Eltévedt és csaknem halálra fagyott a Bükkben egy argentin túrázó (VIDEÓ)
Napokig bolyongott az erdőben, csoda, hogy életben maradt.
A golyóstoll feltalálója igazi művészfigura volt, aki autóversenyzőként és szobrászként is megállta a helyét. Azt tudta, hogy a golyós dezodort is neki köszönhetjük?
Nyitókép: Bíró László 1978 körül
Schweiger László József 1899. szeptember 29-én, napra pontosan 125 éve született Budapesten, Terézvárosban, hogy aztán Bíró Józsefként ismerje meg a világ csodálatos találmányával együtt:
a golyóstoll elnevezése máig a Bíró vezetéknévből képződik angol nyelvterülettől Franciaországon és Olaszországon át egészen Argentínáig,
ahol „befutott” és világsztárrá avanzsált.
De ki volt ő? Bizonyos szempontból minden: újságíró, hipnotizőr, autóversenyző, vámügyintéző, szobrász és grafológus vagy hosszabb, vagy rövidebb ideig, az orvosi egyetemet viszont nem fejezte be.
Inkább művészkarakter volt, mint tudóstípus:
a Fészek klubban Molnár Ferenc, Heltai Jenő társaságának kedvelt, bohém tagjaként tartották számon.
Párizsba menekült a zsidótörvények elől, de Argentínában kötött ki
Az kicsi László zsidó családban született, még a legborzalmasabb idők előtt. Családneve Bíróra változtatását a Belügyminisztérium 1905-ben engedélyezte. 1931-ben házasságot kötött, 1938-ban áttért az evangélikus hitre, de hiába: a használható golyóstoll előállításához vezető kísérleteket már külföldön fejezte be, mivel Párizsba ment a zsidókat korlátozó intézkedések elől.
1938-ban riporterként dolgozott egy jugoszláv fürdőhelyen, táviratot szerkesztett saját készítésű golyóstoll prototípusával, amit kiszúrt egy műszaki érdeklődésű turista.
Az ismeretlen úr méltatta találmányát és azon melegében argentínai kutatómunkára csábította. A külképviseleten tudta meg, ahová beutazási engedélyért folyamodott, hogy az úr nem más, mint Argentína elnöke.
Az ország a végső lakhelye lett, elismert tudóssá, közéleti emberré vált. Mindent megkapott, elképesztő tisztelet övezte. Az Amerikai Egyesült Államok többször megpróbálta elcsábítani, „lenyúlni”, de Bíró hű maradt választott országához: ott halt meg 1985-ben.
Argentínában máig őt tartják a hon legnagyobb feltalálójának,
születésnapját a feltalálók napjává kiáltották ki. Próféta lett egy másik hazában.
A golyóstoll története Bíró László előtt
Önéletrajzi regényében így vall a golyóstoll ötletének megszületéséről: „Gyakran nézegettem a rotációs hengerek egyenletes és gépies munkáját. Egy parányi hengerecskét képzeltem el, akkorát, amely egy írószerszámban alkalmazható, és amelynek az a lényege, hogy a festéket automatikusan felszedve működés közben nyomot hagy a papíron.”
Leegyszerűsítve az történt, hogy újságíróként Bíró gyakran látogatta a nyomdákat, és
a nyomdagépek rotációs hengereit látva megálmodta: ezt iciben-piciben, akár egy írószerszámban is meg lehet valósítani.
Szakirodalom szerint az első golyóstoll-szabadalmat 1888-ban adták ki az Egyesült Államokban, majd Európában is kísérleteztek vele, ám a tollakat függőlegesen kellett tartani ahhoz, hogy működjenek és adagolják a tintát: aprónak tűnő, de komoly hiba.
A működő golyóstoll és a világhír
Íme, a golyóstoll elve: töltött csövecske végén egy forgó golyó juttatja papírra a tintát. Röviden ezt a technológiát tökéletesítette és szabadalmaztatta Bíró László, immár Argentínában. Úgy szól a fáma, hogy neki és vegyész testvérének a legnagyobb kihívást a megfelelő sűrűségű festék kitalálása, meghatározása jelentette.
„A nyertes anyag” az öntvényrepedést jelző festék lett, ami végül bevált: gyorsan száradt, nem koszolta a papírt.
