Íme a mesterterv: így lehet a gazdaságunk független és válságálló

Az ikerdeficitből sokan azt a következtetést vonják le, hogy a fizetési mérleg romlásának oka az államháztartási hiány, amiből következik, hogy a fizetési mérleget az államháztartás hiányának csökkentésével kell javítani. Valójában a fenti összefüggés egy utólag mindig érvényesülő azonosság és nincs oksági iránya, a fizetési mérleg hiánya is lehet oka a költségvetési hiánynak.

Ha abból indulunk ki, hogy a fizetési mérleg romlásának oka az államháztartási hiány, és a külső eladósodás elkerülése érdekében csökkenteni vagy megszüntetni akarjuk a fizetési mérleg hiányát, logikus az a következtetés, hogy a gazdaságpolitikai beavatkozás alapvető iránya a államháztartási hiány mérséklése. A gyakorlatban az államháztartási hiány mérséklése az egészségügy, az oktatás és a nyugdíjasok rovására szokott történni, ám az ágazati kapcsolatok mérlegével történő számításokkal bizonyítani lehet, hogy

Két deficit mindig egy pár?

Nemzetközi összehasonlítások azt mutatják, hogy a két deficit nem szükségképpen jár együtt. Az Európai Unió országainak 1995-2021 közötti, tehát negyed százados idősoraival végzett korreláció számítások szerint az országok összességére nézve a két deficit között egy rendkívül csekély (0,14) pozitív korreláció mutatható ki, az egyes országok skálája -0,48-tól (Spanyolország) a +0,64-ig (Málta) terjed. Hazánk kétségtelenül azok közé az országok közé tartozik, ahol a pozitív összefüggés a legerősebb, de még itt is csak 0,61, ami a közepesnél valamivel erősebb kapcsolatot jelent.

Miért érdekes mindez hazánk számára? 

Magyarországnak gyakran volt problémája mind az államháztartási hiánnyal, mind a fizetési mérleg hiányával, ez utóbbi esetében azt mondhatjuk, hogy az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlása óta szinte folyamatosan küzdünk a folyó fizetési mérleg hiánya és az ebből következő eladósodás ellen. Ráadásul az utóbbi években mindkét egyenleg jelentősen romlott, így Magyarország számára is felvetődik a kérdés, hogy mi a teendő?

a 2021. évi 7,9 százalékról 2022-ben 4,9-re, majd 2023-ban 3,5 százalékra és ezzel párhuzamosan az államháztartás adóssága az 2021. évi 76,8 százalékról 76,1, majd 2023-ban 73,8 százalékra csökkenhet. A folyó fizetési mérleg egyenlegéről, illetve annak javítására irányuló intézkedésekről azonban nem hallani, holott az 2016 és 2021 között mintegy 10 milliárd euróval, a GDP 7,5 százalékával romlott. Ebből azt a következtetést lehet levonni, hogy az a feltételezés, hogy a költségvetés hiányának csökkentése automatikusan maga után fogja vonni a fizetési mérleg javulását. Ez bizonyos fokig így is lesz. Az elhalasztott beruházások importvonzata minden bizonnyal kiesik. Ugyanakkor, mint említettük, a költségvetési megszorításoknak igen csekély hatása van a fizetési mérleg egyenlegére, tehát direkt, a fizetési mérleg kiegyensúlyozására irányuló intézkedések nélkül az ország megint el fog a külföld felé adósodni annak minden gazdasági és társadalmi következményével együtt.

A folyó fizetési mérleg romlása és javulása

A folyó fizetési mérleg romlásának fő oka a kereskedelmi mérleg egyenlegének romlása. A szolgáltatások egyenlegének romlása ideiglenesnek tűnik, mert egyértelműen a COVID19 járványhoz kapcsolható, hiszen a romlás döntő mértékben az utazásnál (turizmus) és a szállításnál következett be.

A külkereskedelmi egyenleget mélyebben vizsgálva kiderül, hogy a fizetési mérleg 2009-től beinduló javulása mindenekelőtt a gépek és szállítóeszközök exporttöbblete növekedésének köszönhető. Mikor a többlet növekedése a 2010-es évek elején megállt, még volt néhány tényező, amely segítette a kereskedelmi aktívum növekedését, így az ásványi tüzelőanyagok negatív egyenlegének csökkenése, az élelmiszerek többletének növekedése. 2016-tól azonban több tényező is a külkereskedelmi egyenleg romlásának irányába hatott, mindenekelőtt a különféle feldolgozott termékek egyenlege romlott, amely a belső felhasználás (fogyasztás, felhalmozás) dinamikus növekedéséhez köthető, mert az egyenleg olyan árucsoportoknál romlott, mint a bútorok, ruházat és professzionális műszerek. A gépek pozitív egyenlege ugyan nem sokat változott, de egy lényeges átalakulás történt, csökkent az energetikai gépek, az irodagépek aktívuma és nőtt a híradástechnikai berendezések aktívuma.

