Valami bűzlik a világ legdrágább hadihajóján

A USS Gerald Ford hadihajó áprilisban kapta meg a harckész minősítést, és ezzel új korszak vette kezdetét az amerikai haditengerészet történetében. A FORD-osztályú hordozók váltják le idővel ugyanis a NIMITZ-sorozatot, amelynek tagjai 1968 óta uralkodtak a tengereken.

Az új típus nem mérete, inkább felszereltsége és harci technikája miatt változtatja meg a szuperhordozókról alkotott képet – és persze költségei okán is, azok ugyanis már az első hajó építésekor történelmi magasságba emelkedtek.

A USS Gerald Fordot 2009-ben kezdték el összeszerelni a Huntington Ingalls Industries szárazdokkjában, azzal a céllal, hogy 2017-ben már aktív szolgálatba álljon.

Vadonatúj elektromágneses katapultrendszert, lézervezérelt védelmi struktúrát és kétsávos radarrendszert kapott, fedélzetén több mint 4000 katona és mintegy nyolcvan, pilótával és pilóta nélkül bevethető harci repülő kap helyet.

A pénzügyi problémák viszonylag korán jelentkeztek: 2011-ben a haditengerészet már a projekt felülvizsgálatát kérte az elszabadult költségvetés miatt. Akkori becslések szerint az építés mintegy 900 millió dollárral lett volna drágább a tervezett 5,1 milliárdnál, azt azonban senki sem sejtette, hogy ez az összeg a 2022-es rendszerbe állításkor 13,3 milliárd dollárnál fog megállni – ami természetesen nem tartalmazza a jövőbeli üzemeltetési költségeket. Az építő Huntington Ingalls szerint a túlköltekezés a gazdasági válság okozta nyersanyagárak és a beszállítói tarifák emelkedése miatt alakult ki, a bizottsági vizsgálatok pedig nem sok újat tudtak ehhez hozzátenni – így az amerikai haditengerészet nagyokat nyelve tovább finanszírozta a projektet.

Ünnepélyes átadás és a drága hiba

2017 nyarán úgy tűnt, elkészült a szuperhordozó. A próbaútjára induló Fordot nagyszabású ünnepség keretében adták át a szolgálatnak. A ceremónián Donald Trump elnök is részt vett, aki kijelentette: az amerikai haderő páratlan a világon, és minden nappal egyre erősebb lesz.

A tesztutak némileg árnyalták az elnöki szavakat, a USS Gerald Ford próbahajózásai során ugyanis számos probléma jelentkezett (zömében az új technológiák körül), amelyek kijavítása jelentősen növelte az amúgy is csillagászati költségvetést.

Közben fény derült egy olyan hibára, amire senki nem számított. Míg a technikai eszközök javítása nem okozott akkora problémát, a tesztutak során az is kiderült, hogy

A hibára a reggeli ébresztőknél derült fény, amikor több százan kezdték használni egyszerre a vízöblítéses rendszert, a szennyvízelvezetők pedig egyszerűen eldugultak. A vizsgálat kiderítette, hogy hiába a legmodernebb struktúra, a tervezők nem kalkuláltak az illemhelyeket egy időben használó katonák nagy létszámával, így az automata szivattyú egyszerűen nem bírja a terhelést és a szennyvíz elvezetését. A fenntarthatósági tervezés súlyos hibája feladta a leckét a mérnököktől a karbantartókig mindenkinek.

Ahhoz, hogy új rendszert építsenek be, a hajót ismét szárazdokkba kellett volna vinni, ami az egyébként is több éves csúszással tervezett átadást még inkább hátráltatta volna, nem beszélve az újabb költségekről.

A WC-vezetékeket ezért úgy hagyták, ahogy vannak, a problémát pedig az öblítés során orvosolták: időnként az egész rendszert átmossák egy savas vegyülettel, ami megszünteti az eldugulást. Ez azonban ismét olyan plusz kiadást jelent a hadseregnek, amellyel senki sem számolt: a hivatalos jelentés szerint egy ilyen átöblítés 400 000 dollárba kerül, ami a hajó teljes élettartamára kivetítve több milliárd dollárral drágítja majd meg az üzemeltetési és fenntartási költségeket, amelyeket jelenleg óvatosan 120 milliárdra becsülnek.

(Fotók: US Navy)