Bombameglepetés: rekordot döntött a magyar gazdasági növekedés, mutatjuk az okokat

Elemzésünk nem csupán a válságkezelés eredményeire összpontosít. Bemutatja azt a 2010 óta zajló országépítő munkát is, amelynek köszönhetően 1. eredményes lehetett a válságkezelés, 2. felzárkózásunk az EU átlagához töretlen, 3. növekedésünk inkluzív, vagyis – bármily meglepő – a társadalom széles rétegei részesülnek a gazdasági növekedés gyümölcséből, 4. a hosszú távú növekedés motorjainak megújításával a gazdasági növekedés hátterében az unió átlagát 2010 óta több mint háromszorosan meghaladó magyar termelékenység-növekedés áll, amely egyben a növekedés fenntarthatóságának záloga.

Gazdasági növekedés: rekordgyorsasággal értük el a válság előtti szintet

A 2021 második negyedéves, közel 18 százalékos növekedésének köszönhetően gazdasági teljesítményünk 0,7 százalékponttal haladja meg az utolsó, válság előtti negyedév teljesítményét. Ez azt jelenti, hogy

és másfél évvel korábban mint ahogyan a világgazdaság magára fog találni. Ez azt is jelenti, hogy a közgazdászok és piaci elemzők által legjobban figyelt mutatóban a magyar gazdaság a világ élmezőnyéhez tartozik, a magyar gazdasági szereplők, a vállalkozók és a dolgozók jól teljesítettek és fáradozásaikat – a nyilvánvaló nehézségeik ellenére – eredményesen segítette a gazdaság védelmére alkotott akcióterv és a jegybank válságkezelő politikája. Egyelőre az látszik, hogy

Különlegesség, hogy ezt a teljesítményt azzal együtt értük el, hogy gazdaságunk nagymértékben kitett a korlátozások által érintett turizmusnak és a válságban satuféket húzó járműiparnak. Amennyiben hasonló kitettségű, azaz válság-érzékenységi szintű gazdaságokat vetünk össze, a magyar gazdaság növekedési szempontból ebben a viszonylatban is jól teljesít, a szintén jelentős autóiparral bíró Csehország növekedése a válságban lelassult hazánkhoz képest, míg a hazánkhoz hasonló súlyú turizmussal bíró Szlovénia is lassabb növekedést mutatott. 

Visszatekintve, 2013 óta a magyar növekedés minden évben meghaladja az uniós átlagot,

Bérek: a magyar bérek a legválságállóbbak Európában

A válságkezelés uniós bajnoka Magyarország – mutatott rá a Makronóm már 2021 elején, mikor kiderült, hogy

Az uniós statisztikusok azt vizsgálták meg, hogy a foglalkoztatásból származó jövedelem milyen mértékben esett vissza a járvány idején: mint rámutattunk, az Eurostat szerint számos uniós országra óriási csapást mért a koronavírus-járvány, egyes gazdaságokban 10 százalék körüli mértékben csökkent a munkajövedelmek mediánja. Meglehetősen sérülékenynek bizonyult Horvátország és Szlovákia, ők tartják a negatív csúcsot: közel 12 és 9 százalékkal estek vissza a munkajövedelmek 2019-hez képest.

„Lengyelországban és Csehországban 3 és 3,5 százalékos jövedelemcsökkenést szenvedtek el a munkavállalók. Régiónk tehát nem indul kedvező helyzetből, ezért is érdekes, hogy Magyarország a rangsor másik végén tűnik fel 0,8 százalékos csökkenéssel. A magyar munkavállalók ahhoz a szűk európai kisebbséghez tartoznak, amelynek átlagosan és összességében 2020-ban nem vagy a többi európai munkavállalóhoz képest csak kismértékben kellett visszalépnie 2019-hez képest. Magyarország nemcsak a visegrádi országok között, de az egész unióban is az első helyre került.” Az uniós országok családjai, munkavállalói szempontjából legfontosabb mutatóban tehát Magyarország uniós rekorderré lépett elő a koronaválságban. Az ILO statisztikái is megerősítették, hogy hazánkban a koronaválság ideje alatt is tényleges béremelkedés történt. Ez is hozzájárul, hogy

és ezt az eredményt a válság ellenére is sikerült megőrizni.

Medián munkajövedelem változása (2019-2020 között, %)

Forrás: KSH

A közhiedelemmel ellentétben a gyors magyar bérnövekedés nem jelentette azt, hogy a bérek elszakadnak a termelékenységtől. A hetvenes évek óta tartó globális trend a rendszerváltoztatástól kezdve hazánkban is fokozottan érvényesült: a fejlett világ kapitalizmusmodellje a neoliberalizmus felé tolódott el, ami a munkavállalók rovására osztotta újra a gazdaságokban megtermelt jövedelmeket, a bérarány történelmi mélypontra süllyedt. A neoliberalizmus ezen „ollója” szélesre nyílt, ami méltányossági problémát jelentett, a 2010 utáni magyar gazdaságpolitika azonban elkezdte zárni ezt az ollót. 

visszamozdítva a bérek és a tőkejövedelmek arányát a korábbi egyensúlyi állapotuk irányába. A 2010-es évek elején az IMF által bírált válságkezelést ma már az IMF is ajánlja a hasonló módon bajba jutott országoknak. 

