Az ambiciózus cél eléréséhez a szabályokat az egyre gyorsabban változó munka világához kellene igazítani.
Az Európai Bizottság 2021–2027-es munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi stratégiai keretének (OSH) ambiciózus célkitűzése, hogy
Ezzel az új stratégiával az Európai Bizottság biztonságosabb munkakörnyezetet akar biztosítani, méghozzá a világjárványból adódó új igényekhez, a digitális és zöld átmenethez és az új munkaformákhoz igazodva.
A technológiai fejlődésnek, az új jogszabályoknak és a munkaszervezésben történt fejlődésnek köszönhetően jelentősen csökkentek a munkahelyi balesetek az elmúlt 40 évben. Ugyanakkor a munkavállalók és a vállalkozások közös érdeke, hogy az eddigieknél is nagyobb hangsúlyt kapjon a megelőzés, hiszen
Az Európai Munkahelyi Biztonsági és Egészségvédelmi Ügynökség és a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet számításai szerint a megbetegedések és a munkahelyi balesetek az EU GDP-jét 3,3 százalékkal vetik vissza. Évente mintegy 476 milliárd eurót lehetne megtakarítani a megfelelő munkahelyi biztonságra és egészségvédelemre vonatkozó stratégiával és gyakorlattal.
A jelentős fejlesztések és a Bizottság ambíciói ellenére az európai munkavállalók nem részesülnek egyforma munkahelyi védelemben. Az OSH-stratégia ugyanis nem vonatkozik az egyéni vállalkozókra, így például egy balesetet szenvedett ételfutárnak nemcsak a súlyos sérüléssel, hanem a jelentős bevételkieséssel is számolni kell. Így
Arról nem is beszélve, hogy az elmúlt időszak rámutatott arra is, hogy az idénymunkások mennyire ki vannak téve a gazdaságot érintő folyamatoknak, például a világjárványok negatív hatásainak. Más ágazatokban, ahol a távmunka nem volt lehetséges, így például az egészségügyben is jelentkezett ez a hatás, ezért javasolta a tagállamok számára az Európai Bizottság, hogy ismerjék el a koronavírust foglalkozási megbetegedésként.
Ugyanakkor azzal is számolni kell, hogy egyre több munkavállaló fog otthonról dolgozni, ezért még
illetve jogaik védelmére. Ezért az ambiciózus célkitűzés elérése érdekében az eddigieknél is nagyobb hangsúlyt kell fektetnie az Európai Bizottságának, hogy a szabályokat az egyre gyorsabban változó munka világához igazítsa.
Borítókép: BORIS ROESSLER / DPA / dpa Picture-Alliance via AFP
Jusson is, maradjon is: hogyan lehet méltányosan szétosztani az uniós kohéziós pénzeket? Hogyan ne legyenek irreális elvárásaink? S mégis: mennyi pénzről van itt szó?
Von der Leyen és Scholz sem szerepel majd a történelemkönyvekben.
A Budapesti Nyilatkozat megvalósítása talán az EU számára is jó alkalmat teremt, hogy újragondolja a zöld átállás programját.
Megrettent a hírügynökség az új és erős szövetségesektől.
Ennek a „tragikus folyamatnak” csak az szabhat gátat a szervezet szerint, ha az Unió a lehető legkeményebb rendvédelmi eszközökkel lép fel a gyűlöletkeltés ellen.
Ehhez pedig minden eszközt bevetnek.
Ukrajna számára a visszacsábítás nehéz lesz.
Az orosz jegybank folyamatos kamatemelésekkel igyekszik csökkenteni az inflációt. Elvira „A Pusztító” Nabiullina könyörtelen: legutóbb már 21 százalékra húzta fel az alapkamatot. A vállalatok tulajdonosai most úgy döntöttek: elég volt a központi bank elnökéből.
