Elküldtünk egy könyvet a jövőbe.
A Petőfi-bicentenárium zárásaként Az idő igaz címmel – egy időkapszulába elhelyezett – könyvet küldött a jövőbe a Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) és a Petőfi Kulturális Ügynökség (PKÜ). Az időkapszulát, amelybe bezárták a Magyar Kultúra Magazin Petőfi tricentenáriumi antológiáját,
2123-ban nyitja ki a Petőfi Irodalmi Múzeum akkori főigazgatója.
Az időkapszula rejtekhelye a Nemzeti Bank lett – az emlékeket őrző aktatáskát Demeter Szilárd, a múzeum főigazgatója vitte a helyszínre, és Dr. Kandrács Csaba, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke vette át.
Az időkapszulába az érintettek Petőfi Sándor versei mellé ma is élő költők műveit válogatták be, olyan verseket, amelyek témájuk, kérdésfelvetésük, érzelmi-gondolati tartalmuk okán kapcsolódnak a reformkori törekvésekhez, kihívásokhoz.
„Azzal a reménnyel és bizakodással szerkesztettük ezt a kéziratot, hogy száz év múlva a Petőfi Irodalmi Múzeum akkori főigazgatója megjelenteti ezt a verseskötetet. Mert hiszünk abban, hogy bármit is tartogat a következő évszázad,
2123-ban a Kárpát-medencében Petőfi születésének 300. évfordulóját fogják ünnepelni a magyarok, akiknek akkor is fontos lesz az irodalom.
A kortárs költemények mellett az időkapszula tartalmazza Orbán Viktor miniszterelnök úr üzenetét is azoknak, akik száz év múlva kézbe vehetik ezt a kötetet. Külön öröm és nagy megtiszteltetés, hogy a Magyar Nemzeti Bankban helyezhettük el az időkapszulát, mert így látjuk biztosítva azt, hogy nem vész feledésbe ez az üzenet. A Magyar Nemzeti Bank stabilitása a biztosíték arra, hogy ez a kézirat nem válik egy gyűjtemény lappangó dokumentumává” — fogalmazott a PIM főigazgatója.
Hozzátette: az időkapszulába bekerült még egy főigazgatói „eligazítás”, illetve Bonczidai Éva főszerkesztői felvezetése is.
Lapunk kíváncsi volt, miért pont a Magyar Nemzeti Bank lett az időkapszula rejtekhelye, így ez ügyben megkerestük Demeter Szilárdot, aki azt felelte:
Egyrészt, mert szimbolikus aranytartalékunknak gondoljuk a magyar anyanyelvi művészetet, ezen belül az irodalmat.
Másrészt a PIM jövőre lesz hetven éves, a Magyar Nemzeti Bank viszont jövőre százesztendős. Már nem is tudom, ki mondta, hogy azt a könyvet, amit ötszáz éve olvasunk, azt ötszáz év múlva is olvasni fogjuk, és az az intézményünk, ami ötszáz éve létezik, az ötszáz év múlva is létezni fog. Ebben a logikában a Magyar Nemzeti Banknak legkevesebb száz éve még volna.”
De vajon miért fontos a személyes üzenet, ha a történelem amúgy is megőriz dolgokat? – tettük fel a kérdést a főigazgatónak.
Demeter Szilárd elárulta: az antológiájuk címét Petőfitől kölcsönözték: „Az idő igaz” – a megoldókulcs pedig a vers folytatásában keresendő, amely így hangzik: „s eldönti, ami nem az”.
„Ha száz év múlva az általunk beválogatott versek nem mondanak a dédunokáinknak semmit, az is jelent valamit, de ha esetleg fölhozunk számukra valami lélektámaszt a múlt mélységes mély kútjából, az még jobb.
Időlottó ez a javából, aminek egy nyertese biztosan lesz: a magyar irodalom”
– mondta Demeter.
E kérdésünkre a jelenlegi főigazgató azt felelte:
„Az irodalom alaplogikája több ezer éve nem változik. Történeteket mesélünk, vagy versekben villantjuk fel a költői lakozás, a költői igazság lényegét. A gyűjtőkör talán bővül, de ugyanúgy érték lesz Petőfi Sándor, Arany János, József Attila, Pilinszky János, Csoóri Sándor, Szőcs Géza, vagy Kemény István, Lövétei Lázár László kézirata, hagyatéka, és az akkori igazgató is ezt fogja gondolni. Ezért lesz ő az igazgató.”
Nyitókép: PIM videó, képernyőfotó
A Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központ (MNNKK) elnöke szerint Magyar Péter egy fekete lyuk, és akik mögötte mégis látszódnak, meg jobb lenne, ha nem látszódnának.
Feltehetőleg Magyar Péter nem örül, mindenki más meg igen.
Jókai Mór írói nagyságát mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy Csehov, a világhírű orosz drámaíró fiatalon Jókai stílusában írt kisregényt, a norvég Ibsen pedig mikor Budapesten járt, személyesen kereste fel.
Ezúttal sem változtatott az alapkamat mértékén és a kamatfolyosón sem a Magyar Nemzeti Bank (MNB) monetáris tanácsa. Az irányadó ráta így tavaly szeptember óta változatlan és egyelőre így is marad.
Brunszvik Teréz születésének 250. évfordulója alkalmából.
Jókai Mór az 1848-as esztendőt tartotta élete legfontosabb évének, mint fogalmazott: „Huszonhárom esztendős koromban egy év alatt forradalmat csináltam, háborúba mentem és megházasodtam.”
Magyar Péter már tavaly tavaszi első országjárásán sem lelkesedett egy új alkotmányért.
A Vasas otthonában 4–1-re kapott ki a felcsúti együttes a labdarúgó Magyar Kupában.