A lengyel üzleteknek csökkenteniük kell az árakat, a tisztviselők pedig ezt ellenőrizni fogják. Ha nem látszik meg az áfa változás, ahogy a Rzeczpospolita írja, „a lengyel kormány a magyarhoz hasonló nukleáris opciót indíthat”. Érdekes módon a lengyel szakírók, ahogy a csehek és a szlovákok is, kétkedve figyelik a szabad piacokon valóban nem szokványos magyar árbefagyasztást, de eközben kételkednek a saját áfa-csökkentésük hatékonyságában is.
A lengyel fogyasztóvédelem is felhívással fordult az eladókhoz, hogy a február 1-én érvénybe lépő áfa-változások után valóban csökkentsék az élelmiszerek árát. A kereskedelmi felügyelet a kiválasztott élelmiszerek árát folyamatosan nyomon követi majd és tájékoztatnak az eladók negatív praktikáiról is. Az első eredményeket az élelmiszerek árszínvonalának nyomon követéséről a napokban ismertetik.
Lengyelországban sincsenek hivatalos élelmiszerárak, és a vásárlók tisztában vannak azzal, hogy valami az egyik boltban olcsóbb, míg a másik nagyobb árrést alkalmaz. Továbbra is fennáll a kérdés,
Ennek ellenére az illetékesek ellenőrizni fognak – nyilatkozta a gazdasági versenyt és a fogyasztóvédelmet felügyelő hivatal elnöke, Tomasz Chróstny, hozzátéve, hogy a láncoknak még van ideje „újragondolni árazási stratégiájukat”, hogy a vásárlók pozitívan érzékelhessék az élelmiszerek áfa-csökkentéséből adódó változásokat. Egyúttal megköszönte azoknak a láncoknak a pozitív és felelősségteljes reakcióját, amelyek már bejelentették az üzleteikben csökkentést.
Február 1-től a Mateusz Morawiecki miniszterelnök kormánya, úgynevezett
Ebbe olyan élelmiszerek tartoznak, mint a hús és hal, illetve az ezekből készült termékek, tejtermékek, zöldségek és gyümölcsök, gabonafélék és pékáruk, egyes italok vagy akár csecsemők és gyermekek táplálására szolgáló termékek, például a zabkása.
Emlékezetes, hogy Magyarország már évekkel ezelőtt 5 százalékra csökkentette az alapvető élelmiszerek áfáját, amit az ellenzék ugyanúgy nem szavazott meg, mint a minimálbér rendkívüli emelését 2022 elejétől. A magyar kormány a speciális helyzetre való tekintettel (amelyben a nemzetközi óriáscégek extraprofitjának emelése okozza az infláció nagy részét) áfacsökkentés helyett árstopot vezetett be, belátva, hogy az áfacsökkentés jelen helyzetben nem jelenne meg az árakban.
Tomasz Chróstny elnök találkozóra hívta a Lengyel Kereskedelmi és Elosztó Szervezetet és a Lengyel Kereskedelmi Kamarát, valamint tucatnyi üzletláncot, hogy meggyőzze őket a fogyasztók felé tanúsított pozitív hozzáállás fontosságáról.
Az élelmiszerek nullás áfájának bevezetése miatt a Kereskedelmi Felügyelőség munkatársai már
Folyamatosan figyelni fogják az élelmiszerek árát, az alapvető árukosár értékét. Arra is bátorítják majd a kisebb vállalkozókat, hogy legyenek felelősségteljesek, és
ne használják ki a helyzetet ár- és árrések emelésére a fogyasztók rovására.
Emellett azt is ellenőrzik, hogy az eladók a pénztárnál adnak-e tájékoztatást az élelmiszerek áfa-kulcsának nullára csökkentéséről, amely februártól július végéig lesz érvényes.
A következő lépés a fogyasztói kollektív érdekek megsértése miatti eljárás lehet, amiért akár 10%-os bírságot is kiszabhatnak a kereskedésre.
