Stadionok építésére az elmúlt 10 évben 330 milliárd forint értékű beruházással a következő 60 évbe fektettünk be. Ezen időszak alatt utakra, hidakra, autópálya építésre, kórház, iskola, óvoda, bölcsőde felújításra és építésre pedig több mint 10 000 milliárd forint jutott. Megérte? Döntsék el Önök.
A Cambridge-i és a Collins szótárak szerint a „feelgood factor” egy találó kifejezés arra, amikor a társadalom, az emberek optimistán tekintenek a jövőbe, azaz egy reményteli jövőképet látnak maguk előtt, és ez a gazdasági fejlődésre is pozitív hatást gyakorol. Ilyesmi történt, pontosabban megint ez történt most pénteken, amikor legyőztük a német futball válogatottat a Nemzetek Ligája most pénteki, 23-ai csoportmérkőzésén.
A “feelgood factor” nyomában, avagy miért éri meg stadionokat építeni – címmel írt friss közösségi média bejegyzésében György László, a Kulturális és Innovációs Minisztérium innovációért és felsőoktatásért felelős államtitkára így emlékszik vissza:
„Tizennégy évesen döntenem kellett. Focista leszek vagy rendesen továbbtanulok. A mérleg egyik serpenyőjében ott lapult, hogy imádtam focizni és (állítólag) jól is ment.
A másikban leharcolt edzőpályák, libalegelő, salak, sár, hangulattalan stadionok, sportkommentátorok által végigfanyalgott meccsek, lesajnált focisták.”
„Bárki bármit mond, bármeddig tart ez az időszak, nekem ez aranykor" – írta a pénteki meccs kapcsán György László. Az évszázad mérkőzése, a 6:3 barátságos mérkőzés volt. Ezek a maiak nem tét nélküli barátságos meccsek, ráadásul egy sokkal versengőbb futballkorszakban. Lehet sokféleképpen magyarázni, de a magyar válogatott felnőtt mentálisan, küzdeni tudásban, szervezettségben az élvonalhoz a világ legrajongottabb, legtöbb embert megmozgató sportjában. A hétfői magyar-olasz végeredményétől függetlenül ez hatalmas teljesítmény.
És igen, ehhez kell a megfelelő infrastruktúra is. 2010 és 2020 között 330 milliárd forintot költött a magyar állam stadion rekonstrukcióra. Sok ez a pénz? Attól függ.
1. Egy 60 éve amortizálódó infrastruktúrát építettünk újjá a következő 60 évre.
2. Ez alatt az idő alatt, 2010 és 2020 között utakra, hidakra, autópálya építésre, kórház, iskola, óvoda, bölcsőde felújításra és építésre több mint 10 ezer milliárd forintot költöttünk!
3. A németek precízek, mindent kiszámolnak. A University of Bonn, Németország elit kutatóegyetemének kutatói számszerűsítették a 2006-os németországi foci VB és a végén elért 3. helyezésük német gazdaságra gyakorolt közvetett, vagyis járulékos hatásait.
Az úgynevezett viselkedési közgazdaságtan (behavioural economics) egyre behatóbban foglalkozik a gazdasági növekedés pszichológiai hátterével. Ha bizakodók az emberek, reménnyel telve formálják a jövőjüket, többet fogyasztanak, vállalkozóként bátrabban ruháznak be.
A „feelgood factor” 1,6 százalékpontot tett hozzá Németország 2006-os gazdasági növekedéséhez. Az idei magyar GDP 1,6 százaléka 1000 milliárd forint.
A közvetlen hatásról pedig eddig szót sem ejtettem – teszi hozzá György László, „vagyis hogy a stadionokat magyar munkások építették, magyar mérnökök tervei alapján, magyar anyagból. Tehát az a pénz, amit stadionokra költöttünk, a magyar gazdaságba áramlott vissza” – húzza alá az államtitkár.
„Arról meg végképp nem beszélve, amikor a mérkőzés elején és végén 70 ezer torokból felcsendül a Himnusz. Az érzés. Megfizethetetlen" – zárja bejegyzését az államtitkár.
(Fotó: MTI)
A fehérorosz hadsereg vezérkari főnöke szerint a Zapad–2025 során a legmodernebb hibrid hadviselést, nem stratégiai atomfegyverek bevetését és új rakétarendszerek működését is tesztelték.
Szlovákiában aligha lesz politikai következménye a döntésnek.
Kereken két évszázada, 1825. szeptember 11-én – közel másfél évtizeddel a megelőzőt követően – hívta össze újfent I. Ferenc király az országgyűlést Pozsonyban, amely elindította hazánk legnagyobb társadalmi átalakulását.
A politikus szerint a kormány az önkormányzatok pénzével igyekszik csökkenteni az államháztartás hiányát.
Egy 71 éves férfit az igazságszolgáltatás akadályozása miatt vettek őrizetbe.
Megérkeztek a Marseille-drukkerek.
A fehérorosz hadsereg vezérkari főnöke szerint a Zapad–2025 során a legmodernebb hibrid hadviselést, nem stratégiai atomfegyverek bevetését és új rakétarendszerek működését is tesztelték.
Szlovákiában aligha lesz politikai következménye a döntésnek.