Foglalkoztatás: a 2021 júniusi foglalkoztatási adat 25 éves csúcs

Mint rámutattunk, a munkaalapú társadalom modellje alapozta meg a magyar gazdaság válságállóságát. Miért nem bizonyult válságállónak más országok munkavállalói jövedelme? – merül fel a kérdés. Azért, mert a válságkezelést már a válság bekövetkezte előtt el kell kezdeni, amihez előrelátás és fegyelmezettség szükséges. Azok az országok, amelyek nem készültek tudatosan egy lehetséges válsághelyzetre, és amelyek még a mögöttünk hagyott évtized adta rendkívüli világgazdasági lendületet sem tudták kihasználni a munkanélküliség mérséklésére, kényszerpályára kerültek. Magyarország a lehető legjobban használta ki a 2010 utáni évtizedet, hogy gyorsított tempóban küzdje le a 2008-as válság utóhatásait és térjen át egy új, válságállóbb modellre, mutattunk rá cikkünkben. A magyar foglalkoztatási ráta drasztikus leszakadásból indulva egy évtized alatt felzárkózott az uniós átlaghoz, majd lehagyta azt, ahogy munkanélküliség tekintetében is legrosszabb helyett immár a legjobb teljesítményt nyújtók közé tartozunk. Az OECD szerint a magyar gazdaság a leggyorsabbak között heveri ki a koronavírus-járvány okozta sokkot, 2022. év végére a magyar munkanélküliségi ráta a harmadik legalacsonyabb lesz a tagországok között, míg a Makronóm Intézet szerint a második.

A munkaalapú modell a magyar társadalmat alapvetően alakította át, új normákat teremtett és régi értékeket erősített meg. 2010-re a kiskorúak közel 17 százaléka olyan háztartásban élt, ahol nem látott reggelente munkába induló felnőttet, sőt semmilyen munkavállalót. Az arány néhány év alatt több mint felére csökkent. Ugyanezt jelzi egy másik uniós statisztika is, miszerint az alacsony munkaintenzitású háztartásokban élők aránya 2005 és 2010 között nőtt, 2010 óta viszont a második legnagyobb csökkenést mutatta az unióban.

„A koronaválság kihívásának Spanyolország arányaiban rengeteg állástalannal – 14,1 százalékos munkanélküliségi rátával –, Magyarország viszont a munkaalapú modellnek köszönhetően rengeteg munkavállalóval indult neki. Ez kijelölte a válságkezelés útját is: egyes országokban a jóindulatú, de naiv és a visszaesésre készen-nem-álló gazdaságpolitika a sürgető szociális válság nyomására elsősorban segélyezéshez nyúlt. Ahol viszont mindenki dolgozott, aki akart, ott a munkahelyek megvédésére és újak létrehozására lehetett koncentrálni. A két megközelítés eltérő gazdaságpolitikai modellt tükröz: az egyik nem meri vagy nem kívánja, a másik viszont célul tűzi ki a teljes foglalkoztatás megvalósítását.” Magyarország lényegében elérte ezt a célt: a 2019-es 3,4 százalékos munkanélküliségi ráta már az egyik legjobbnak számított az unióban – csak Németország, Csehország és Lengyelország volt képes megelőzni, fogalmaztunk írásunkban. A friss adatokból pedig az látszik, hogy

Emellett is jelentős munkapiaci erőforrás áll rendelkezésre: 250 ezer regisztrált álláskereső van, ez jelentős tartalék, több tízezer fő vonható még be a munkaerőpiacra. A magyar gazdaság versenyképességének javítása, a munkavállalók termelékenységének növelése céljából megújult felnőttképzési rendszer keretében szeptembertől 70 milliárd forintos keretösszeggel indulnak vállalati továbbképzési programok.

A munkanélküliségi ráta éppen ezért a válság időszaka alatt mindvégig a három-hat legjobb munkanélküliségi ráta között tudott maradni az EU-ban. A hagyományos, más országok által nagyvonalúbban alkalmazott rövidített munkaidős támogatási formák, a nagyvonalú kurzarbeit sémák elfedik a munkanélküliség valós szintjét, így a kivezetésükkor a munkanélküliség a vártnál magasabb lehet. Magyarország csak a legindokoltabb esetekben és szektorokban nyújtott ilyen jellegű támogatást.

a magyar vállalatok beszámolói alapján. Az Ausztriából vagy Németországból elvégzendő gépindítást vagy karbantartást nehezítette, hogy a kinti munkavállalók nem mehettek be dolgozni, hogy a 80 százalékos bértámogatást le tudja hívni cégük. Ezért a szükséges mértékű kurzarbeit mellett a magyar gazdaságpolitika beruházásösztönző támogatásokon keresztül erősítette meg a munkahelyeket és járult hozzá új munkahelyek létrehozásához, ahogyan az a következő fejezetből kiderül. 

