Átfogó felmérést készített a kelet-közép-európai régióban uralkodó geopolitikai véleményekről a pozsonyi székhelyű GLOBSEC think-tank. A régió országai elsöprő többséggel továbbra is kiállnak az Európai Unió és a NATO mellett, a keleti hatalmak megítélése viszont közel sem ilyen egységes: a legtöbben elutasítják Kínát és Oroszországot, a magyarok viszont kiemelkedően magas arányban kezelik ezeket az országokat stratégiai partnerként.
A GLOBSEC felmérése több szempontból is igyekezett megvilágítani a közép-kelet-európai régió közvéleményének geopolitikai hozzállását a világ meghatározó szereplőihez és történéseihez. A kutatás talán legfontosabb megállapítása, hogy
A válaszadók mindössze 38 százaléka mondta azt, hogy azt szeretné, hogy országa a nyugathoz tartozzon. Ez viszont nem jelenti azt, hogy automatikusan a kelethez húzna a kelet-európaiak szíve, mivel ezt csupán az itt élők 4 százaléka szeretné – a legnépszerőbb álláspont 49 százalékkal egyfajta köztes lét kelet és nyugat között. Ez utóbbit Magyarországon a megkérdezettek több mint fele támogatja, míg kifejezetten a nyugathoz hazánkban csak 32 százalék húz. A középutas preferencia nem újkeletű jelenség Magyarországon: évek óta csökken azok száma, akik vagy kifejezetten a nyugathoz, vagy kifejezetten a kelethez tartozónak tartják az országot.
Az elemzés szuperhatalmakkal foglalkozó része egyedi színben tünteti fel Magyarországot: amíg a legtöbb országban többségben vannak azok, akik az Egyesült Államok, Oroszország és Kína hármasából az USA-t tartják országuk stratégiai partnerének, addig a magyarok mindössze 13 százaléka gondol az észak-amerikai országra ily módon. Ezzel szemben
– utóbbi a legmagasabb, míg előbbi a harmadik legmagasabb arány a régióban. A szuperhatalmak vezetői terén viszont már kiegyensúlyozottabb a kép: Joe Bidenről és Vlagyimir Putyinról egyaránt a magyarok 42-42 százaléka van pozitív véleménnyel. Hszi Csin-ping, a kínai állam első embere ugyanakkor szinte láthatatlan a közép-kelet-európaiak szemében: a régió minden negyedik lakosa nem is hallott még a kínai vezetőről.
Ha már Kína: hiába került az utóbbi években egyre inkább előtérbe mind a régióban, mind egész Európában Kína megítélése – elég csupán maszkdiplomáciára, a kínai oltások kérdésére, az ujgurok miatt hozott uniós szankciókra vagy épp a Fudan körüli botrányra gondolni – a régió többsége nem tekint fenyegetésként az ázsiai óriásra. Sőt, a régió 15 százaléka (a magyarok esetében ez a szám 17 százalék, de például Romániában az emberek 30 százaléka gondolja ezt) egyenesen inspirációként tekint az autoriter kínai rezsimre.
Az ugyanakkor kiemelendő, hogy mindezek ellenére a kelet-európai közvélemény tisztában van a Kínában zajló emberi jogsértésekkel, s Bulgárián kívül minden országban a válaszadók több mint fele gondolja, hogy Kína szisztematikusan megsérti az emberi jogokat.
Hiába fordul azonban egyre inkább kelet felé a magyar közvélemény, ez nem jelenti a nyugati integráció hagyományos szervezeteinek megtagadását.
Ez ugyanakkor nem mondható el a legjelentősebb európai országok vezetőiről, akiknek a megítélése valószínűsíthetően a politikai törésvonalak mentén történik. Így Emmanuel Macront és Angela Merkelt a magyarok látják a legkevésbé pozitívan a régióban, míg Boris Johnson támogatásában a lengyelekkel együtt élen van a magyar közvélemény. Az azonban nem mellékes, hogy mindezek ellenére az országok tobbségében Németországot jelölték meg legtöbbször a válaszadók, mint országuk stratégiai partnere.
A kutatók a geopolitikai vélemények mellett egyéb aktualitásokra is rákérdeztek. Így például kiderült, hogy a régió országai közül Magyarországon a második legnagyobb az oltakozási kedv, és viszonylag alacsony azok száma, akik hisznek a COVID-19 kapcsán elterjedt összeesküvés-elméletekben. Emellett pedig Ausztria mellett Magyország az egyetlen, ahol a válaszadók többsége gondolja, hogy a kormány eddig jól kezelte a járványt.
A kutatók a demokrácia megítéléséről is faggaták a lakosságát. Ebből az derült ki, hogy bár a demokráciának önmagában elsöprő a támogatottsága minden országban, a támogatók száma viszont erősen megcsappan, ha a liberális jelzőt is a demokrácia elé helyezik.
A média világával kapcsolatos kérdésekből egy, a hagyományos médiákkal kapcsolatban egyre inkább elbizonytalanodó régió képe rajzolódik ki. Magyarországon a megkérdezettek 69 százaléka nem bízik a mainstream médiában, mely régiós csúcsot jelent.
(Címlap: Hszi Csin-ping kínai elnök (j) fogadja Orbán Viktor magyar kormányfőt Sanghajban 2018. november 5-én. MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Szecsődi Balázs)
Pénteken, március 6-án tüntetést szervez a Nemzeti Ellenállás Mozgalom Ukrajna budapesti nagykövetsége elé, ahol Szijjártó Péter is felszólal. Mi hangzik el a demonstráción, és milyen üzeneteket küldenek a felszólalók a kialakult helyzetben? Kövesse velünk ÉLŐBEN az eseményeket.
Az egykori német kancellár szerint a katonai szerepvállalás önmagában nem hozhat eredményt sem Ukrajna, sem Európa számára.
Nem várta meg az orosz elnök a következő uniós szankciót.
A nemzetközi helyzet fokozódik.
A szlovák kormányfő teljes támogatásáról biztosította Magyarország miniszterelnökét.
A Tisza Párt katonai szakértője Volodimir Zelenszkijhez hasonlóan felháborodott a magyar vétón.
Az ukrán elnök szerint Európa bízik bennük.
Nehezen magyarázható, hogy miért hazánkon keresztül haladtak a pénzszállítók, ha valóban az ukrán főváros volt az úti céljuk.
Egy új mérőeszköz a várospolitikai vitákhoz.
