Köppel negyedik pontja a migrációról szól: elismeri, hogy „Orbán vehemensen védekezett az EU által javasolt kvótákkal szemben”, melynek eredményeképpen Magyarország ma Európán belül biztonságos ország alacsony bűnözési rátával, s „lassan Orbán legnagyobb kritikusainak is el kellene ismerniük,
hogy az ördögként lefestett miniszterelnök 2015-ben tisztábban ítélte meg a helyzetet, mint sokan a német politikában –
akik most hangosan panaszolják, hogy az utcáikon Izrael-ellenes tüntetések és lázongások zajlanak”.
Ötödrészt azt is értékeli a svájci újságíró, hogy Orbán Viktor „szuverenitást és függetlenséget vitt a külpolitikába”, és érvényesítette a magyar érdeket, többek között a keleti nyitás politikájával, az Oroszországgal fenntartott tárgyilagos együttműködéssel is. „Orbán Viktor nem Európa-ellenes, hanem Európa-párti, az európai sokszínűség harcosa. Még csak nem is EU-ellenes, hanem bizonyos érzékeny területen az EU hibás fejlődési irányainak kritikusa” – magyarázza Köppel.
Zárásul megjegyzi: szerinte „nagyon-nagyon veszélyes elvitatni egy ország jogállami voltát, s erre hivatkozva nem kifizetni a szerződések szerint járó összegeket” csak azért, mert egy demokratikus, jogállami módon megválasztott kormány nem átallja használni a többsége adta jogokat. Ez ugyanis „épp azt az elégedetlenséget korbácsolja fel, amely hozzájárul ahhoz, hogy az Orbán Viktorhoz hasonló politikusokat széles körben becsülik”.