A The New York Times vasárnap megjelent, Book Review című könyvszemléje az év 100 figyelemre méltó könyve közé sorolta a magyar szerző Párhuzamos történetek című regényét. Az amerikai napilap az elmúlt napokban két írásban is foglalkozott a művel.
A The New York Times vasárnapi Book Review című könyvszemléje az év 100 figyelemre méltó könyve közé sorolta a Nádas Péter Párhuzamos történetek című regényét. A lap az elmúlt napokban két írásban is foglalkozott a művel. Adam Langer író kritikája szerint „noha a könyv címe viszonylag egyszerű és precíz geometriára utal, a Párhuzamos történetek valójában egy rendkívül ambiciózus, lélegzetelállítóan leleményes és időnként őrjítően sűrű, újszerű törekvés történelmi, földrajzi, irodalmi és szerkezeti határok eltörlésére.”
Benjamin Moser az előző vasárnapi könyvszemlében kritizálta Nádas regényét: „Noha néhol mesteri, a könyv túlságosan őrjítő ahhoz, hogy remekmű lehessen.” Moser szerint az olvasó túl gyakran téved el Nádas történeteiben. Kiemelte: Goldstein Imrének négy évébe telt, hogy angolra fordítsa a regényt, Langer a fordítást elegánsnak és gördülékenynek nevezte. Adam Langer szerint az 1942-ben született Nádas Péter egyfajta irodalmi szupersztár Magyarországon, aki kiérdemelte, hogy Lev Tolsztojjal, Thomas Mann-nal és Marcel Prousttal egy lapon emlegessék. Stíluskísérletei alapján azonban regényei Alain Robbe-Grillet és Anthony Burgess műveihez is mérhetők.
A brit Ladbrokes fogadóirodánál 1:10-hez arányban lehetett fogadni, hogy 2011-ben ő kapja az irodalmi Nobel-díjat. Nádas a harmadik helyen állt a díjat végül elnyert svéd Tomas Tranströmer mögött. Mindkét kritikus fontosnak érezte felhívni a figyelmet arra, hogy a magyar írót az Egyesült Államokban a leginkább az angolul 1997-ben megjelent Emlékiratok könyvéről ismerik, amelyet Susan Sontag „korunk legjobb regényének” nevezett. Langer úgy vélte, hogy ez a jellemzés akár a mostani regény címéül is szolgálhatna.
Az elmúlt százhúsz évben öt államalakulathoz tartozó Csallóközben már a klub puszta működése is csodának számít, ám a DAC a megmaradás és a nemzeti összetartozás szimbóluma lett. Dunaszerdahelyi beszélgetés Tősér Ádámmal, a kerek születésnap alkalmából a sportklubról készült egész estés dokumentumfilm rendezőjével és Nagy Krisztiánnal, a DAC kommunikációs vezetőjével.
Az új magatartásformák ugyanúgy terjednek, mint a járványok, és a 21. századra a túlzások vették át a főszerepet az emberi viselkedés alakításában; az ok az „egyharmados kisebbségek” és a „szuperterjesztők” felemelkedése – állítja önkritikus könyvében Malcolm Gladwell.
Krimit írt a volt miniszterelnök, van benne egy Ferenc néven felszentelt homoszexuális, kiugrott, véres kezű pap, és még sok más ínyencség.
Az aztékok emberáldozatra épülő vallását a hódító spanyolok és a katolikus egyház a Sátán legintézményesültebb kultuszának tartotta.
Megható, kellőképpen emberi történet; érdekes karakterek; lényegében egy élet története – a Hiányzó történetek szerzője egy kellemesen nosztalgikus hangvételű regénnyel jelentkezett.
Hogyan lehetséges, hogy a történelem összes kultúrája észak, dél vagy kelet felé orientálódott, és sohasem nyugat felé? Az égtájak kultúrtörténete színesebb és tanulságosabb, mint azt a GPS korában bárki gondolná – állítja Jerry Brotton, a reneszánsz professzora.
Rendkívüli ülés összehívását indítványozta Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes.
Kormányra készül a romániai magyar párt; Csoma Botond szóvivő lapunknak azonban kifejtette, ha nem tudnak sikerrel kormányozni, 2028-ban a Simion és Georgescu nevével fémjelezett magyargyűlölő pártok akár többséget is szerezhetnek.