Beruházások: a válság alatt is a harmadik legmagasabb ráta a hosszú távú növekedési többlet záloga

Kevés uniós országban állt fenn az a helyzet, hogy a válságban már „csak” a teljes foglalkoztatást kell megőrizni. Ez a lehetőség nyitott eltérő válságkezelési utat hazánknak, ahol

A beruházásösztönzés egyúttal lehetőséget adott arra, hogy már a válság során a versenyképességi fordulatot alapozzák meg a hazai cégek. A magyar gazdaságvédelmi akcióterv egyik sajátos eleme volt, hogy a válság alatt a GDP 2 százalékának megfelelő összeggel támogatta a vállalkozások beruházásait, amelynek köszönhetően közel 4 százalékpontnyi többlet-beruházás valósul meg. Részben ez segített megőrizni az unióval szembeni 5,5 és a visegrádi országokkal szembeni 7,5 százalékpontos beruházási többletünket. A beruházás-támogatás nem ingyenpénz: a vállalkozásoknak meg kellett tartaniuk a munkavállalóikat, időben végre kell hajtaniuk kapacitásbővítő beruházásaikat és a KKV-knak technológia-fejlesztést kell végrehajtaniuk. A magyar növekedést tehát a koronaválság előtt és után is az EU-átlagnál tartósan magasabb beruházási ráta, illetve a termelékenység növekedése húzza – ahogyan azt a következő részből látni fogjuk.

Innovatív gazdaság: a magyar vállalatok termelékenységi növekedése 2010 óta háromszorosan haladja meg az unió átlagát

Fontos ugyanis, hogy a megvalósuló beruházások ténylegesen javítsák a versenyképességet, hiszen magas hozzáadott értékű beruházásból magas hozzáadott értékű növekedési szerkezet áll majd elő. Érdemes megjegyezni, hogy a magyar gazdaság innovációs szempontból is folyamatos előrelépést mutat. A globális innovációs indexben jelenleg 35. helyen áll, a képzeletbeli „programozói olimpián” viszont már egy 2016-os elemzés szerint is ötödik helyezett lenne, miközben az ipar 70 százalékhoz közelítő high-tech aránya az IMF szerint magasabb, mint az amerikai, a brit, az osztrák vagy az északi országok szintje. Eközben a high-tech aránya az exporton belül európai szinten is a legmagasabb.  E mutatók jelzik, hogy a magyar munkavállalók képzettsége és a vállalati innovációs erőfeszítések együttesen mérhető átalakulást gyakorolhatnak a gazdaságban.

Az a tény, hogy míg Magyarországon 140 százalékkal emelkedtek, miközben világszerte 42 százalékot zuhantak a közvetlen külföldi befektetések 2020-ban az ENSZ szerint, szintén nem pusztán mennyiségi siker, hanem minőséget és a nemzetközi értékláncok elköteleződését is jelenti, annál is inkább, mert a számot jelentős részben a tulajdonosi hitelek, azaz vállalatcsoporton belüli kölcsönök emelik. A töretlenül érkező beruházásoknak, illetve a hazai és a nemzetközi vállalatok termékeny összekapcsolódásának köszönhetően a magyar a világ 10. legkomplexebb gazdasága 2019-ben, szemben az ezredfordulós 23. helyezéssel. (Előttünk csak Japán, Svájc, Németország, Dél-Korea, Szingapúr, Csehország, Ausztria, Svédország és Szlovénia áll.)

Ez is hozzájárulhat ahhoz a villámgyors visszapattanáshoz, amit az iparban láttunk – többek között a minden várakozást felülmúló, 39,1 százalékos májusi és 22 százalékos júniusi növekedéssel az ipar az egyik leggyorsabban helyreálló szektor –, szemben a 2008-as válság utáni, 5 éven át elhúzódó gyengélkedéssel. 2021 első hat hónapjában a hazai termelés volumene 18,8 százalékkal növekedett, ami azt is jelenti, hogy a magyar ipar teljesítménye visszatért a járvány előtti növekedési pályájára. A növekedés fenntartásához hozzájárulhat, hogy a magyar gazdaságpolitika a járműipar átalakulásának trendfordulóját is jó előre érzékelve, időben lépett: hazánk hamarosan Európa második legnagyobb akkumulátor-gyártója lehet és az önvezető járművek fejlesztésében a világ élvonalába tartozik. 

