A 2022-re kalkulált GDP-arányos hiányszint megfelel az uniós normáknak – mondta Banai Péter Benő, a Pénzügyminisztérium (PM) államháztartásért felelős államtitkára a Hír Tv Magyarország élőben című műsorában szerdán annak kapcsán, hogy az Országgyűlés kedden fogadta el Magyarország jövő évi költségvetését.
Hozzátette: 2002-ben és 2006-ban is olyan költségvetések voltak, amelyek „Európa-rekorder” hiányszintet tartalmaztak, és 2010-ben is sokkal magasabb lett volna az államháztartás hiánya, ha az akkor újonnan megválasztott polgári kormányzat nem éppen a költségvetési egyensúlyt helyreállító intézkedéseket hozott volna – mondta.
Hangsúlyozta: a választási költségvetés jelzőt olyan büdzsékre mondják, ahol az államháztartási hiány kiugró, de 2022-re, amikor parlamenti választások lesznek Magyarországon, olyan hiányszinttel kalkuláltak, amely megfelel az uniós normáknak, és az adósságráta csökkenésével párosul.
„Olyan időszakot élünk a járvány miatt, amikor az államnak kell költségvetési eszközökkel is segítséget nyújtani a gazdaságnak” – emelte ki. Hozzátette, a járvány miatti helyreállítás igényli az 5,9 százalékos GDP-arányos hiányt, amely nem lóg ki az uniós számok közül.
Felidézte: 2010 előtt volt hat egymást követő év, amikor az uniós tagállamok közül a magyar államháztartási hiány volt a legnagyobb vagy a második legnagyobb, 2002 és 2010 között pedig nem volt olyan év, amikor a magyar adósságráta ne emelkedett volna. „2010 előtt minden év mintha választási év lett volna, hiszen jelentős volt az államháztartási hiány mértéke” – fogalmazott.
A kormány nem tett arról le, hogy fokozatosan csökkentse az államháztartás hiányát a stabilitás jegyében; várhatóan 2024-ben elérheti a hiány szintje a 3 százalékos mértéket – jegyezte meg.
A kilátásba helyezett jegybanki kamatemelésről azt mondta: annak hatása van az államháztartási folyamatokra, megjelenhet az állam finanszírozási költségében. Az inflációra ugyanakkor a jegybanknak reagálnia kell; a mutató növekedése annak a jele, hogy van kereslet az adott gazdaságban, a növekedés kezd helyreállni – mondta.
(MTI, fotó: MTI/Balogh Zoltán)
A kohéziós támogatások mintegy hárommilliárd euróval növekedtek – és nem ez az egyetlen siker, amit elkönyvelhet hazánk az Európai Unió elfogadott 2025-ös költségvetése kapcsán.
Bemutatta az ukrán parlamentnek az ország ellenállóképességi tervét, a hadielemzők hangosan felnevettek.
Szeptemberben is dinamikus volt a bruttó átlagkereset növekedése, igaz a megelőző hónapokhoz képest lassabb. A közszférában 14,1 százalékkal emelkedett az átlagkereset éves alapon, így elmondható, hogy ez az ágazat húzta a növekedést. A minimálbér emelésének is köszönhetően jövőre is érdemben, 4-5 százalékkal növekedhet a reálbér.