Bíró László 1943. június 10-én szabadalmaztatta legendás golyóstollát Argentínában az említett elnöki háttérrel, majd megkezdték a gyártását is. Éveken belül világsiker lett! Pár példa, hogyan: az angol kormány azért vásárolta meg a szabadalmat, mert a golyóstoll a repülőgépeken nagy magasságokban is működött, nem folyt ki belőle a tinta. Ezt követően az amerikai légierő is bejelentkezett. Az 1960-as évektől kezdve a golyóstoll a Föld minden országában elterjedt, általánosan használt íróeszközzé vált.
A nagy áttörést egy bizonyos Parker nevű vállalat színrelépése hozta el 1954-ben:
egy éven belül három és félmillió olyan golyóstollat adtak el, amellyel ötször többet lehetett írni, mint a korábbi gyártmányokkal. Érdekesség, hogy a ma is piacon lévő Jottert Moholy-Nagy László képzőművészünk tervezte.
Mégis, a leghatalmasabb golyóstollgyártó a BIC nevű francia konszern lett.
A Bic Cristal a világ legkelendőbb golyóstolla, kapaszkodjon meg: a százmilliárd eladott darabszámot 2006-ban érték el.
A gigantikus sikerre való tekintettel egy példányát
a New York-i Modern Művészetek Múzeumában is elhelyezték.
Kevesen tudják, hogy a golyós dezodorok is a golyóstoll elvén működnek, így ez a mai napig használt produktum szintén Bíró László nevéhez kötődik. De van még más is!
A sebességváltótól a fertőtlenítő golyócskáig
Jól mutatja Bíró László sziporkázó tehetségét találmányainak széles köre. Fürkésző szellemének és gyakorlatias műszaki érzékének köszönhetően több tucat találmányát jegyzik. Csak felsorolás-szerűen, a teljesség igénye nélkül: a vizes töltőtoll; a tűzhelyhez kapcsolható, az energiát gőzből nyerő mosógép;
az automatikus sebességváltó; az elektromágneses továbbító berendezés; a fertőtlenítő golyócska; a klinikai termográf; a sérthetetlen zár;
a függönytartó; karóra méretű, testhez erősíthető hőmérő; szipka a cigaretta füstjének szűrésére; a golyós dezodor és így tovább – ezek mind-mind Bíró László agyából pattantak ki ötlet formájában és öltöttek fizikai formát.
Az első komoly anyagi sikert elért találmánya az automata sebességváltó volt, erről így sztorizik Bíró: „Az automata sebességváltó szabadalmát a General Motors berlini képviseletének sikerült eladnom. Ebben a tranzakcióban, a témában való járatlanságom miatt elkövettem néhány hibát. A General Motors főnökségének meghívására az automata sebességváltóval ellátott motorkerékpáron Berlinbe kellett utaznom, hogy ott bemutatót tartsak. Végül megvették a jogokat és közölték velem, hogy nincs szándékukban gyártani, mivel már sok éve hidraulikus sebességváltóval dolgoznak, és továbbra is ezt kívánják alkalmazni.
Egyszerűen azért vették meg találmányomat, hogy azt ne vehesse meg a konkurencia.”
Az Elektromágneses továbbító berendezést (Magyarország, 1936) nem tudta megvalósítani, megmaradt ötlet szinten, de
ennek alapján indultak a japán szupervasút kísérletek, és ma is fontos részét képezik a mágnes-vasutaknak
– írják róla.
Végezetül mindennél többet elmond a golyóstoll és feltalálója globális, nem múló jelentőségéről, hogy nagyjából 80 évvel a nevezetes Bíró-termék feltalálása után, bár számos más tollfajta is kapható,
olcsósága és könnyű használhatósága miatt máig a golyóstoll a legelterjedtebb,
így mindennapjaink elengedhetetlen kelléke.
*
Felhasznált irodalom:
Bíró László József: Csendes forradalom. A golyóstoll regénye. Fordította Kóródy Tibor és Pálfi Lajos. (Rövidített kiadás.) Budapest, Európa Kiadó, 1975
https://web.archive.org/web/20100527044108/http://vbali.hu/biro/index.html
https://mazsike.hu/117-eve-szuletett-biro-laszlo-golyostoll-atyja/
https://www.vg.hu/extra/2023/06/ma-80-eve-szabadalmaztatta-biro-laszlo-a-golyostollat
https://www.sopronmedia.hu/cikkek/biro-laszlo-a-golyostoll-atyja
https://kultura.hu/ujitok-feltalalok-aki-golyostollat-adott-a-vilagnak/