Lélegzet-visszafojtva figyeli, mit lép Irán – ezt mondja a szakértő

Az Egyesült Államok újabb katonai akciója, amelynek célpontjai iráni nukleáris létesítmények voltak, komoly feszültséget váltott ki a Közel-Keleten. Az események nyomán Robert Chatterjee, a Zenith Magazine arab és iszlám világgal foglalkozó főszerkesztő-helyettese a Deutsche Welle-nek adott interjújában értékelte Teherán lehetőségeit. 

„Bár Teherán hangoztatja, hogy minden opció nyitva áll, valójában a katonai mozgástér korlátozott” – mondta Chatterjee. Példaként említette, hogy Irán aktiválhatná regionális szövetségeseit – például a Hezbollahot vagy a jemeni húszikat –, hogy amerikai célpontokat támadjanak, de ez a lépés valószínűtlen.

Egyrészt, mert Irán nem akarja tovább eszkalálni a konfliktust az Egyesült Államokkal, másrészt mert az amerikai bázisokat részben már evakuálták, a térség országai – köztük a Perzsa-öböl menti államok – pedig nem nyitnák meg légterüket újabb támadásokhoz.

A húszik is felmerülnek, mint lehetséges válaszcsatorna, azonban nemrég épp ők kötöttek tűzszünetet az Egyesült Államokkal. Egy újabb támadás nemcsak ezt a megállapodást áshatná alá, hanem újabb amerikai reakciót is kiválthatna – ami éppen az ellenkezője annak, amit Irán szeretne: kiszállni a háborúból, és visszatérni a korábbi status quóhoz, amikor csak Izrael és Teherán között zajlott a háttérharc.

Törökország lehet az egyik kulcsfontosságú közvetítő: az iráni külügyminiszter nemrég járt Isztambulban, és Recep Tayyip Erdoğan, a török elnök kiváló kapcsolatokkal rendelkezik mind Irán, mind pedig Donald Trump irányába – így esély van arra, hogy Törökország közvetítő szerepet vállaljon.

Színre léphetnek más háttérszereplők is, például Omán, amely korábban is otthont adott titkos amerikai–iráni tárgyalásoknak.

A nukleáris kérdést illetően Chatterjee komor képet fest. Az amerikai bejelentés szerint sikeresen elpusztították az iráni atomlétesítményeket, de erről eddig semmilyen bizonyíték nem látott napvilágot. 

Chatterjee szerint a világ éppen azt a veszélyes üzenetet küldi, hogy akinek van atomfegyvere, azt nem támadják – ez pedig motiválhatja Iránt arra, hogy kilépjen az atomsorompó-egyezményből, kiutasítsa a nemzetközi ellenőröket, és fokozza az urándúsítást. A nukleáris tudósok célzott likvidálása sem fogja leállítani a programot – legfeljebb átmeneti zavarokat okoz. „A katonai megoldás nem reális – mégis ezt erőlteti Izrael, amely nemcsak katonai célpontokat, de kórházakat és civileket is támad” – hangsúlyozta a szakértő.

A nagyhatalmi szereplőkről szólva Chatterjee kijelentette:

Kína nem szeret közvetlenül katonailag beavatkozni, viszont figyelemmel kíséri az amerikai csapatmozgásokat – ha az USA erőket von ki a Csendes-óceán térségéből, nőhet a feszültség például Tajvan körül. Ez már nemcsak közel-keleti, hanem globális következmény. Oroszország helyzete inkább tranzakcionális: bár iráni drónokra támaszkodik az ukrajnai háborúban, a szövetség inkább érdek-, mint értékalapú. Moszkva jelenleg túl gyenge ahhoz, hogy komoly súllyal lépjen fel a térségben.

Végül Chatterjee kiemelte: a jelenlegi konfrontációt nem szabad elszigetelt eseményként kezelni. A háttérben Izrael háborúja zajlik Gázában, a Nyugati Parton, Szíriában és Libanonban – ezt a tágabb kontextust figyelembe véve érthetőbbé válik Irán viselkedése is. 

Nyitókép: Képernyőfotó az interjúból