A Money.pl portál ugyanakkor már arra figyelmeztet, hogy az áfa-csökkentés hatásai egy hónapon belül megszűnhetnek, ugyanis
Ami még aggasztóbb, az árak emelkedésének mértéke hónapról hónapra nő, és ez előbb-utóbb megjelenik a bolti élelmiszerárakban. Így az 5 százalékos áfa-csökkentés igencsak „sápadtnak” tűnik, vonta le a következtetéseit a portál.
Főképp az ellenzéki politikusok és közgazdászok nincsenek meggyőződve, hogy mindez meghozza a kívánt eredményt. Több szakértő is figyelmeztet, hogy bár az áfa nulla lesz, de
Azaz a lengyel áfacsökkentés tényleg a cégek extraprofitját duzzaszthatja majd, míg a valódi megoldás egy szerb vagy magyar típusú árstop lehetne.
A megállíthatatlan áremelkedés legfőbb indokaként a mezőgazdasági felvásárlási árak emelkedését látják.
Többek közt a búza, rozs, élő marha- és sertéshús, baromfi és tehéntej felvásárlási ára átlagosan 6 százalékkal ugrott meg 2021 decemberében, az előző havihoz képest. Éves összehasonlításban 2021 decemberében az árak 29 százalékkal nőttek.
A lengyel Központi Statisztikai Hivatal (GUS) tájékoztatása szerint decemberben a búza nagybani felvásárlási ára 100 kg-onként 131,27 PLN-re (azaz 10 500Ft), az előző hónaphoz képest 9,6 százalékkal, éves szinten 56 százalékkal emelkedett.
Az élő sertés is drágult. A felvásárláskor az ára 4,61 PLN/kg (369 Ft) volt, ez 7,8 százalékkal volt magasabb, mint az előző hónapban, az éves viszonylatban pedig 16,6 százalékkal.
Az élő szarvasmarhákat jóval magasabb áron vásárolják fel (9,38 PLN/kg - 750 Ft). A havi növekedés itt nem olyan magas (0,6%), de éves szinten meghaladta a 41%-ot.
A lengyelek sok baromfit esznek. Decemberben a vágóbaromfi felvásárlási ára átlagosan 4,57 PLN/kg (365 Ft), azaz 5 százalékkal több, mint novemberben és 36 százalékkal több, mint egy évvel korábban.
Tej felvásárlásánál 100 literért 184,13 PLN-t (14 730Ft) fizettek decemberben. Az előző hónaphoz képest ez az ár 6 százalékkal, éves viszonylatban pedig több mint 20%-kal emelkedett.
Érdekes módon a statisztikai tanulmányban egyetlen olyan mezőgazdasági termék szerepelt, amely nem drágult 2020 decemberéhez képest. Ez a burgonya. A felvásárláskor 100 kg-ért 35,17 PLN-t (2800 Ft) fizettek, ami 4,2 százalékkal kisebb érték. 2021 novemberéhez képest viszont 2,7 százalékkal drágább. Persze a lengyel piactereken jóval drágább a burgonya ára, 100 kg-ért 141,83 PLN-t (11 346Ft) fizettek.
Magyar Péter testvére és Bárándy Péter mellesleg azokért a bírákért tüntetett, akik most kapnak akkora fizetésemelést, hogy 2,2 millió forintot keressenek.
Orbán Viktor világossá tette, megengedhetetlen a multiláncok árpolitikája, ha kell, újra jön az árstop.
Orbán Viktor megengedhetetlennek nevezte a multiláncok árpolitikáját.
Kacsoh Dániel vendégei a Mandiner stúdiójában Fodor Gábor, a Közép-európai Rendszerváltást Kutató Intézet igazgatója és Szabó László producer.
Boris Kálnoky riportja a választás előtti állapotokról már elérhető a Mandiner YouTube-csatornáján.
A TISZA Párt honvédelmi szakértője tagadta, hogy köze lenne a 928 milliós luxusvillához.
Olekszandr Szirszkij, az ukrán fegyveres erők főparancsnoka ismertette a tárgyalás részleteit.
„Ezeknek az átutalásoknak végre véget kell vetni” – írta a német politikus.
