Mintha Villeglé azt akarná nekünk bebizonyítani: az utcán nézelődve olyan „maguktól” előálló, avantgárd alkotásokba futhatunk bele, amilyeneket semmilyen művészi tudatosság nem lett volna képes létrehozni.
Fotók: M21 Galéria
Hazánkban talán kevésbé ismert, de rendkívül érdekes művész életművét mutatja be a pécsi Zsolnay Negyed M21 Galériájában nemrég megnyílt, a széles merítést tekintve az egész világon egyedülálló kiállítás: az 1926-ban született, két éve elhunyt francia Jacques Villeglét a pop-art és a street art előfutárának is nevezték, mindenekelőtt azonban realista alkotó volt, aki pontosan értette, hogy a 20. század második felének valósága csupán szigorúan a felszínen maradva ragadható meg. Pontosabban fogalmazva a felszín mély rétegeinek feltárása elsőrangú művészi feladatot jelent, ehhez pedig Villeglé egyedülálló technikát választott: a nagyvárosokban egykoron meglévő, hatalmas hirdetőfelületeket sokszoros rétegekben borító plakátrengetegből szelt le olykor többméteres darabokat, s a duchamp-i ready-made hagyományát továbbgondolva, a névtelen utcai plakátrongálókkal közösen készített alkotásokként mutatta be kollázsait a közönség előtt. Politikai tacepaók, reklámfeliratok, koncerthirdetések, erotikus plakátok egymást fedő, véletlenszerűen váltakozó cafatjai alkotják Villeglé képeit: nem csupán erős társadalomkritikai üzenetet közvetítenek a fogyasztói társadalom korában, de a hirdetőfelületeket jellemző ismétlődések, a figyelemfelkeltő színek, a különböző betűtípusok, a tépések-kopások okán esztétikailag is különösen hatásosak. Mintha Villeglé azt akarná nekünk bebizonyítani: az utcán nézelődve olyan „maguktól” előálló, avantgárd alkotásokba futhatunk bele, amilyeneket semmilyen művészi tudatosság nem lett volna képes létrehozni.
A kiállítás bemutatja Jacques Villeglé életművének másik fontos vonulatát, az úgynevezett szociopolitikai ábécével, a politikai szimbólumokra épülő tipográfiával való kísérletezéseit, illetve a hatvanas években készített animációs filmjeit is.
(Jacques Villeglé: A város falain 1947–2021. M21 Galéria. Pécs. Megtekinthető szeptember 22-éig)
Az élet változás. Lapunk is változik: ez az utolsó cikk e rovatban (amelynek szerzőivel továbbra is találkozhatnak majd nálunk). A világ is változik. Jön például a mesterséges intelligencia. Rovatzárásként őt (a ChatGPT-t) kérdeztük meg arról, mit mond utolsó figyelmeztetésként, miket mond végső jó tanácsként olvasóinknak. És imigyen szólt a gép.
Az Örkény Színház új bemutatója két idős ember hattyúdala egy betegség fénytörésében Pogány Judittal és Gálffi Lászlóval a főszerepben.
Amikor szól az emlékezet: Nabokov önéletrajzi története részletgazdag, érdekes betekintést ad a szovjet hatalomátvétel előtti orosz világba.
Egyszerre méltatják filmes minőségéért és a dráma erősségéért a Netflix új brit sorozatát – és nem ok nélkül.
Festett bútor, kötött tutyi és tengeri hagyma – a hartai svábok háromszáz éve makacsul ragaszkodnak a hagyományaikhoz. Tamásné Hinkel Mária nem csak az emlékeiben őrzi a családi és közösségi örökséget; évszázadok bánatairól és örömeiről beszélgettünk vele a Duna menti községben.
Száznegyven éve született és nyolcvanöt éve hunyt el Pethő Sándor történész, publicista, a Magyar Nemzet atyja.
A napokban érkezett el a 80. évfordulója annak, hogy lezárultak a szovjet Vörös Hadsereg hadműveletei a mai Magyarország területén.
