Az aztékok emberáldozatra épülő vallását a hódító spanyolok és a katolikus egyház a Sátán legintézményesültebb kultuszának tartotta.
Vajon pusztán csak tanulatlanságból, ignoranciából, rossz nevelésből fakadóan lehetünk rosszak, sőt gonoszak? Létezik-e önmagáért akart gonosz?
Mi van a már megmagyarázhatatlanul abszurd gonosztettekkel? A Sátán csak mitikus perszonifikáció, vagy a gonosznak tényleg van arca, és személyes létező?
Randall Sullivan amerikai szerző, újságíró, forgatókönyvíró nyugtalanító kérdéseket feszeget legújabb könyvében. Először a bosznia-hercegovinai Međugorjében, a világ egyik legismertebb Mária-kegyhelyén találjuk magunkat a délszláv háború idején. Sullivan háborús tudósítóként meglátogat egy szentmisét. Ahogy a pap körbeviszi az oltáriszentséget, furcsa hangok átkozzák Jézust, egy nő teste kifacsarodik, ijesztően krákog, majd orrfacsaró bűzzel távozik belőle – valami.
Aztán megismerjük a kötet sokfelé ágazó dramaturgiáját összekötő szálat: a nyolcvanas évek végén egy észak-texasi kisvárosban felköti magát egy fiatal egy fára. Az egész gyanús, az egyetlen tanú meg mindig megmásítja a vallomását. Felmerül, hogy sátánista kultusz üzemelt a városkában. Az ügyet többször újranyitották és lezárták, Randall Sullivan is megpróbált nyomozni. Akármilyen másik történetre tér is ki a szerző, mindig ehhez a szálhoz ér vissza.
A harmadik fonál filozófiatörténeti: bemutatja, mikor mit gondoltak a nagy gondolkodók a gonoszról, és a modernitással hogyan lett a személyes gonoszból gonosz princípium, általános gonoszság. Szóba kerülnek a szerző bűnügyi riporterként töltött fiatalkorának Los Angeles-i pszichopata sorozatgyilkosai, akik kéjvágyból gyilkoltak, hosszasan kínozva áldozataikat.
Jóval izgalmasabb és nyugtalanítóbb egy fekete mise felkeresése, mégpedig a kortárs Mexikóban divatos Santa Muerte-kultusz kapcsán. A „Szent Halál” egy Szűz Mária-szobor-szerűen kinéző csontvázszobor, melynek kultusza terjed az Egyesült Államokban is – olyannyira, hogy szinte már a drogkartellek nem hivatalos kultusza. Ennek kapcsán találkoznak gyakorló mexikói varázslókkal, és felelevenítik két ilyen huszadik századi varázsló életét, akitől szinte rettegtek az emberek, és akihez politikusok is jártak. S ha már Mexikó: Sullivan részletesen bemutatja
az aztékok emberáldozatra épülő vallását, amelyet a hódító spanyolok és a katolikus egyház a Sátán legintézményesültebb kultuszának tartott.
Később szerzőnk újfent nyugtalanító dolgokra bukkan. Ismerteti az egyik leghíresebb amerikai ördögűzést, Emma Schmidt 1928-as esetét, s miközben átolvasta a jegyzőkönyveit, belebotlott egy megjegyzésbe, miszerint az exorcisták szerint a megszálló démonok Mexikót jelölték meg ama helynek, ahol majd aláfűtenek az Úristennek kicsit.
De hát ki hisz ma már olyasmiben, hogy ördögűzés? Ki hiszi el, hogy a kislány levitált, irreális ereje volt, a plafonról lógott lefelé, napok alatt irreális mennyiségű bűzös, zöld cuccot hányt ki, lehetetlenül ijesztő krákogó hangokon beszélt? A segédkező apácák egy részét annyira sokkolta a dolog, hogy más kolostorba kérték magukat. A tapasztaltakról szóló jegyzőkönyvek sokáig titkosak voltak. Érdekesség: 2008-ban Richard Gallagher, a Columbia Egyetem pszichiátere ördögűző paphoz küldte egy páciensét, mivel állítólag ismerte az emberek el nem mondott titkait, könyveket lebegtetett a polcról, és ismeretlen nyelveken beszélt.
A kötet Texasban zárul. S hogy mi az ördög közmondásos nagy csele? Hogy elhiteti, hogy nincs.
Randall Sullivan: The Devil’s Best Trick – How the Face of Evil Disappeared? Atlantic Monthly Press, 2024
A 11 éves Dominikkal Magyar Péter és a Tisza parlamenti képviselőjévé választott Bódis Kriszta készített interjút tavaly decemberben. A fiú gyámja tett feljelentést.
Amiről ezen a világon sokan tudnak, az nagy valószínűséggel pusztulásra van ítélve. Annak vége. Győrffy Ákos írása.
A Gutenberg-galaxisnak nincs vége, sőt éppen a tiktokozó tizen- és huszonévesek adhatnak neki új lendületet. A Z generáció olvasási és kultúrafogyasztási szokásairól Kiss-Kozma Georginát, az MCC Ifjúságkutató Intézet igazgatóhelyettesét, a Szociológia Műhely kutatótanárát kérdeztük.
A többi irreleváns.
A társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszternek a 16. kerületben vannak ingatlanai.
Tárik Meszár közel-kelet szakértő új könyvében hét közkeletű sztereotípiát vesz górcső alá az arab világról. És árnyaltabb, tényekre alapozott képet fest a Közel-Keletről, mint amit a nyugati híradások és a közbeszéd sugallnak.
A hétvégéken és a munkaszüneti nappal bővült hosszú hétvégéken továbbra is egész nap autómentes a rakpart.
Filep Dávid hozta létre a Nemzeti Kommunikációs Hálózatot.