Országok rangsora a gazdasági komplexitás alapján 2019-ben

1.    Japán
2.    Svájc
3.    Németország
4.    Dél-Korea
5.    Szingapúr
6.    Csehország
7.    Ausztria
8.    Svédország
9.    Szlovénia
10.    Magyarország
11.    USA
12.    Egyesült Királyság
13.    Finnország
14.    Szlovákia
15.    Olaszország
16.    Kína
17.    Írország
18.    Mexikó
19.    Franciaország
20.    Izrael

Forrás: https://atlas.cid.harvard.edu/rankings

Miközben Magyarország 2018 óta teljes modellváltást valósított meg a tudás- és innovációtermelő rendszerek tekintetében (szak- és felnőttképzés, felsőoktatás, kutatóintézeti hálózat, tudományos parkok és nemzeti laboratóriumok, a mindezeket összekapcsoló innovációs ökoszisztémák és az egész alapját adó infrastruktúra a hulladékgazdálkodással és az új energiastratégiával) és a válság ellenére is növelte a kutatás-fejlesztésre és innovációra szánt kormányzati kiadásokat, az is elmondható, hogy már nem csupán a külföldi vállalatok állnak a magyar innováció mögött, hiszen

háromszor olyan gyorsan mint az unió átlagában, és 2018-ban még erre is rátettek a hazai kis- és középvállalkozások: az uniós átlag három és félszeresével növelték termelékenységüket.

A termelékenység változása 2010 és 2018 között

A magyar tudástőke építése pedig magyar gazdasági térnyerést jelent: az Opten céginformációs szolgáltató 2019-es tavaszi elemzése szerint már közel hatezer magyar érdekeltségű vállalat árbevétele haladja meg az évi 1 milliárd forintot. A külföldi hátterű cégek aránya a 100 millió feletti szegmensben hat év alatt 17 százalékról 13 százalékra, az 1 milliárd feletti szegmensben pedig 40 százalékról 33 százalékra esett. A KKV-k helyzetét erősítő intézkedések közül az egyik legfontosabb, hogy a KKV-k átlagos adóterhelése 35 százalék alá csökkent 2020-ra, miközben 2010 előtt 52-56 százalék között mozgott.

Az adócsökkentés persze korántsem elegendő: ma már minden beruházásösztönző vállalkozásfejlesztési támogatás esetében KO-kritérium a digitalizációs fejlesztés, a hatékonyságnövelés, azaz a digitalizációs fejlesztések teljesülésének hiányában a teljes támogatási összeget vissza kell fizetni. Ez már a teljesen megújult KKV-fejlesztési eszköztár egyik részének számít, mert a KKV-k esetében is szükség van digitalizációra, automatizációra és robotizációra, hiszen ez az egyetlen útja annak, hogy megküzdjünk a tömeges munkaerőhiány évtizedének fenyegetésével és tovább növeljük a magyar cégek versenyképességét.

A vállalkozásfejlesztési eszköztár pedig a vállalkozások számára 2021. májusától személyre szabottan áll rendelkezésre a vali.hu oldalon. A Vali újítása, hogy minden vállalkozásfejlesztési lehetőséget a cég méretére, földrajzi elhelyezkedésére és tevékenységi körére optimalizálva, vagyis személyre szabottan mutat meg a hazai cégeknek, akiknek nem kell többé a hozzájuk illő lehetőségeket keresgélniük.

A beruházásösztönző  támogatások mellett a KKV-k válság alatti túléléséhez és megerősödéséhez a jegybank és az állam által támogatott kedvezményes hitelek is jelentős mértékben hozzájárultak. Az elsők között kell megemlítenünk az MNB Növekedési Hitelprogram Hajrá! konstrukcióját, amely a kereskedelmi bankoknak biztosított olcsó KKV hitelezési forrást, és a Széchenyi Kártya Program államilag támogatott hiteleit, amelyek pedig a magyar mikro-, kis- és középvállaltoknak biztosítottak nulla százalékos kamatozású hiteleket. 

Átalakuló képzés és oktatás a foglalkoztathatóság és a társadalmi egység szolgálatában

Ahogyan arról szót ejtettünk, a magyar munkaerő versenyképességének növelését szolgálja a szak- és felnőttképzés megújítása, illetve a felsőoktatásnak a magyar történelemben sosem látott mértékű fejlesztési programja is. Ugyanakkor lényegesen kevesebb figyelmet kap – összehasonlításban a korábbi kritikák amplitúdójával – a köznevelési rendszer minőségi változása. A PISA eredmények ugyanis folyamatosan javulnak: mint Maruzsa Zoltán, köznevelésért felelős államtitkár rámutatott, „az országos kompetenciamérésen az utolsó, 2019-es mérés eredményei alapján matematikából a 8. évfolyamon átlagosan 1624 pontot értek el a tanulók, ami a mérések húszéves történetében a legjobb eredmény, a 10. évfolyamon a diákok átlag képességpontja pedig a 2010-ben mért 1613 pontról 1670-re nőtt, ami ugyancsak az elmúlt évek legjobb eredménye. A szövegértés terén a 8. évfolyamon elért átlagosan 1608 pont az eddigi legmagasabb érték, a 10. évfolyam azonban még ennél is eredményesebben szerepelt, a 2008-ban mért 1609 ponthoz képest 2019-re az átlageredmény 1661-re emelkedett.”

