Figyelmeztet a közgazdász: nem életbiztosítás az eurózónához tartozás

Márki-Zay Péter: Ha győzünk, öt éven belül bevezetjük az eurót

Márki-Zay az ATV Egyenes beszéd című műsorában elmondta, hogy az euró bevezetését illetően a pártok megegyeztek. Amennyiben megnyerik a választást, öt éven belül Magyarországon is euróval fizetünk majd – írja az Index. 

A Mérce szerint Márki-Zay döntése átgondolatlan, hiszen

„A fejlettebb, magasabb termelékenységű gazdaságok számára előnyös a közös valuta, így Németország és Hollandia például elképesztő mértékben profitált az euró bevezetéséből, míg Görögország és Spanyolország számára hátrányos – pláne, hogy az Európai Központi Bank rendszerint a centrumországok számára kedvező döntéseket hoz” – állt bele a miniszterelnök-jelöltbe a baloldali lap.

Eltérő országok, azonos pénznem: lehetséges?

„A kezdeti elgondolás szerint a közös valuta bevezetésével jelentős javulás érhető majd el az eurózónán belüli konvergencia szintjében. Mit látunk most, két évtized távlatából? A fejlettségi különbségek alapvetően a mai napig fennmaradtak, bizonyos esetekben növekedtek is” – fejti ki véleményét Krisán László közgazdász a személyes blogján. 

Krisán rámutat, hogy az eurózóna „eltérő fejlettségű és versenyképességű, saját költségvetéssel és gazdaságpolitikával rendelkező nemzetállamokat foglal magában”, ezért felteszi a kérdést: „ez esetben

Ezzel is kritizálja a közgazdász az euróövezet univerzális működőképességét.

A koronavírus okozta válság az euróövezetet is erősen érinti

„Gondoljunk vissza a 2008-as és a mostani koronavírus okozta válságra: az eurózóna tagjai, vagy az az eurózónán kívüli országok tudtak gyorsabban reagálni a válságokra? Azt hiszem, elegendő a legfrissebb magyar GDP adatokat elővenni, vagy a görög, szinte folyamatos államcsőd-veszélyre gondolni, és máris jól kirajzolódik, hogy 

– érvel a közgazdász.

Krisán azt is hozzátette, hogy ez nem azt jelenti, hogy „euróra és az EU-ra nincs szükség, hiszen ez a »konglomerátum« igenis a világ vezető hatalmai közé tartozik (még)”. Ennek ellenére óvatosságra int, mivel korábban „a közös valuta bevezetésekor a kimondott vagy ki nem mondott elvárások magasak, megkockáztatom, a realitást meghaladóak voltak, és azokat nem minden esetben sikerült megugrani”.

„Nem szabad megfontolatlanul, a politikai nagyot mondás és látszólagos progresszivitás oltárán beáldozni a nemzeti fizetőeszközünket, mert senki sem tudja, mi történik abban az esetben, ha a rossznak bizonyuló döntést vissza szeretné fordítani az ország.  Ki lehet lépni az euróövezetből, és ha igen, hogyan? Példa erre még nem volt” – zárja elemzését a közgazdász.