Miért csak 10 milliárd eurót kapott Magyarország az Európai Bizottságtól, miután jelentős reformokat hajtott végre? – teszi fel a kérdést a The European Conservative.
Rengeteg drámai szalagcím és kommentár fogadta az Európai Bizottság döntését, miszerint 10,2 milliárd eurót szabadít fel Magyarország számára, illetve azt, hogy a decemberi tanácsi ülés végeredményeként Orbán Viktor megvétózta az Ukrajnának szánt 50 milliárd eurós támogatást – írja az europeanconservative.com.
Az ismert jogállamisági keresztes lovagok néhány órán belül azt állították, hogy
ez elfogadhatatlan zsarolás, az EU megsemmisítő veresége, és nem kevesebb, mint kísérlet az EU belülről történő megsemmisítésére.
Ezután egy figyelemre méltóan összehangolt manőverrel ezek a keresztes lovagok Magyarország szavazati jogának felfüggesztését követelték a Tanácsban, és azt, hogy sürgősen töröljék el az egyhangú szavazás intézményét.
Most, hogy a vihar elült, némi távolságtartással szemlélhetjük a tényeket. Az első kérdés nem az kellene, hogy legyen, hogy miért oldotta fel az EU a 10 milliárd eurós zárolást Magyarország számára, hanem az, hogy Magyarország, miután jelentős reformokat hajtott végre, miért csak ezt az összeget kapta meg. Ugyanígy ez a vita azt látszik bizonyítani, hogy egyesek számára
az EU jogállamisági eszköztára csupán jogi alibi a politikai szankciókhoz, nem pedig őszinte jogi biztosíték.
Tisztázzuk a tényeket: az EU 28,2 milliárd eurót tartott vissza Magyarországtól, ami nagyjából a 2021-2027-es költségvetés alapján az országot megillető források teljes összege. December 13. óta csak 10,2 milliárd eurót (valamivel több mint egyharmadát) szabadítottak fel, 18 milliárd eurót pedig továbbra is felfüggesztettek. Mintegy 6 milliárd eurót a feltételességi mechanizmus alapján zároltak, és körülbelül 12 milliárd eurót a Bizottság menekültüggyel, a magyar gyermekvédelmi törvénnyel és az
„akadémiai szabadságot fenyegető kockázatokkal” (bármit is jelentsen ez) kapcsolatos aggályai miatt zároltak.
A pénzek felszabadításához Brüsszel 27 feltételt szabott Magyarországnak, amelyek közül néhány jóval túlmutat az EU hatáskörén. A magyar kormány azonban egy év alatt végrehajtotta az igazságügyi rendszer jelentős reformját, és ezzel teljesítette az egyezségben vállalt kötelezettségeit.
Nyitókép: Charles Michel, az Európai Tanács elnöke bejelenti az Ukrajnával kapcsolatos döntést az Európai Unió brüsszeli csúcstalálkozójának első napján, 2023. december 14-én. MTI/EPA/Olivier Hoslet
A tizenkét éves Musztafának ajánlotta, és vaskosan magyarozott az EB LMBTQ-stratégiáját bemutató uniós biztos. A dokumentum számos eleme nagyon komoly veszélyt jelent a szólásszabadságra nézve.
Ukrajna szinte bármire képes lehet az uniós tagság érdekében.
A kormányfő a közösségi oldalán emlékezett meg a legendás szövetségi kapitányról.
Egyre többen érkeznek hazánkba.
A már réges-rég cáfolt álhírt az egész testület előtt kiabálta Valérie Hayer balos képviselő, a Renew pedig minden erejével le is akarja papíroztatni.
A többit már ismerjük.
Elképesztő hatása van az autóipar két kiemelkedő beruházásának.
A tizenkét éves Musztafának ajánlotta, és vaskosan magyarozott az EB LMBTQ-stratégiáját bemutató uniós biztos. A dokumentum számos eleme nagyon komoly veszélyt jelent a szólásszabadságra nézve.