Mint kiemelte, a PISA-eredmények alapján a magyar diákok képesek az OECD – a világ elitklubja – átlagán teljesíteni, ráadásul a 2019-es TIMMS-mérésben természettudományos területen a magyar nyolcadikosokat az unióban csak a finnek és a litvánok előzték meg, 39 vizsgált országból pedig a nyolcadik helyen végeztünk. 

Gazdasági felzárkózás: egyre közelebb a portugálok

Az innováció- és tudástermelő rendszerek megújítása, az elmúlt évszázad egyik leggyorsabb magyar növekedési korszakával gazdasági felzárkózást is hozott és mindezt úgy, hogy Magyarország magas adóssággal, inflációval, költségvetési hiánnyal és adókkal, rendkívül alacsony aktivitási rátával és foglalkoztatással indult 2010-ben, összességében a visegrádi országok között a legrosszabb helyzetből. Ennek ellenére a jobboldali magyar gazdaságpolitika 800 ezer munkahelyet teremtett – ez egyértelműen szolgálta a hátrány leküzdését, miközben természetes módon rontotta a termelékenységi statisztikákat –, de mindeközben gazdasági fejlettségben uniós adatok alapján utolérte és lekörözte (visszaelőzte) Szlovákiát és Lengyelországot. Az IMF is hangsúlyozta, hogy az elmúlt években a termelékenység növekedése is megindult, így ez fontos pillére a gazdasági növekedésnek. 

Mint arról korábban részletesen beszámoltunk, „a magyar gazdaság az uniós statisztikák alapján a 2010-es évek végére nem csupán felzárkózott a közép-európai régióhoz és a visegrádi országokhoz, de fokozatosan egyre több gazdaságot utasít maga mögé”, az unió 27 országa között Magyarország – a 2008-as válság hatására –

hét országot (Lengyelország, Szlovákia, Románia, Lettország, Görögország, Horvátország, Bulgária) megelőzve a vásárlóerő-paritáson mért egy főre jutó GDP mutatóban. „A magyar felzárkózás dinamikáját is jelzi, hogy Magyarország szorosan megközelítette a 78,6 százalékon álló Portugáliát. Ha a magyar gazdaságban jobban mennek a dolgok, mint a mediterrán országban és képesek vagyunk a járványhelyzet utáni világ nyerteseivé válni, akkor a kilencvenes években beláthatatlan távolságban lévő Portugáliát is lekörözhetjük, már középtávon. A magyar felzárkózás tehát bizonyítottan zajlik, a visegrádi országok között Csehország után a magyar gazdaság következik fejlettségét tekintve” – elemeztük a folyamatokat az adatok megjelenésekor. 

Forrás: Eurostat.

Inkluzív fejlődés: a gazdaság növekedéséből Magyarországon részesülnek a legszélesebb körben

Az elmúlt öt évtized legnagyobb globális gazdasági kihívása, hogy miközben a gazdaságok növekednek, a növekedés gyümölcseit egy szűk elit élvezi. Magyarországon erre a globális kihívásra sikerült választ adni 2010 után az unortodox gazdaságpolitikával, amit akkor a nemzetközi elemzők éles kritikával illettek, ma pedig már az IMF és a Világgazdasági Fórum (WEF) is ezt ajánlja a globális kihívások kezelésére, a növekedés inkluzívvá tételére, vagyis annak elérésére, hogy a gazdaság gyümölcsei széles körben legyenek hozzáférhetőek. Lássuk a nemzetközi összehasonlító statisztikákat, amelyek megmutatják a magyar gazdaságpolitika 2010 utáni törekvéseinek eredményét! 

A családok jól-létének (pontosabban nyomorának) méréséül szolgáló Misery-index alapján Magyarország 2020-ban 156 ország között a 35. legjobb helyezést érte el, miközben e mutató alapján 2009-ben még az utolsók között voltunk. A koronajárvány évében megelőztük Belgiumot, Ausztráliát, az Egyesült Államokat, Észtországot, Portugáliát, Kanadát, Franciaországot, az Egyesült Királyságot vagy Új-Zélandot. Ezt a mutatót az inflációs és a munkanélküliségi ráták, illetve a hitelkamatlábak összeadásával, majd a GDP-növekedési ráta ezen összegből való levonásával kapják, így rendkívül egyszerű és szemléletes módon rangsorolhatók a világ országai általános makrogazdasági állapotuk szerint. 

