja, amiben minden nyomelem benne van.

A kendernél tehát számolni kell a maggal és a rostanyaggal is. A siker abban áll, hogy viszonylag egyszerű termesztés mellett mennyi olyan anyagot tudunk kinyerni, ami magasabb hozzáadott értékkel bír. Ezzel lehet növelni az egy hektárra képződött hozzáadott értéket. A lehetőségek láthatóan az élelmiszeripartól az orvosi anyagokon keresztül az űriparig húzódnak. A kormányprogramnak nem lesz egyszerű feladata, hiszen egyszerre kell foglalkoznia magával a termesztéssel, a feldolgozóipar fejlesztésével, illetve a kender anyagainak kutatásával és a rákapcsolódó innovációval is.

A kenderre alapuló K+F+I lehetőségei:

-      Aktív szén és graphén gyártása (ipari felhasználás, elektromos töltésű tégla, elem és akkumulátorgyártás, hadiipar, erőművek esetében igen jelentős co2 megkötési együtthatóval rendelkezik). Az aktív szénnek meglehetősen széles alkalmazási köre van. Kohászati ipar: az aranybányászatban, valamint a ritkaföldfémek, például a molibdén és az urán előállításában; üzemanyag- és energiaipar: ivóvíz és szerves klórvegyületek és egyéb szennyező anyagok ipari szennyvizeinek tisztítására; phitoremediációs talajdekontamináció; olaj- és gázipar ; élelmiszer- és orvosi ipar; mezőgazdaság és környezetvédelem.

-       CO2 abszorbens aktív szén alapú bioműanyag. Világpiaci prognózis: USD 68,5 milliárd 2023-ban

-        Grafén alapú akkumulátor és elemek.

-        Edestin és albumin (a kendermag szárazanyag tartalmának 27 százalékát képező fehérje) alapú vérplazma gyártása.

-       Elektromos töltésű kendertégla, kenderbeton készházak, építőipari termékek, a pozdorja és a kenderből készült aktív szén alapján készült integrált épület-energetikai rendszer, amely világszabadalomként tud megjelenni.

-        Kenderbeton és szigetelő gyártás (előregyártott blokkok-panelek, lőttbeton felhordás.)

-        Kender cellulóz alapú műanyag alapanyag és termékgyártás (megújuló és lebomló bioműanyag)

-        3D nyomtatáshoz szükséges kenderrel módosított szálak gyártása (orvosi segédeszközök,műszer és gép-technológiai alkatrészek

-        Textilipar, előnyös antibakteriális tulajdonságai miatt

-        Biofinomítók telepítése (A kenderből, ha bioüzemanyag alapanyagként termesztenék, mindkét bioüzemanyag fajta előállítható: biodízelt-800 l/ha és etanol 3150 l/ha.)