Erre reagálva Aleksandar Vucic leszögezte, hogy ilyesmire biztosan nem kerül sor. Hozzátette: Pristina lépése mögött bizonyosan valamely nagyhatalom áll, mert a koszovóiak saját maguktól nem találtak volna ki ilyet.
A Politika című belgrádi napilap beszámolója szerint a szerb államfő üdvözölte, hogy az Európai Unió élesen bírálta a koszovói döntést, ám kételyének adott hangot, hogy ez bármilyen hatással is lenne Pristinára.
A szerbiai termékek mellett a koszovói kormány a Bosznia-Hercegovinából érkező termékek vámját is 100 százalékra növelte.
A vámemelés azokra a termékekre nem vonatkozik, amelyeket ugyan Szerbiában és Boszniában állítanak elő, de más nemzetközi cégek termékeinek számítanak.
Koszovó 2008-ban egyoldalúan kikiáltotta függetlenségét Szerbiától, Belgrád azonban ezt azóta sem hajlandó elfogadni, és továbbra is saját déli tartományának tekinti a többségében albánok lakta területet. A két fél között 2013-ben kezdődött a kapcsolat normalizálását célzó párbeszéd, ám előrelépés eddig nem történt. A feszült viszony ellenére a Koszovóba irányuló szerb export évente mintegy 440 millió eurót tesz ki, míg a Koszovó 21 millió euró értékben szállít árut Szerbiába.