A Misery-index által leegyszerűsített makrogazdasági folyamatok akár feszítő társadalmi problémákat is leplezhetnének, de ha a másik nagy, inkluzivitást mérő mutatót, a Világgazdasági Fórum inkluzív növekedési rangsorát vesszük alapul, Magyarország a 2. leginkluzívabb növekedést tudja felmutatni a fejlődő országok csoportjában. A közmunkaprogramtól a családi adókedvezményeken át az egykulcsos adóig számos eszköz segíti, hogy a szegényektől a felső középosztályig minden csoport előtt megnyíljon a társadalmi mobilitás lehetősége. Ezt ismerte el a Világgazdasági Fórum (WEF), amikor a fejlődő országok inkluzivitását vizsgáló kutatásában 74 országból a 2. helyre rangsorolta Magyarországot. 

A WEF eredményeit erősítette meg a szerb–amerikai egyenlőtlenségkutató, a Világbank volt vezető-közgazdásza, az úgynevezett elefántgörbéről ismert Branko Milanović kutatása is, miszerint 2010 után a legszegényebbek reáljövedelmei növekedtek a legnagyobb mértékben Magyarországon, és ezzel megfordult a korábban ismert jövedelempolitikai kép. 

Az egy főre jutó reáljövedelem növekedése (2007-2015, %)

Forrás: Branko Milanovic Twitter-oldala

A 2010 előtti időszakban (2006 és 2010 között) minél magasabb jövedelmű volt egy magyar állampolgár, annál nagyobb mértékben növekedtek jövedelmei, miközben a tízből az alsó négy jövedelmi kategóriába tartozók jövedelme csökkent. 

Az azt követő időszakban azonban kiegyenlítetté vált a „gyarapodás”, az alacsonyabb jövedelmű társadalmi csoportok is megjelentek, mint a növekedés haszonélvezői. Hozzá kell tenni, hogy a Világbank Shared Prosperity Report című jelentése is megerősítette ezt a képet: mint a Makronóm elemzése rámutatott, „2012 és 2017 között éves átlagban az egy főre jutó jövedelem a magyar alsóbb 40 százalék esetében jobban nőtt (4,84 százalék), mint a medián (4,49 százalék) vagy a teljes népesség körében mért növekedés (4,6 százalék). Ez a szám magasabb, mint az elemzésben szereplő bármely fejlett nyugati ország esetében. Érdekesség, hogy Németország és Svájc esetében az alsó 40 százalék jövedelme csökkent, míg a medián nőtt. Az egyetlen közép-európai ország, ahol minden kategóriában csökkent a jövedelem 2011 és 2016 között, az eurót használó Szlovákia volt. A Világbank tehát igazolta, hogy a 2010 utáni magyar politika hatására a társadalom szegényebb felének jövedelmei jobban nőttek, mint a többieké.”

Ebben közrejátszott, hogy

Márpedig a minimálbér a szegénységgel szembeni küzdelem fő eszköze, ami hatékonyan segíti az alacsony jövedelmű munkavállalók jövedelmi helyzetének javulását. 

A jobboldali kormányok a minimálbér-emelés bajnokai (a koronaválság előtti áttekintés az elmúlt 26 évről)

Forrás: KSH alapján korábbi cikkünk.

Megjegyezzük, hogy az egyenlőtlenséget mérő magyar GINI együttható is a svéd szinten áll. Ez a növekedési számokkal egybevetve arra utal, hogy Magyarország egyszerre képes növekedést és kiegyenlített gyarapodást biztosítani a különböző jövedelmű csoportok számára – más szóval inkluzív, bevonó növekedést valósít meg, amiből nem csak a leggazdagabbak profitálnak.

Az inkluzív növekedés eredménye az, hogy a szegénységi mutatókat már rövid távon kedvező irányban alakítja. Ezért csökkent hazánkban az egyik legnagyobb mértékben uniós szinten a súlyos anyagi nélkülözésben élők aránya az elmúlt évtizedben, miközben a szegénységi ráta tartósan alacsony, de még a szegénység kockázatának kitettek aránya is csaknem megfeleződött a csúcspontjához képest.

Minden, a szegénységet mérő mutatóban jelentős mértékben lépett előre Magyarország 2010 óta: a súlyos anyagi nélkülözésben élők arányát a 4. leggyorsabban sikerült csökkenteni; a szegénységi ráta Magyarországon az 5. legalacsonyabb; a társadalmi kirekesztés kockázatát az unió átlaga alá sikerült csökkenteni; a mindhárom szegénységi dimenzióban érintettek száma félmillióról százezer fő közelébe mérséklődött.  

Amennyiben egyvalamit lehetne csak kiemelni a 2010 utáni gazdaságpolitika és a koronavírus válság kezelésének eredményeiből, akkor az a szegénység visszaszorításáért folytatott küzdelem eredményessége lehetne, de itt nem állhatunk és nem is állunk meg. Nem lehet más a célunk, mint a szegénység teljes felszámolása Magyarországon.

