Az oroszok feleannyiért visznek az űrbe, mint Elon Musk

„Egy ülés náluk az én szakértői értékelésem szerint legkevesebb 110-120 millió dollárba kerül majd. Nálunk egy ülés minimum a felével olcsóbb lesz, ezen a téren megőrizzük versenyképességünket” – hangoztatta.

Rogozin közölte, hogy az amerikai repülésügyi és űrkutatási ügynökség, a NASA továbbra is érdekelt a Szojuz-repülésekben, és tárgyalások folynak arról, hogy az amerikaiak további helyeket vásárolnak az orosz űrhajón a Dragon Crew berepülésének időszakában. Beszámolója szerint a NASA azt is javasolta, hogy egy barter keretében mind a Szojuzon, mind a Crew Deagonon vegyes legénység repüljön, függetlenül az ülés árától.

A Roszkoszmosz vezetője úgy vélekedett, hogy a Space-X nem képes ugyanúgy dömpingáron kínálni az űrhajósok fellövését, mint Falcon teherűrhajóinak szolgáltatását. Ezt azzal indokolta, hogy az emberi űrrepülés polgári program, Elon Musk cége pedig itt nem tudja a piaci árait lenyomni a Pentagonnal szemben felszámolt magas tarifák kontójára. Emlékeztetett rá, hogy amíg az Space-X az amerikai védelmi minisztériumnak a Falcon 9 felbocsátásáért 150-200 millió dollárt számláz ki, addig a piacon 55-60 millió dollárt kér ugyanezért.

Rogozin azt ígérte, hogy az orosz Proton-M nehéz hordozórakéta fellövésének költségeit a Falcon 9 árszintjére fogják leszállítani, aminek fedezete a repüléshez való földi felkészítés költségeinek csökkentése lesz. (A Protonok gyártását a tervek szerint a jövő év vége felé, a felhasználásukat be 2025-ben be fogják fejezni, helyüket az Angara hordozórakéta veszi át.) 

A tisztségviselő a szupernehéz kategóriájú, egyebek között a tervezett Hold-misszióhoz fahasználandó Jenyiszej hordozórakéta kifejlesztésének költségeit minimum 740 milliárd rubelre (mintegy 10 milliárd dollárra) becsülte. Az első kísérleti fellövést, mint mondta, 2028-ig kell teljesíteni, a Vosztocsnij űrrepülőtéren kiépítendő indítóállásból. Rogozin hangsúlyozta, hogy ehhez stabil finanszírozás szükséges, és azt állította, hogy ennek megléte esetén a határidőt előbbre lehet majd hozni. 

A Jenyiszejt, amely a tervek szerint 27 tonna hasznos terhet lesz képes Hold körüli pályára juttatni, Rogozin a Lego összerakó játékhoz hasonlította. Mint mondta, a rakéta fokozatainak önálló, kettős vagy hármas rendeltetésűnek kell lennie. 

A tervek szerint a Jenyiszej első fokozatát már 2022-ben ki fogják kipróbálni, mert az azonos lesz az akkor tesztelendő Szojuz-5 – Irtis néven is emlegetett – középnehéz űrhajó első fokozatával, amelynek RD-171MV típusú hajtóműve már készül az Energomas vállalatnál. A második fokozatot az Egyesült Államokba 1994 óta exportált, az Atlas rakétáknál használt RD-180-as hajtómű alapján tervezik kifejleszteni. A harmadik fokozat alapja Angara-5V típusú, hidrogén-meghajtású hajtómű lesz, amely bruttó 37 tonna terhet lesz képes felemelni.

A Szojuz-5 2022 és 2025 között tervezett repüléstesztjeit a Fegyeracija típusú, többször felhasználható, négy ember szállítására és Hold-repülésre is alkalmasra tervezett űrhajóval fogják elvégezni. A megerősített hő- és sugárvédelemmel ellátott, Hold-missziókra is felhasználható Szojuz MSZ űrhajó létrehozásának költségeit 400 millió dollárra becsülte. 

Szavai szerint a Roszkoszmosz az év közepén tervezi megvédeni Hold-programját az orosz kormány előtt, az állami űrtevékenység-politika elfogadásának keretében. Ezek a kérdések még a tavasz folyamán az orosz nemzetbiztonsági tanács napirendjére kerülnek.

Kijelentette, hogy ha a NASA a Hold körüli Deep Space Gateaway űrállomás létrehozásában érdekelt – csatlakozni kíván az EU, Kanada és Japán is – akkor a Roszkoszmosz az orosz tudományos akadémiával együtt elsősorban a Hold felszínére irányuló missziókra összpontosít majd. A Roszkoszmosz ugyanakkor azt szeretné, hogy az űrállomás orosz űrhajók fogadására is alkalmas legyen, amiről tárgyalások folynak az Energiia orosz űripari vállalat és a NASA között.

Rogozin bejelentette, a Roszkoszmosz akkor is pályán kívánja tartani a a Föld körül keringő Nemzetközi Űrállomást (ISS), ha az amerikaiak a projekt feladása mellett döntenek. Közölte, hogy az állomás orosz szekciójához a jövőben újabb modulok csatlakozhatnak majd a 2022-ben felbocsátandó tudományos és energiamodul (NEM) alapján. Mint mondta, a Roszkoszmosz hasonló NEM-eket ajánlott fel más országoknak, a saját kutatásaik számára.

Az ISS-projektben jelenleg Oroszország, az Egyesült Államok, Kanada, Japán, valamint az Európai Űrügynökség (ESA) 10 tagállama - Belgium, Dánia, Franciaország, Hollandia Németország, Norvégia, Olaszország, Spanyolország, Svájc és Svédország – vesz rész. Az eredeti tervek szerint az űrállomást csak 2015-2016-ig használták volna, de az együttműködés határidejét előbb 2020-ig, majd 2024-ig meghosszabbították. 

Rogozin szerint egyébként a Roszkoszmosz és a NASA között nincs feszültség.

(MTI)