Szerintük a nyelvi elszigeteltségünk és az idegen uralomtól való történelmi ódzkodás azt a nemzeti identitást táplálja, „miszerint meg kell védeni magunkat, és ellen kell állni annak a külső erőnek, amely a legnagyobb fenyegetést jelenti. Egy generációval ezelőtt ez a fenyegetés Moszkva volt. Magyarország sietett csatlakozni a NATO-hoz és az Európai Unióhoz”.
Most pedig a cikk szerint Orbán tünteti fel magát a nemzet védelmezőjeként.
Ő az, aki szembeszáll az európai bürokráciával, beleáll a bevándorlás kérdésébe és elutasítja az olyan „normákat”, mint a melegházasság.
A gazdasági hírügynökség szerint ez nem egyedülálló formula, viszont „jól működik egy olyan országban, ahol a történelem miatt sokan kiszolgáltatottnak érzik magukat külső hatalmaknak”. És ezzel a „képpel” szemben „Magyarország a kínai érdekeket üdvözli”.
A lap szerint ugyanis „Xi és Orbán bejelentik majd, hogy a kínai Great Wall Motor Ltd. autógyártó üzemet nyit Magyarországon. [...] A kínai Contemporary Amperex Technology Co. Ltd. már elkötelezte magát egy 7,6 milliárd dolláros üzem építése mellett, a Mercedes-Benz AG-val partnerségben. Ezt Magyarország eddigi legnagyobb közvetlen külföldi beruházásaként harangozták be, amely mintegy 9000 munkahelyet teremt” – s folytatták, hogy „Orbán Viktor Putyint is megkörnyékezte, ösztönözve a Moszkvából érkező állami befektetéseket”.