Az Európai Munkahelyi Biztonsági és Egészségvédelmi Ügynökség és a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet számításai szerint a megbetegedések és a munkahelyi balesetek az EU GDP-jét 3,3 százalékkal vetik vissza. Évente mintegy 476 milliárd eurót lehetne megtakarítani a megfelelő munkahelyi biztonságra és egészségvédelemre vonatkozó stratégiával és gyakorlattal.
A jelentős fejlesztések és a Bizottság ambíciói ellenére az európai munkavállalók nem részesülnek egyforma munkahelyi védelemben. Az OSH-stratégia ugyanis nem vonatkozik az egyéni vállalkozókra, így például egy balesetet szenvedett ételfutárnak nemcsak a súlyos sérüléssel, hanem a jelentős bevételkieséssel is számolni kell. Így
a következő időszakban az Uniónak a stratégia hatálya alá nem eső munkavállalók munkakörülményeinek javítására kell törekednie.
Arról nem is beszélve, hogy az elmúlt időszak rámutatott arra is, hogy az idénymunkások mennyire ki vannak téve a gazdaságot érintő folyamatoknak, például a világjárványok negatív hatásainak. Más ágazatokban, ahol a távmunka nem volt lehetséges, így például az egészségügyben is jelentkezett ez a hatás, ezért javasolta a tagállamok számára az Európai Bizottság, hogy ismerjék el a koronavírust foglalkozási megbetegedésként.
Ugyanakkor azzal is számolni kell, hogy egyre több munkavállaló fog otthonról dolgozni, ezért még