Így vágja maga alatt a fát az Európai Unió, most éppen a légi közlekedésben
Az Oroszországot sújtó szankciók miatt az orosz repterek bezártak az európai légitársaságok előtt, így az Európa és Kína közötti légi forgalom a kínaiak kezébe került.
Bulgária, a Cseh Köztársaság, Dánia, Észtország, Finnország, Lettország, Lengyelország, Litvánia, Málta, Szlovénia és Svédország közös dokumentumban rögzítette, hogy az EU föderalizálása rossz irány.
„Nem támogatjuk a megfontolatlan és korai kísérleteket arra vonatkozóan, hogy meginduljon az eljárás a szerződések módosítására vonatkozóan” – áll abban a hivatalos iratban, amelyet Bulgária, a Cseh Köztársaság, Dánia, Észtország, Finnország, Lettország, Litvánia, Málta, Szlovénia és Svédország írtak alá közösen.
A dokumentumot az Európai jövőjéről szóló konferencia záróceremóniáján osztották ki az Európai Parlamentben. A konferencia több száz uniós állampolgár bevonásával zajlott le arra vonatkozóan, hogy miképpen lehetne úgy átalakítani a blokkot, hogy annak működése jobban passzoljon a társadalmi elvárásokhoz.
A konzultáció során 49 előterjesztés született, amely összesen 300 ajánlást tartalmaz arra vonatkozóan, hogy
E folyamat egyik kulcsmozzanata a vétójognak megszüntetése bizonyos érzékeny jogalkotási területeken, például az egészségügy, az adórendszer, a védelmi politika, vagy akár az EU bővítése. A vétójog megszüntetése ezeken a területeken a szerződések módosításával járna.
A vétójog nélkül a tagállamok „szupertöbbsége” hozhatna döntéseket; ez a megoldás bizonyos területeken már meg is valósult. A koncepció lényege, hogy a döntést meghozottnak kell tekinteni, ha a 27 tagállamból 15 a döntés mellett szavazott, amennyiben a döntéshozó tagállamok a 450 millió lakosú Európai Unió össznépességének több mint 65 százalékát képviselik.
Ezt a fajta döntéshozatalt az Európai Unió két legnépesebb tagállama, Franciaország és Németország támogatják, a koncepció azonban aggodalomat vált ki a kisebb államokból – például azokból, akik aláírták a dokumentumokat. A kis államok attól tartanak, hogy érdekeiket a nagyobb államok érdekei ilyen módon bármikor felülírhatják.
A 49 előterjesztést most az uniós tagállamok mérlegelik.
„A szerződések módosítása soha nem volt célja a Konferenciának” – áll a szerződésmódosítást ellenző államok közös állásfoglalásában. Ezek az országok tartanak attól is, hogy a konferencia végeredményét „eszközként fogják felhasználni”. Aggályosnak tartják azt is, hogy a szerződés-módosítási törekvések jelentős energiákat vonnának el attól, hogy a blokk az őt fenyegető geopolitikai kihívásokra reagálhasson.
Bulgária, a Cseh Köztársaság, Dánia, Észtország, Finnország, Lettország, Litvánia, Málta, Szlovénia és Svédország szerint az Európai Unió a jelenlegi szerződési kereteken belül is megfelelően képes működni – az országok példaként a koronavírus-világjárványt és az orosz agresszióra adott reakciót hozza példaként.
„Már van egy működő Európánk” – rögzítik a dokumentumban az azt aláíró uniós tagállamok.
Kép: Valeria Mongelli / AFP