A zöldforradalmat, migrációt, genderideológiát és a nyugati Ukrajna-politikát balról ellenző Sahra Wagenknecht több német nagy pártot is beelőzhetne, ha most elindulna egy új mozgalommal egy választáson.
Az összetett társadalmi válsággal szembesülő, globális hatalmak által épp balról-jobbról kicselezett, nehezen működő baloldali-liberális kormánykoalícióval megáldott
Németországban úgy tűnik, megérett az idő egy politikai forradalomra.
Na nem éppen egy konkrét revolúcióra, bár arra is vannak példák a német történelem válságos éveiből, hanem egy komoly átrendeződésre a pártok világában.
Annak motorja pedig Sahra Wagenknecht lehet. Ugyan a még a Baloldal (Linke) pártban politizáló Wagenknecht hosszú évek óta ismert a német politikában, és sajátos radikális nézeteit sem rejti véka alá, az idő, úgy tűnik, most érett meg arra, hogy Münchhausen bárónőként magamagát emelje föl a legmagasabb politika színterére. Az, hogy beleveti-e magát az eddigi legnagyobbat szólni képes politikai kalandjába vagy sem, csak rajta áll.
De hogy ki ez a Sahra Wagenknecht? Korábban már írtunk róla portrécikket, amikor éppen megint ráirányult a német nyilvánosság figyelme. És az egyre többet irányul rá. Mint tavaly írtuk:
Wagenknecht a német politika egyik legkülönösebb figurája.
A perzsa apától és német anyától született nő Jéna vidékén nőtt fel, majd Kelet-Berlinbe került, ahol 1989-ben (!) belépett az NDK-állampártba, az SED-be, mert hitt abban, hogy a Honecker-pártot még meg lehet menteni. Wagenknecht aztán ott maradt az NDK megsemmisülése és a keletnémet kommunista állampárt romba dőlése után is a romok között: 1991-től az utódpárt PDS színeiben folytatta, azon belül is az ortokommunista szárnyban. És már akkor is igen megosztó személyiség volt, sokan nem is voltak hajlandók vele dolgozni. Mert Sahra Wagenknecht azért elég nehéz ember, ami sok nehézséget okozott és okoz neki politikai karrierje során – írtuk korábban.
Ezt is ajánljuk a témában
A Zöldeket tartja a legveszélyesebb német pártnak, kritikus a szankciókkal és a karanténlezárásokkal szemben: a progresszív túlzásokat balról kritizáló Sahra Wagenknecht egyszerre sodorhatná válságba a Die Linkét és az AfD-t is, ha pártot alapítana. De hogy fog-e, azt talán még ő sem tudja.
Távolról nézve, távoli hasonlatként mondhatjuk azt is, hogy Sahra Wagenknecht egyfajta Schiffer Andrásba oltott Puzsér Róbert – egy nagyrészt a saját baloldalával vitatkozó, autonóm, rendszerkritikus személyiség, harsány üzenetekkel, szokásos szekértáborokon átívelő támogatói bázissal.
Wagenkechtnek tele van a hócipője a saját baloldalának – sőt, saját pártjának – az elitizmusával, világtól, hétköznapi problémáktól való elszakadásával.
Szerinte a baloldal elhanyagolta a hétköznapi embereket,
ehelyett gendertudatos nyelvészettel és drága organikus élelmiszerekkel foglalkoznak a polgárokat valóban érdeklő, alapvető kenyérkereseti kérdések helyett. Wagenknecht egyenesen a Zöldeket tartja a legveszélyesebb pártnak a német parlamentben, azok zöld reformdühe miatt.
Más fontosabb kérdésekben is az ellenkezőjét vallja, mint a német mainstream: konzekvensen elutasítja a fegyverszállítást Ukrajnának, ahogy tiltakozott a koronavírus-járvány elleni szigorú politikák miatt is.
A Compact magazin szerkesztője, Jürgen Elsässer szerint Wagenknecht korábban a „sztálinizmus legszebb arcának” volt mondható, most viszont már az AfD-szavazók körében is olyan népszerű, mint a saját pártjuk társelnökei, és ha – elméletben – az AfD össze tudna állni egy hipotetikus Wagenknecht-párttal,
az akár több millió passzív, kiábrándult szavazó megjelenését jelenthetné a választásokon.
A német baloldali taz újság már korábban arról cikkezett, hogy Wagenknecht a 2024-es EP-választásra indíthatná be új mozgalmát.