Pénzügyi válságállóság: a magyar gazdaság ütésállóbb, mint a 2008-as válság idején 

Az elmúlt évtized inkluzív, mindinkább innováció-vezéreltté váló gazdasági növekedése a közpénzügyek stabilizálódásával valósult meg. Számos elemzésben mutattunk rá arra, hogy 2010 után az addig folyamatosan növekvő sérülékenységi pontokat a kormányzat elkezdte csökkenteni: Magyarország államadóssága csökkenő pályára került – ami a koronavírus-járvány éveit követően minden előrejelzés szerint folytatódik –, a háztartások devizaadóssága lenullázódott, sőt a családok már megtakarítást halmoznak fel, vagyonuk növekszik. 

Ennek része, hogy állampapírt vásárolnak, ami a gazdasági önvédelem szimbólumává is vált, hiszen a magyar államadósság ma már döntően forintban és hazai kézben van.

így a magyar cégek, bankok, családok és az állam együttesen már nettó hitelezője lesz a külföldnek. Míg 2010-ben az államadósság közel fele devizában és kétharmada külföldi tulajdonban volt, addig mára a devizaarány 20 százalék alatti és a teljes adósság kétharmada magyar kézben van. Ez pénzügyi szuverenitásunk, gazdasági ütésállóságunk növekedésének legékesebb bizonyítéka.

A gazdasági felzárkózási pályán maradás esélyét növeli, hogy a magyar cégek és háztartások hitelállománya uniós és visegrádi összevetésben is a legalacsonyabbak közé tartozik, ami nagy teret nyit a hitelezésre építő kilábalásnak. Mindez üdvözlendő folyamat a jelen körülmények között, mivel a kétezres évekkel szemben immár nem a külföldi bankszektor és a kormányzat hallgatólagos együttműködésén alapuló, külföldi devizában, spekulációs céllal történik hitelnyújtás, hanem rendkívül kedvező feltételekkel ugyan, de biztonságos körülmények között, hazai, termelő beruházásokra, amelyek képesek kitermelni a későbbi adósságterhet. Ezért is csökkenhet a hitelállomány bővülése ellenére az ország teljes, nettó külső adóssága. 

Az elmúlt évtizedben sikerült megvalósítani a nagymértékű adócsökkentést, de közben a költségvetési deficit féken tartását is. Tartósan 3 százalék alatti hiánnyal és folyamatosan csökkenő államadóssággal hűtötte Magyarország a gazdaságát egészen a koronaválságig amikor élénkítésbe kezdett. Eközben – a költségvetési deficit alacsonyan tartása ellenére – európai adócsökkentési éllovassá is vált az ország, a 2010 óta több mint feleződő, 15 százalékos SZJA-val és a rekordalacsony, 9 százalékra csökkentett társasági adóval, ami a több adót beszedni kívánó, adóemelést tervező, adóügyi kartellezésben gondolkodó nyugati nagyhatalmakkal is konfliktushelyzetet okozott.

Magyarország a válságkezelésben is épített a hitelezésre. „A magyarországi háztartások az adósság jelentős növekedése nélkül vészelik át a válsághelyzetet, az adósságnövekmény jelentős része inkább vállalati hitel. Ez azért kedvező, mert a vállalati szektor hiteleiből beruházások valósulnak meg, amiből jövőbeli termelési kapacitások, termelékenység-javulás és munkahelyek lesznek, így a hitelt le lehet dolgozni a későbbiekben. Ráadásul a hazai társaságok körében a hitelállomány egyelőre jelentősen elmarad a nyugati, de még a visegrádi országbeli cégekhez képest is, emiatt volt tér a hazai vállalati hitelállomány bővítésére” – írtuk korábban, hozzátéve, hogy „a mediterrán országokban ezzel szemben szinte a teljes adósságnövekményt az állami tartozások emelkedése okozza – ez azért is furcsa, mert a térségben az államadósságok már egyébként is az európai rekordokat döntögetik. Ez fenntarthatatlan, mert a három szektor közül csak az állam viseli a terheket.”

A válságkezelés során a magyar költségvetés hiánya az európai átlagnak megfelelő mértékben romlott. Mindez azt eredményezi, hogy a 2010 utáni tíz évben kialakított speciális védőernyőt, vagyis az uniós és az euróövezetihez képest jelentősen alacsonyabb államadósság-szintet sikerült fenntartani. Az uniósnál 10 százalékponttal és az euróövezetinél 18 százalékponttal alacsonyabb magyar államadósság-szint azt is jelzi, hogy az euróövezettel szemben még sikerült is javítani az államadósság-szint különbségünkön. Ez persze nem jelenti azt, hogy a sebezhetőbbé váló világgazdasággal együtt ne lenne jelenleg kockázatosabb régiónkban és így hazánkban is a pénzügyi helyzet, mint a koronavírus válság előtt, de feltétlenül védettebbek vagyunk a 2007-2008-as válság idején tapasztalthoz képest. Hozzá kell tenni, hogy a magyar államadósság hétéves csúcsáról zuhant jelentőset: az első negyedév végén még 81 százalékos volt, a második negyedévre 77,6 százalékra csökkent.

