Sokan ellenzik Ukrajna EU-tagságát – és még többen figyelmeztetnek a legnagyobb veszélyre

Számos hang van világszerte, Európán belül is, amelyek kritizálják Ukrajna európai uniós tagságának ötletét, s nem csak Orbán Viktor magyar kormányfő ellenzi azt. 

Ukrajna négy nappal az orosz agresszió megindulása után, 2022. február 28-án adta be csatlakozási kérelmét az Európai Unióhoz; Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kissé agresszív módon egy új, speciális eljárás kialakítását sürgette, aminek segítségével hazája azonnal csatlakozni tud a 27 tagú szövetséghez. Ursula von der Leyen bizottsági elnök támogatta a kérelmet, de jelezte, hogy az időbe telik. 2022 június 17-én a Bizottság azt javasolta a tagállamok kormányfőit tömörítő Európai Tanácsnak, hogy adjon Ukrajnának tagjelölti státuszt. 

Az Európai Parlament először 2002-ben szögezte le, hogy egyszer lehetővé válhat Ukrajna EU-tagsága, Viktor Juscsenko akkori ukrán elnök pedig 2005-ös megválasztása után tette a tagságot stratégiai céllá Kijevben. Az országnak 2014 óta barátsági és együttműködési szerződése, 2017 óta pedig szabadkereskedelmi egyezménye is van a szövetséggel.

Ugyanakkor, mint azt a magyar miniszterelnök hangsúlyozni szokta, Ukrajnát nyolc ország megelőzi a folyamatban: Albánia, Bosznia-Hercegovina, Georgia, Moldova, Montenegró, Észak-Macedónia, Szerbia és Törökország. Furán mutatna, ha Ukrajna beelőzhetné őket. Ezzel együtt 2023. december 14-én az Európai Bizottság úgy döntött, elkezdik a tárgyalásokat Ukrajnával az EU-tagságáról.

Ukrajna integrálása az Európai Unióba hét év alatt mintegy 186 milliárd eurónyi uniós forrást jelentene az országnak – derül ki az EU Tanácsának a Politico által ismertetett belső feljegyzéséből. 

Ugyanakkor a Wikipédia szerint Romano Prodi akkori olasz miniszterelnök és korábbi bizottsági elnök valamikor 2007-ben kijelentette, hogy szerinte Ukrajnának akkora esélye van csatlakozni az EU-hoz, mint Új-Zélandnak.

Szinte egy évtizeddel (és a Krím orosz annektálás után két évvel) később, 2016 márciusában Jean-Claude Juncker akkori bizottsági elnök azt nyilatkozta, hogy az országnak 20-25 évbe telhet, mire csatlakozik az EU-hoz és a NATO-hoz. Petro Porosenko akkori ukrán elnök ugyanakkor 2030-at jelölte meg céldátumnak Juncker pontosan úgy fogalmazott: 

Még egy évvel a háború előtt is, 2021 februárjában a német CDU vezetője, Armin Laschet, akit akkor Angela Merkel lehetséges utódjának tartottak a kancellári poszton, úgy nyilatkozott, hogy bár a jövőben felvetődik a kérdés, és támogatni kell Ukrajnát, de „Ukrajna EU-csatlakozásának kérdése jelenleg nem vetődik fel”.

A témáról szóló Wikipédia-cikk úgy fogalmaz: „Jó néhány szakértő úgy véli, hogy az Oroszország és az EU közötti kapcsolatok megromlása idején Ukrajna számára megnyílik a lehetőség az Európai Unióhoz való csatlakozásra.” Ugyanakkor Pavlo Klimkin volt ukrán külügyminiszter (2014-2019) „megjegyezte, hogy Ukrajna továbbra sem teljesíti az Európai Unióhoz való csatlakozás egyetlen kritériumát sem, mivel nincs kialakult demokráciája, jogállamisága és teljes értékű piacgazdasága.” 

Az online enciklopédia úgyszintén felidézi, hogy 2022. március 2-án José Manuel Albares spanyol külügyminiszter kijelentette, hogy „az EU-hoz való tartozás nem egy szeszélyes folyamat, vagy olyan folyamat, amelyet pusztán politikai döntéssel el lehet intézni”, emlékeztetve arra, hogy a tagjelölt országnak 

A holland ellenállás

Ekkoriban egyre többen támogatták Ukrajna tagságát a háború miatt, de nem mindenki ugyanolyan lelkesedéssel. Hollandiában például régóta a választók ellenállásába ütközött a kérdés, akik a gazdaságukat féltik az ukránoktól. 2016-ban egy népszavazáson elutasították az Ukrajna és EU közötti kapcsolatok szorosabbra szövését.

