Von der Leyen: Ukrajna jövője az EU-ban van

„A béke és fejlődés garanciája volt az EU a II. világháború után, és a jövő évi EP-választásokon résztvevő fiatal nemzedékek ezt várják az EU-tól most is. Ezt a munkát kell elvégeznünk a választásokig” – jelentette ki az Európai Bizottság elnöke az EU helyzetéről tartott éves évértékelő beszédében a strasbourgi Európai Parlamentben. 

Ursula von der Leyen elmondta, az Európai Bizottság eredeti terveit (zöld program, digitalizáció) a covid-járvány és az orosz háborús agresszió megzavarta, mégis, politikai célkitűzéseinek 90 százalékát megvalósította, ugyanakkor az egészségügyi intézkedések és az energiafüggetlenség lettek a fő célkitűzések. 

A környezetvédelem továbbra is prioritás

A környezetvédelemmel kapcsolatban az EB-elnök arról is beszélt, hogy „a zöld program megalkotásának szükségességét utólag igazolták az azóta Európában jelentkezett klímakatasztrófák, a pusztító árvizek és erdőtüzek”. A témánál maradva hozzátette: „az ipari szektorban a szénalapú termelésről folyamatosan állnak át a tisztább energiaforrások használatára”.  Az EU felelősnek érzi magát a klímaváltozás miatt, ezért ez a zöld program folytatódni fog – hangsúlyozta von der Leyen, majd kijelentette:

„A tisztább energiaforrások használatával a termelésnek Európában kell maradnia, ez a gazdasági fejlődés alapja” – mondta az EB-elnök, hozzátéve, hogy az EU a tiszta hidrogén-fejlesztésekbe nagy összegeket fektetett be.

Kínáról és a gazdasági kihívásokról

Von der Leyen szerint a napenergia terén tapasztalt tisztességtelen kínai kereskedelmi gyakorlat miatt sok európai vállalat került hátrányba. Az elektromos autógyártás kulcsfontosságú szektor az EU-ban, de az olcsó, állami támogatású kínai autók versenye nehéz helyzetbe hozza az ágazatot. Ezért az elnök bejelentette: 

Ursula von der Leyen szerint az EU három fő gazdasági kihívás előtt áll, amik a következők:
 

• munkaerőhiány 
• infláció 
• a vállalatok üzleti tevékenységének megkönnyítése

Az EB-elnök elmondta, „a kkv-k 74 százaléka munkaerő-hiánnyal küzd”, ugyanígy az egészségügy, az információs szektor és a vendéglátóipar is, ezért az EU-nak a fiatalok és nők munkába állását kell segíteni. Ezzel kapcsolatban hozzátette, hogy szerinte „a képzett munkaerő migrációjára szükség van és demográfiai változásra is szükség van”.

Az inflációval kapcsolatban von der Leyen elmondta: csökkenni kezdtek Európában az energiaárak, ugyanakkor hozzátette: „Putyin szándékosan vetette be az energiafegyvert Európa ellen, de az EU közösen vásárolt energiát, így az orosz terv nem valósult meg, és még a tiszta energiára való átállást is felgyorsította ez a helyzet”. 

A vállalatok üzleti tevékenységének megkönnyítésével kapcsolatban kijelentette: 

és minden jogszabályt versenyképességi vizsgálatnak fognak alávetni. 

A Bizottság elnöke közölte azt is, hogy a technológiai fejlődéssel való lépéstartás érdekében a Step-platform létrehozását kezdeményezi a Bizottság. Ez a platform az európai vállalatok támogatására jön létre, segítséget nyújt a technológiai fejlesztések, az alkatrész-beszerzések, utánpótlási vonalak pótlásának segítésében. 

Az évértékelő beszédből kiderült az is, hogy új szabadkereskedelmi egyezményeket tervez kötni az EU Ausztráliával, Mexikóval, majd Indiával és Indonéziával, míg Mario Draghi összeállít majd egy jelentést Európa versenyképességéről. 

Migráció és fenyegetettség

Az EB elnöke kitért arra is, hogy az EU támogatja a marokkói és a líbiai természeti katasztrófa áldozatait, és szerinte a Száhel-övezet szintén egységes európai fellépést igényel, mert a térség fenyegetést jelent Európa számára. Az Afrika-politikában új stratégiai megközelítésre lesz szükség – tette hozzá.

A migrációs nyomás kezelésére az EU partnerségi megállapodást kötött Tunéziával, együttműködött a nyugat-balkáni államokkal, megerősítette a határvédelmet. 

Az EB szerint ezen kívül szigorítani kell az embercsempészet elleni uniós jogszabályokon.

Ukrajna és a háború

„Oroszország totális háborút folytat az ENSZ Alapokmányában lefektetett elvek ellen” – jelentette ki az EB elnöke, aki szerint az orosz lépés azt sugallja, hogy a nemzetközi jog már nem érvényes, illetve az agresszor felerősíti a régi blokk-mentalitást. Az EU kapcsolatban marad a feltörekvő államokkal, hogy fejlessze a nemzetközi rendet és biztosítsa a javak egyenlő elosztását. 

hozzátéve, hogy idén 12 milliárd eurót szánt az ukrán menekültek anyagi támogatására, illetve 50 milliárd euróval segíti majd az ukrajnai reformokat.

Ukrajna, Moldova és a Nyugat-Balkán jövője az EU-ban van – hangoztatta a Bizottság elnöke, mert – mint fogalmazott – az uniós bővítés az EU stratégiai és biztonsági érdeke. „A bővítésekkel az EU nem veszített a hatékonyságából” – fogalmazott von der Leyen, hozzátéve, hogy a jogállamisági kritériumok betartása a jelenlegi és a jövőbeli tagállamok számára is alapvető lesz, mert ez „az Unió alapja”.

--

Nyitókép: Ursula von der Leyen évértékelő beszédét tartja az Európai Parlamentben Strasbourgban 2023. szeptember 13-án  (forrás: FREDERICK FLORIN / AFP)