A hangsúly a külkereskedelmi egyenleg javításán és a függetlenedésen van

Magyarország külső egyensúlyát meghatározó tényezők közül a legnagyobb súlya azoknak, van, amelyek a Magyarországra települt külföldi vállalatokhoz kapcsolódnak. Az export és import 80 százaléka külföldi tulajdonú vállalatokhoz kapcsolódik. Ennek nagyságrendje mind az exportban, mind az importban 100 milliárd euró. Ha egy kicsit is változik ezen vállalatok export-import aránya (például több importanyagot, alkatrészt használnak), az már számottevő problémát okozhat a magyar fizetési mérlegben. Hasonlóképpen az elsődleges jövedelmek kivitele évi 11-12 milliárd euró körül alakult az utóbbi években, e területen is egy kis változás jelentősen érinti a fizetési mérleget, akár pozitív, akár negatív irányba.

Mivel közvetlen eszközeink nincsenek a külföldi tulajdonú vállalatok döntéseinek befolyásolására,

A külföldi vállalatokkal való partneri kapcsolatok kialakítása mellett fő cél kell, hogy legyen a gazdaság importigényességének csökkentése és exportképességének növelése.

Rövidtávon olyan gazdaságpolitikát kell folytatni, amelyben a hangsúly a külkereskedelmi egyenleg javításán van. Minden gazdaságpolitikai döntésnél vizsgálni kell annak külkereskedelmi mérlegre való hatását. Vissza kell fogni azokat a jövedelemkiáramlásokat amelyek a fizetési mérlegre negatív hatást gyakorolnának. Az import visszafogásában és az export ösztönzésében megfelelő szerepet kell szánni az árfolyam-politikának.  

Hosszabb távon a gazdaság szerkezetét olyan irányba kell átalakítani, hogy

Például jelenleg a villamos-energia igény mintegy harmadát importáljuk, mert az elmúlt harminc évben – jórészt az energiaszektor privatizálása következtében – nem épültek új erőművek. E tekintetben a naperőművek építésének támogatása két értelemben is káros. Egyrészt ezek importot generálnak, másrészt a teljesítményingadozás kompenzálása miatt lényegében ugyanolyan mértékben gázerőműveket kell létesíteni. Helyette be kellene szállni a kis moduláris atomreaktorok gyártásába és építésébe, Szlovákia és Románia már ezt teszi.

Egy másik példa lehet

például a szövetkezeti szektor erőteljesebb támogatásával. 

Mindkét példaként említett esetben lehetnek uniós akadályok, a feladat ennek megkerülése, amely tekintetben bizonyára sokat tanulhatunk a régi uniós országoktól.

Nyilván számos ilyen példa található, ezek feltárása az adott területeken dolgozó szakemberek bevonásával volna lehetséges.

Ami a költségvetést illeti, meggondoladó az egykulcsos személyi jövedelemadó progresszív jövedelemadóvá való átalakítása. A kérdésről nagy vita volt 2009-ben erről  a FIDESZ-ben, végül az egykulcsosok győztek, amivel – különböző becslések szerint – évi négy-hatszázmilliárd forint (az akkori GDP 1,5-2 százaléka) került ki a költségvetésből (és növelte a legtöbbet keresők jövedelmét), amelyet elsősorban az oktatás és az egészségügy szenvedett meg, máig kiható társadalmi és politikai következményekkel. A progresszív jövedelemadó ugyanezt az 1,5-2 százalékot vissza tudná tenni a költségvetésbe, amivel egyrészt javítani lehetne az oktatás és egészségügy helyzetén, másrészt csökkentené azon magas jövedelmi kategóriákba tartozók jövedelmét, akik fogyasztói kosarának jelentős import vonzata van.

Végül a címre visszatérve

ami a külső eladósodás elkerülése mellett, például a mérséklődő kamatkiadások miatt az államháztartás mérlegének javulásához is hozzájárulna.