2022 márciusában a Politico arról cikkezett, hogy a hollandok vezetik az Ukrajna EU-tagsága elleni koalíciót, és Mark Rutte akkori kormányfő úgy nyilatkozott egy versailles-i csúcson, hogy minden EU-s tagállami vezető, akivel beszél, azt mondta neki, nem szabad gyorsított eljárást engedélyezni Ukrajnának. 

Így aztán amikor növekedett Ukrajna csatlakozásának támogatottsága Európában, Hollandia 2022. június 17-én azt kérte a Bizottságtól, hogy szigorú követelményeket állítson. 

A bizottság aztán nyolc alapvető és átfogó változtatást követelt Kijevtől: az Alkotmánybíróság reformját; az igazságszolgáltatási reform folytatását; a korrupció elleni küzdelmet; a pénzmosás elleni küzdelmet; az oligarchaellenes törvény végrehajtásét, beleértve a Velencei Bizottság ajánlásait is; az audiovizuális médiára vonatkozó jogszabályok harmonizálását az Európai Unió jogszabályaival; és változást a nemzeti kisebbségekkel kapcsolatos jogszabályokban.

Két gazdasági lap és kételyeik

2023 februárjában a The Economist úgy fogalmazott Ukrajna nem azon van, hogy csatlakozzon az EU-hoz című cikkében: „Denys Shmyhal, Ukrajna miniszterelnöke a hét elején kijelentette, hogy országának ’ambiciózus terve van az Európai Unióhoz való csatlakozásra a következő két évben’. Ez mágikus gondolkodás. De ez nem zárja ki, hogy Ukrajna kapcsolata a klubbal gyökeresen megváltozzon az elkövetkező években.” Szóval, 

A lap idézte Gerald Knaust, a berlini székhelyű kutatóintézet, az Európai Stabilitási Kezdeményezés elnökét, aki szerint Ukrajna két éven belüli csatlakozása „lehetetlen”. Knaus szerint túl sok jelenlegi tag ellenkezne, mivel attól tartanak, hogy pénzt és befolyást vesztenek. Knaus úgyszintén figyelmeztetett, hogy Ukrajnának a csatlakozáshoz meg kell felelnie az EU összes szabványának, és magának az EU-nak is meg kell változnia.

2023 augusztusában a The Financial Times is azzal a címmel írt cikket: 

A lead szerint: „Kijev tagság iránti vágya nagy kérdéseket vetett fel az unió új tagok felvételére való képességével és az európai projekt jövőjével kapcsolatban”. A lap emlékeztetett: „Ukrajna nemcsak háborúban álló ország, hanem a konfliktus előtti népességét tekintve az EU ötödik legnagyobb tagja lenne, és messze a legszegényebb, ami hatással van a költségvetés felosztására.” Hozzáteszik: Ukrajna EU-tagsága „hipotetikus”.

Orbán szövetségesei is Ukrajna EU-csatlakozása ellen

Az AfD, a jelenleg legnépszerűbb német párt egyik vezető politikusa, Beatrix von Storch 2024 nyarán úgy nyilatkozott, hogy pártja nem támogatja Ukrajna EU-tagságát.

Marine Le Pen, a legnépszerűbb francia párt, a jobboldali Nemzeti Tömörülés elnöke is ellenzi Ukrajna tagságát, de az együttműködési szerződést igenli. Idén március elején a francia nemzetgyűlésben felszólalva azt mondta: „Ukrajna csatlakozása az Európai Unióhoz kétségtelenül ellentétes érdekeinkkel. Tagsága eurómilliárdokba kerülne Franciaországnak, új versenytorzulásokat okozna a munkaerőpiacon, jelentősen befolyásolná társadalmi modellünket, és ennek elsődleges következménye szinte biztosan a gazdálkodóink tönkretétele lenne. Úgy tűnik, hogy e kettős tagság támogatása vagy megtévesztés, vagy komoly kockázatot jelent a békére és érdekeinkre nézve.” 

Robert Fico sokáig támogatta Ukrajna EU-tagságát, de a szlovák-ukrán gázvita kapcsán 2025 elején azzal fenyegetett, hogy visszavonja támogatását.

Harald Vilimsky, az Osztrák Szabadságpárt elnöke még 2023 decemberében jelentette ki, hogy Ukrajna nem csatlakozhat az EU-hoz.

Nyitókép: AFP/Ludovic Marin