Az olimpia nem csak, sőt, talán nem is mindenekelőtt bigott tradíció és szemellenzős nacionalizmus

Fotó: Isabelle Souriment/Hans Lucas via AFP

„PÁRIZSOS ZSÖMLE #1
Olyan volt ez a megnyitó, mint amilyenek a franciák: vakítóan színes, megdöbbentően művészi, néha a mesterkéltség határáig művi, helyenként kifejezetten provokatív és a polgárpukkasztásig vagány; máshol elegáns és stílusos, extravagánsan divatos - és végül már-már pátoszosan megható. Egy olimpiai megnyitótól én mindenekelőtt azt várom el, hogy legyen megkapóan egyedi, reflektáljon a rendező ország kultúrájára, identitására, és mutasson meg valamit abból a korszellemből is, amelyben élünk. Párizs bemutatkozása egyszerre volt progresszív, modern, és mégis minden elemében, ízig-vérig francia.
Ennek a városnak egyszerűen jól áll az olimpiai fesztivál, következésképp jól állt neki az is, hogy szakítani mert az egyre sekélyesebbé váló, menetrendszerű stadionbejárással és az obligát zászlós felvonulással. Helyette beemelte a produkcióba a város élő szövetét, a fellépők eggyé váltak Párizzsal, a francia kultúra identitáselemeivel. A szervezők nem kötöttek olcsó kompromisszumokat: meg akarták, és meg is merték mutatni 2024 Franciaországát, az őket feszítő dilemmákat, az életérzést, ami összekapcsolja őket. Igen, még az olykor szabadosságba hajló, fékezhetetlen szabadságvágyukat, és a határtalanul értelmezett önkifejezés jogát is. Na, bumm.

Az olimpia ugyanis nem csak, sőt, talán nem is mindenekelőtt bigott tradíció és szemellenzős nacionalizmus. Az olimpia a szabad, fair, tisztességes verseny ünnepe, egymás tiszteletéé, a sportolói önkifejezés dicsőségéé. Aláírom, hogy az ilyesmi egyeseknek frusztráló, sőt, sértő lehet, és közben azt sem állítom, hogy a megnyitó bizonyos showelemeit ne tarthatnák sokan egyenesen ízléstelennek - de eközben arról is meg vagyok győződve, hogy a szabadságot kizárólag azok tudják ünnepelni és értékelni, akik maguk is akarnak, mernek, tudnak szabadok lenni. 

(A Párizsos Zsömle az oldal olimpiai rovata, amely a versenynapok utáni reggelen jelentkezik, és a játékok aktuális történéseire reagál - szubjektív, egyedi hangvételben.)”