A fiskális és a monetáris politika is a feladatára koncentrál: az előbbi az újraindításon, míg az utóbbi az árstabilitáson dolgozik

Az a fiskális politikai dilemma, hogy előbb térjünk-e vissza az alacsony költségvetési hiánycélhoz annál, mint amit az unió megkövetel, vagy a fiskális politika segítse a gazdaság újraindítását és elnyújtottabb legyen a visszatérés az egyensúlyi közpénzügyekhez, nem triviális. A folyamatos, körülményekhez igazodó rugalmas egyensúlyozás kifizetődő lehet. Ne feledjük, hogy egy hármas, globális gazdasági, társadalmi és egészségügyi válságból lábal ki a világ. Ebben a helyzetben a tartalékok feltöltése éppoly fontos feladat, mint a korábbi egyensúlyunkhoz történő visszatérés. A bátrabb átmeneti költekezés nagyobb növekedést eredményezhet. Nagyon is sokat számít minden százalékpont a GDP-növekedésben, hiszen 1 százalékponttal magasabb növekedés nagyjából 500 milliárd forint többlet hozzáadott értéket jelent, aminek közel 40 százaléka (200 milliárd forint) jelenik meg azonnal a költségvetésben. Emellett magasabb növekedés esetén alacsonyabb a GDP-arányos költségvetési hiány és csökken a GDP-arányos államadósság is. Ahogyan arra a pénzügyminiszter, Varga Mihály rámutatott, fontos, hogy a saját utunkat járjuk, folyamatosan törekedve egyensúlyunkra: fenntarthatóságunk záloga, hogy adósságunk ne haladja meg a 80 százalékos adósságszintet.  

Mivel a koronaválság a világ elmúlt évszázadának egyik legnagyobb reálgazdasági válsága volt, a fontolva haladó közpénzügyi normalizálódás – a nemzetközi ajánlásokkal összhangban – fontos támaszt jelenthet a gazdasági növekedésnek, ami visszahatva segítheti az adósság „kinövését”. Nem mellesleg hozzájárulhat az idei 5,5 százalék fölötti növekedéshez, amely azt jelentené, hogy a gyermeket vállaló családok 2022-ben visszakapják 2021-ben befizetett adójukat.

A megszorítások helyett a világgazdaság és a hazai reálgazdasági folyamatok mérlegelése szükséges és az azokkal arányos, fokozatos költségvetési válasz. A V4-országok konvergencia programjaiból kiderül, hogy Magyarország a körülményekhez és a környezethez mérten korántsem tér el negatív irányban versenytársaitól. Lengyelország 2021-re 6,9 százalékos, 2024-re 2,5 százalékos hiányt vár. Csehország 2021-re 8,8 százalékos deficitet vár, 2024-re még mindig 5,2 százalékot. Magyarország 2021-re 7,5 százalékos hiányt jelöl a programban, miközben 2024-re a deficit 3, 2025-re pedig 2 százalékra mérséklődik. Hazánk ezzel az időszak végére utolérheti a legjobban teljesítő Lengyelországot, miközben várhatóan Szlovákiát és Csehországot is megelőzi a költségvetés konszolidálásában. 

2021-re és 2024-re várt költségvetési deficitek a visegrádi országokban (%)

Forrás: konvergencia programok.
Megjegyzés: „general government deficit”.

Fiskális és monetáris politika: együtt vagy külön utakon?

Magyarország azon szerencsés országok közé tartozik, ahol a fiskális és a monetáris politika harmonikusan együttműködött a válságkezelésben. A válságkezelés együtt volt, együtt lehetett sikeres. A kormány gazdaságvédelmi akcióterve nem lehetett volna eredményes a jegybank intézkedései nélkül, amelyek közül kiemelendő az Európai Központi Bank politikájával konform adósságfinanszírozás, a Növekedési Hitelprogram Hajrá! konstrukció, valamint a vállalkozások bővülését szolgáló kötvényprogram. 

Most ahhoz, hogy az elért eredményeket megőrizhessük, szükség van az árstabilitás biztosítására. Ahhoz pedig, hogy a gazdaságot újraindítsuk, a növekedés motorjait beindíthassuk és kihasználhassuk a világgazdaság átalakulásában rejlő lehetőségeket, továbbra is szükséges fenntartani a beruházás-ösztönző, valamint a munka és tudásalapú gazdaságpolitikai akciókat. 

Nyitóképünk illusztráció. A képen: Gyártósor a Mercedes-Benz kecskeméti gyárában, ahol bemutatták az első hazai gyártású CLA Shooting Brake modellt 2015. január 20-án. Fotó: Ujvári Sándor