Eltűnő folyók, rossz helyen lévő Balaton, és a Bécs-közeli Eger szerepel a 10 éve megjelent könyvben lévő térképen.
Kíváncsiak lennénk, hogy átmenne-e egy vaktérképes történelemteszten annak a tíz éve megjelent könyvnek a grafikusa, amely az Oszmán Birodalom hódításairól szól.
A The Grandeur and Sultans of the Ottoman Empire című munka Aksit Yayincilik tollából jelent meg 2013-ban Isztambulban, és a 24.hu egy Facebook-csoport nyomán szúrta ki, hogy a könyv nagyméretű ábráján a homok színnel jelölt részek a Szulejmán előtti Birodalmat, a pink Szulejmán hódításait, illetve a vazallusokat, a zöld pedig a következő szultánok sikeres terjeszkedéseit mutatják:
Akár kérdés is lehetne, hogy számolja össze a hibákat, de ebben segítünk is az olvasónak: vegyesen szerepelnek a városok nevei, hol a török, hol az eredeti nyelvű városnév van feltüntetve. Béccsel, Belgráddal, Tesszalonikival, vagy épp Varsóval ellentétben Eger, Mohács, illetve az 1596-ban a török elleni tizenöt éves háború legvéresebb ütközetének helyet adó Mezőkeresztes rejtélyes okból szintén törökül, Eğri, Mohaç, illetve Haçova írásmóddal szerepel, ráadásul jókora távolságra valódi helyüktől.
A térképen nincs jelölve a Kárpát-medence vízrajza, és a Balaton sem a megszokott helyén található.
Nyitókép: 24.hu
A Kelet és Nyugat közötti hídszerepe, a modernizáció és a hagyományok egyensúlya, a hazánk iránti tisztelet egyaránt jellemző az országban. Pataki Zoltán írása.
Az Ukrajinszka Pravda bennfentes forrásokra hivatkozva arról számolt be, hogy a mai napon nem várható jelentős előrelépés a háború lezárásának ügyében.
Az ukrán elnök konkrét időpontot is közölt, és kijelölte Ukrajna célját a következő egyeztetésen.
Az Ukrajinszka Pravda szerint, Volodimir Zelenszkij ukrán elnök három dolgot emelt ki, amelyeket prioritásként kezelni a közelgő megbeszélések során.
Brankovics Mara mostohafia a török történelem egyik legnagyobb alakja: meghódította Bizáncot, évszázadokra átformálta a térség hatalmi viszonyait, de Hunyadi végül legyőzte Nándorfehérvárnál.
Murád nem volt hódító szultán, a diplomáciát előnyben részesítette a háborúval szemben és valóban önszántából mondott le a trónról fia javára – tudjuk meg Ágoston Gábor történészprofesszortól.
Jó kis indirekt bevédése ez a tiszás adóemelésnek.
A brutális adóemelés nem elég, a családi adókedvezményt is „felülvizsgálná” a Tisza Párt, a családtámogatási rendszert pedig „szűkítenék”.