Most pedig, ahogy elkezdődik lassan az EP-választás hosszú kampányidőszaka, tényleg egyre élesebb kérdés, hogy mit lép Wagenknecht.
A Deutschlandfunk oldalán Johannes Kuhn írt elemzést a napokban Wagenknecht lehetőségeiről – és kihívásairól.
Eszerint a Linke pártban
még mindig nem tudják, a még mindig náluk párttag Wagenknecht belekezd-e tényleg egy új mozgalomba
– viszont az eddigi pártján belüli befolyását már elveszítette. De nem látszik még a nagy szervezkedés egy új mozgalom megalapítására – pedig már nő a nyomás a politikusnőn.
A Deutschlandfunk szerzője szerint ugyanakkor Wagenknecht az új párt arca és szónoka akarna lenni, nem szeretne pártépítéssel foglalkozni. Németországban ez az ország méretéből és a szövetségi állami rendszerből adódóan is egy sokrétű, bonyolult és kihívásokkal teli folyamat. Az viszont biztos, hogy Wagenknecht legközelebb már nem indul el a Baloldal színeiben.
Az ismeretes, hogy kik Wagenknecht legközelebbi emberei, akikkel együtt a pártot megalapítaná: Sevim Dağdelen, Alexander Ullrich, Christian Leye és Żaklin Nastić. Hogy a Baloldal talpasai közül mennyien követnék őt, az kérdéses – értesülések szerint
a pártvezetés igyekszik összezárni a tagság sorait, mielőtt beütne a vörös ménkű.
De posztmodern világunkban nem is a párttagság létszáma a lényeg, hanem a vezető karakter, annak show-ja és üzenete, valamint az, hogy a választók mekkora rétege nyitott a politikai portékára. És ez Wagenknecht esetében hatalmasnak tűnik. A Forsa és a Kanta kutatóintézetek szerint
Sahra Wagenknecht választói potenciálja nem kevesebb, mint 19 százalék.
Az INSA pedig azt mérte, hogy egy esetleges Wagenknecht-párt elindulása esetén hogyan rendeződne át a német politikai erőtér. Nos, nagyon: a szocdemek akár a szavazóik harmadát elveszthetnék (-9 százalékpont), a Baloldal romba dőlne (3 százalékos támogatottságra zsugorodva). Kérdéses lenne az AfD sorsa: az INSA felmérése szerint Türingiában, ahol most messze az AfD a legnépszerűbb párt, Wagenknecht új pártja akár rögtön az első helyen nyithatna a népszerűségi versengésben. Hogy ez az országos szinten milyen változást hozna az épp lendületben lévő AfD esetében, kérdéses: az is lehetséges, hogy a karanténban tartott párt számára a mozgástér növekedésével járna egy baloldali populista „sorstárs” gyors berobbanása a politikai térbe.
Az bizonyos, hogy Wagenknecht ajánlata a „kisember”-párti baloldalisággal, a migráció, a genderideológia és a zöld reformőrület elleni fellépésével és általános elitellenességével (miközben persze, mind az lenni szokott, Wagenknecht is régóta a politikai elit tagja),
a színes-vörös múltú politikusnő széles német választói rétegek szívét dobogtatná meg egy következő választáson.
Ehhez gyakorlatilag csak meg kell lépnie azt, ami most számára minden szempontból egyértelműen meglépendő: meghirdetni az új mozgalmat és elindulni a jövő évi EP-választáson.
Fotó: MICHAEL KAPPELER / DPA / dpa Picture-Alliance
Sorsdöntő hónapok jönnek a német politikában.
Finoman szólva is meghökkentő jelenetek zajlottak le az Országgyűlésben.
Tovább folytatódik a kormányzati átvilágítás-sorozat.
Heves tiltakozás bontakozott ki a főváros szívében.
Az Európai Bizottság szerint nincs jogalapja az ukrán importtilalom fenntartásának.
Forsthoffer Ágnes is szóba került.
Medgyessy Péter nem ért egyet azzal, ahogy Magyar Péter lemondásra szólítja Sulyok Tamást. A volt kormányfő azt is elárulta, mennyi ideje van a Tiszának arra, hogy bizonyítson.
Finoman szólva is meghökkentő jelenetek zajlottak le az Országgyűlésben.
Tovább folytatódik a kormányzati átvilágítás-sorozat.
