Az orosz állami médiában azt fejtegették, hogy mennyi eséllyel csatolhatnák Kárpátalját Magyarországhoz

2022. június 12. 07:15

A FÁK-országok Intézetének igazgatóhelyettese valószínűtlennek tartja, hogy Kijev önkéntes hozzájárulását adná a területek átengedéséhez.

2022. június 12. 07:15
null

Vlagyimir Zsarihin, az oroszországi székhelyű FÁK-országok Intézetének igazgatóhelyettese a TASSZ orosz állami hírügynökség szerint arról beszélt: nem tartja valószínűnek, hogy Magyarország kész lenne katonai erővel lerohanni Kárpátalját – számolt be a 24.hu.

„Még nem gondolom, hogy Magyarország kész Ukrajna beleegyezése nélkül, vagyis közvetlen hadműveletek során átvenni az ország magyarok lakta részét. Nem látok ilyen kilátást” – fejtette ki véleményét Zsarihin igazgatóhelyettes. Hozzátette: valószínűtlennek tartja, hogy Kijev önkéntes hozzájárulását adná a területek átengedéséhez. Zsarihin ezzel együtt

Az orosz állami hírügynökség azt írja: Ukrajnában több mint 150 ezer magyar él, túlnyomó részük kárpátaljai lakos, és a lakosságnak 12 százalékát teszik ki.

A magyar kormány többször is kifejezte aggodalmait az ukrajnai magyar kisebbség jogaival kapcsolatban. Ezekben a vitákban különös hangsúlyt kapott az eredetileg az orosz nyomulás akadályozására megalkotott nyelvtörvény, amely korlátozza a magyar kisebbség tagjait például abban a jogukban, hogy anyanyelvükön tanuljanak a közoktatásban – írják a portálon.

Nyitókép: MTI Fotó: Nemes János 

Összesen 376 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
Attologic
2022. június 13. 12:46
Iszkander You, Do You speak russian? Maybe english? Ah so, only ukraine. Come to see our country, its nice, we care about forign minority. Jöhet, hadd jöjjön! Nidermüllert lefordítva a mai nyelvre, ha most Magyarországra rábízatik egy kisebbség, egy népcsoport, jobban fognak járni mint bárhol máshol. Gyertek! Csatlakozzatok! Itt szabadság van és nem szabadosság! Itt viszonylag jólét van, munka mindenkinek és főképp munkára nevelés, a fűről leszoktatás, megtartjuk a Husvétot, meg a Karácsonyt, na nem a "Karácsonyt". Fedezze fel Ön is a magyar kultúrát, annak sokszínűségét, és hogy itt nem kérnek az amerikai álomból, vagyis amikor a szabad fegyvertartás odavezetett, hogy minden percben lelő egy ámokfutó egy ártatalan gyereket valahol az 50 állam egyikében(átlagosan)...a prognózis szerint ez nőni fog. Válassz nyugodt lét vagy elmebeteg amerikai álom! TE melyiket szeretnéd??? :))))))))))))))))))))))
Vad Virág
2022. június 13. 04:43
Ez most nem jó ötlet!
kafabatka
2022. június 12. 22:12
Hülyeség. 150 ezer magyarra 1,2 millió ukrán jut. Vagy több az UNIO adta előnyök miatt odaköltözőkkel. Nevelhetjük őket jó sokáig. Rögtön komoly politikai erővel rendelkeznének. Veszett fejsze nyele.
concret
2022. június 12. 22:04
Azt hiszem, hasznos lenne egy kis ismeretterjesztés Kárpátalja városainak etnikai viszonyairól: Ungvár: 1910-ben 16 919 lakosából 13 590 magyar, 1219 szlovák, 1151 német, 641 rutén volt. Ebből 5481 római katolikusnak, 5305 izraelitának, 4473 görögkatolikusnak, 1368 reformátusnak vallotta magát. 1930-as népszámláláson a város 27 000 fős lakosságát 8030 cseh vagy szlovák, 6260 ruszin, 5897 zsidó, 4499 magyar, 508 német és 53 lengyel, illetve néhány cigány nemzetiségű alkotta. A város lakossága 115 600 fő, ebből 8000 magyar, 89900 ukrán (és ruszin), 11 100 orosz, 2500 szlovák, 1700 cigány (a 2001-es népszámlálás adatai alapján). Munkács: Az 1910. évi népszámlálás szerint 17 275 lakosából 12 686 fő (73,44%) magyar, 3078 fő (17,82%) német és 1394 fő (8,07%) ruszin nemzetiségűnek vallotta magát. A vallás szerinti megoszlást tekintve 7675 fő (44,43%) izraelita, 4081 fő (23,62%) görögkatolikus, 3526 fő (20,41%) római katolikus, 1771 fő (10,25%) református és 190 fő (1,1%) evangélikus volt. 2001-ben 81 600 lakosából 62 900 ukrán, 7300 orosz, 6900 magyar és 1100 cigány volt. Beregszász: 1910-ben Beregszász 12 933 lakosából 12 432 magyar, 221 ruszin és 140 német volt. A 2001-es népszámlálás alapján 26 600 lakosából 12 800 magyar, 10 300 ukrán, 1700 cigány és 1500 orosz volt. A közigazgatásilag hozzá tartozó falvakban – Beregardóban, Búcsúban és Tasnádban – körülbelül 500-an éltek. Huszt: 1910-ben Husztnak 10 292 lakosa volt, melyből 5230 ruszin, 3505 magyar és 1535 német lakos. 2001-ben 31 900 lakosából 28 500 ukrán (és ruszin), 1700 magyar, 1200 orosz és 100 cigány volt. Lakossága 2011. január 1-jén 28 438 fő volt. Érdemes alaposan végigolvasni, és közben elgondolkodni az adatokról. Persze a hegyek lábánál fekvő városok vonalán innen döntően magyar falvak, a hegyek felé pedig rutén falvak vannak. Erről a Kárpátaljáról beszélgetünk most: Az 1910-es népszámlálás során Kárpátalja 605 942 lakosa közül 185 433 (30,6%) vallotta magát magyar anyanyelvűnek, míg ruszin, ukrán és orosz nemzetiségű ebben az időben 330 010 (54,5%) fő volt. Ugyanezen népszámlálás során a nagyobb városokban a lakosság többsége magyarnak vallotta magát (Ungvár 80,3%, Munkács 73,4%, Beregszász 96,1%). Az 1921-es csehszlovákiai népszámlálás adatai szerint Kárpátalja összlakossága kb. 14 000 fővel nőtt, ugyanakkor a magyar lakosság 73 000 fővel csökkent. Ez azzal magyarázható, hogy az izraelita vallásúakat a zsidó nemzetiséghez sorolták. Számuk ekkor 80 132 főt (12,9%) tett ki. Kárpátalja népességének nemzetiségi és anyanyelv szerinti összetétele (2001. évi népszámlálás végleges eredménye alapján): Nemzetiség fő % Ukrán 1 001 149 79,89 Magyar 151 533 12,09 Orosz 31 318 2,50 Román 31 183 2,49 Cigány 14 631 1,17 Szlovák 5 645 0,45 Német 3 578 0,29 Zsidó 2 419 0,19 Fehérorosz 2 821 0,23 Egyéb 8 883 0,71 Összesen 1 253 160 100 Lehet a kommentemet diszlájkolni, mert az adatsorok nem a romantikus álmokat erősítik.
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!