Átfogó felmérést készített a kelet-közép-európai régióban uralkodó geopolitikai véleményekről a pozsonyi székhelyű GLOBSEC think-tank. A régió országai elsöprő többséggel továbbra is kiállnak az Európai Unió és a NATO mellett, a keleti hatalmak megítélése viszont közel sem ilyen egységes: a legtöbben elutasítják Kínát és Oroszországot, a magyarok viszont kiemelkedően magas arányban kezelik ezeket az országokat stratégiai partnerként.
A GLOBSEC felmérése több szempontból is igyekezett megvilágítani a közép-kelet-európai régió közvéleményének geopolitikai hozzállását a világ meghatározó szereplőihez és történéseihez. A kutatás talán legfontosabb megállapítása, hogy
A válaszadók mindössze 38 százaléka mondta azt, hogy azt szeretné, hogy országa a nyugathoz tartozzon. Ez viszont nem jelenti azt, hogy automatikusan a kelethez húzna a kelet-európaiak szíve, mivel ezt csupán az itt élők 4 százaléka szeretné – a legnépszerőbb álláspont 49 százalékkal egyfajta köztes lét kelet és nyugat között. Ez utóbbit Magyarországon a megkérdezettek több mint fele támogatja, míg kifejezetten a nyugathoz hazánkban csak 32 százalék húz. A középutas preferencia nem újkeletű jelenség Magyarországon: évek óta csökken azok száma, akik vagy kifejezetten a nyugathoz, vagy kifejezetten a kelethez tartozónak tartják az országot.
Az elemzés szuperhatalmakkal foglalkozó része egyedi színben tünteti fel Magyarországot: amíg a legtöbb országban többségben vannak azok, akik az Egyesült Államok, Oroszország és Kína hármasából az USA-t tartják országuk stratégiai partnerének, addig a magyarok mindössze 13 százaléka gondol az észak-amerikai országra ily módon. Ezzel szemben
– utóbbi a legmagasabb, míg előbbi a harmadik legmagasabb arány a régióban. A szuperhatalmak vezetői terén viszont már kiegyensúlyozottabb a kép: Joe Bidenről és Vlagyimir Putyinról egyaránt a magyarok 42-42 százaléka van pozitív véleménnyel. Hszi Csin-ping, a kínai állam első embere ugyanakkor szinte láthatatlan a közép-kelet-európaiak szemében: a régió minden negyedik lakosa nem is hallott még a kínai vezetőről.
Ha már Kína: hiába került az utóbbi években egyre inkább előtérbe mind a régióban, mind egész Európában Kína megítélése – elég csupán maszkdiplomáciára, a kínai oltások kérdésére, az ujgurok miatt hozott uniós szankciókra vagy épp a Fudan körüli botrányra gondolni – a régió többsége nem tekint fenyegetésként az ázsiai óriásra. Sőt, a régió 15 százaléka (a magyarok esetében ez a szám 17 százalék, de például Romániában az emberek 30 százaléka gondolja ezt) egyenesen inspirációként tekint az autoriter kínai rezsimre.
Az ugyanakkor kiemelendő, hogy mindezek ellenére a kelet-európai közvélemény tisztában van a Kínában zajló emberi jogsértésekkel, s Bulgárián kívül minden országban a válaszadók több mint fele gondolja, hogy Kína szisztematikusan megsérti az emberi jogokat.
Hiába fordul azonban egyre inkább kelet felé a magyar közvélemény, ez nem jelenti a nyugati integráció hagyományos szervezeteinek megtagadását.
Ez ugyanakkor nem mondható el a legjelentősebb európai országok vezetőiről, akiknek a megítélése valószínűsíthetően a politikai törésvonalak mentén történik. Így Emmanuel Macront és Angela Merkelt a magyarok látják a legkevésbé pozitívan a régióban, míg Boris Johnson támogatásában a lengyelekkel együtt élen van a magyar közvélemény. Az azonban nem mellékes, hogy mindezek ellenére az országok tobbségében Németországot jelölték meg legtöbbször a válaszadók, mint országuk stratégiai partnere.
A kutatók a geopolitikai vélemények mellett egyéb aktualitásokra is rákérdeztek. Így például kiderült, hogy a régió országai közül Magyarországon a második legnagyobb az oltakozási kedv, és viszonylag alacsony azok száma, akik hisznek a COVID-19 kapcsán elterjedt összeesküvés-elméletekben. Emellett pedig Ausztria mellett Magyország az egyetlen, ahol a válaszadók többsége gondolja, hogy a kormány eddig jól kezelte a járványt.
A kutatók a demokrácia megítéléséről is faggaták a lakosságát. Ebből az derült ki, hogy bár a demokráciának önmagában elsöprő a támogatottsága minden országban, a támogatók száma viszont erősen megcsappan, ha a liberális jelzőt is a demokrácia elé helyezik.
A média világával kapcsolatos kérdésekből egy, a hagyományos médiákkal kapcsolatban egyre inkább elbizonytalanodó régió képe rajzolódik ki. Magyarországon a megkérdezettek 69 százaléka nem bízik a mainstream médiában, mely régiós csúcsot jelent.
(Címlap: Hszi Csin-ping kínai elnök (j) fogadja Orbán Viktor magyar kormányfőt Sanghajban 2018. november 5-én. MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Szecsődi Balázs)
A Nemzeti Közszolgálati Egyetem nemzetközi főigazgatója szerint nem kell feltétlenül itt aláírni a békeszerződést ahhoz, hogy magyar szempontból eredményes legyen a csúcstalálkozó.
Ezt a célt szolgálja az USA erőfeszítése a béke érdekében, de nem segíti az az ötlet, hogy az Európában zárolt orosz vagyonokat felhasználják Ukrajna támogatására.
Akkor lesz tárgyalás, ha az Egyesült Államoknak sikerül meggyőznie Oroszországot arról, hogy többet veszít a háború folytatásával, mint amennyit nyerhet. Kohán Mátyás írása.
Az ukrán elnök Orbán Viktorról is beszélt.
A pontos számokat még nem közölték.
Ezt is csak Orbán Viktor vette észre.
A Nemzeti Közszolgálati Egyetem nemzetközi főigazgatója szerint nem kell feltétlenül itt aláírni a békeszerződést ahhoz, hogy magyar szempontból eredményes legyen a csúcstalálkozó.
A Tisza szakértőinek megszólalásai alapján Magyar Péterék eltörölnék a Nők40-et és a 13. havi nyugdíjat, csökkentenék a nyugdíjakat, valamint a legmagasabb nyugdíjakra 10-20 százalékos adót vetnének ki. Szakértőt kérdeztünk, mivel járna, ha a Tisza meg tudná valósítani tervét.
