Kiakadtak az oroszok Magyarországra
„Kimondhatjuk, hogy a NATO komolyan készül egy lehetséges konfliktusra velünk” – árulta el a véleményét Marija Zaharova a magyar vezetésű NATO-hadgyakorlatról.
A német belügyminisztérium közleménye szerint a hackertámadás már 2022 márciusában – egy hónappal Oroszország ukrajnai inváziója után – kezdődött.
Nyitókép: MICHAEL KAPPELER / DPA / dpa Picture-Alliance via AFP
Áll a bál a németeknél, ugyanis úgy tűnik, hogy ismét bizonyos zolgálatok célkeresztjébe került a politikai vezetés. A Breitbart beszámolójából kiderült, hogy Németország pénteken azzal vádolta az oroszokat, hogy meghekkelték Olaf Scholz kancellár pártjának legfelsőbb köreit és más érzékeny kormányzati és ipari célpontokat. A helyzet tisztázáshoz csatlakozott a NATO és más európai országok is, figyelmeztetve, hogy Oroszország kiberkémkedésének következményei lehetnek.
Az Oroszország és Németország közötti kapcsolatok már akkor is feszültek voltak, amikor Németország még nem nyújtott katonai támogatást Ukrajnának az Oroszországgal folytatott háborúban.
Annalena Baerbock német külügyminiszter szerint
orosz katonai kibercégek állnak a kormánykoalíció vezető pártja, a szociáldemokraták e-mailjeinek feltörése mögött.
A német belügyminisztérium közleménye szerint a hackertámadás már 2022 márciusában – egy hónappal Oroszország ukrajnai inváziója után – kezdődött. Az közlemény szerint a német vállalatok, beleértve a védelmi és a repülőgépipart, valamint a háborúval kapcsolatos célpontok is fókuszban vannak.
A közlemény szerint az FBI által vezetett nemzetközi erőfeszítések január végén leállították az orosz hackerek által használt kompromittált hálózati eszközök botnetjét a kiberkémkedési rendszerben.
„Orosz állami hackerek támadták meg Németországot a kibertérben” – mondta Baerbock az ausztráliai Adelaide városában tartott sajtótájékoztatón. A hackelést az orosz GRU katonai hírszerző egység egyik egységének tulajdonította. „Ez teljességgel tűrhetetlen és elfogadhatatlan, és következményei lesznek” – mondta, anélkül, hogy részletezte volna, mik lehetnek ezek.
Egy másik német nyilatkozat szerint a támadás viszonylag hosszú ideig zajlott, és
különböző azonosítatlan német kormányzati hatóságokat, alapítványokat és egyesületeket is célba vett.
Az EU Tanácsa és a cseh külügyminisztérium szerint ugyanez a csoport a cseh intézményeket is célba vette. Mind a német, mind a cseh tisztviselők szerint a GRU hackerei kihasználták a Microsoft Outlook korábban ismeretlen sebezhetőségét.
Ezt is ajánljuk a témában
„Kimondhatjuk, hogy a NATO komolyan készül egy lehetséges konfliktusra velünk” – árulta el a véleményét Marija Zaharova a magyar vezetésű NATO-hadgyakorlatról.
Az EU korábban már szankciókat vezetett be a csoporttal kapcsolatban álló személyekkel és szervezetekkel szemben, ugyanis a mostani támadások mögött álló csoport már 2015-ben a német parlament ellen is intéztek hasonló támadást. Az EU Tanácsa közleményben kijelentette, hogy
nem fogja tolerálni az ilyen támadások folytatását, különösen a júniusban esedékes uniós választások miatt.
A NATO is nyilatkozott az ügyben, azzal vádolták az orosz hackercsoportot, hogy más nemzeti kormányzati szerveket, kritikus infrastruktúra-üzemeltetőket és más szervezeteket is célba vesz a szövetségen belül, többek között Litvániában, Lengyelországban, Szlovákiában és Svédországban.
„Eltökélt szándékunk, hogy a szükséges eszközök mindegyikét bevessük és alkalmazzuk a kiberfenyegetések ellen, az ellenük való védekezés és az ellenük való fellépés érdekében, hogy támogassuk egymást, beleértve az összehangolt válaszok megfontolását is" – közölte az Észak-atlanti Tanács, a NATO fő politikai döntéshozó testülete.