Lázas előkészületekbe kezdett Oroszország: kiderült, hol tehetnek pontot az orosz–ukrán háború végére
Két országra is felhívta a figyelmet Andrej Pincsuk.
Mérföldkőhöz érkezett a geopolitikai és környezetvédelmi szempontból is kifogásolt német-orosz földgázprojekt: a 95 százalékos készültségű vezeték a német államterületen épül tovább.
Folytatódhat az Oroszországot Németországgal összekötő Északi Áramlat 2 nevű gázvezeték építése német vizeken – döntött Németország szövetségi tengerészeti hatósága (Bundesamt für Seeschifffahrt und Hydrographie, BSH).
„Minden figyelembe veendő érdek gondos mérlegelése után szükségesnek bizonyult a két kilométeres áthelyezésről szóló döntés meghozatala annak érdekében, hogy a vezeték, a tervgazda szándékainak megfelelően, a német kizárólagos gazdasági övezet területén belül a tengerfenéken a továbbépítésig átmenetileg lefektethető legyen.” - áll a BSH közleményében.
Ezzel a döntéssel építési jogot kapott az az orosz lobogó alatt hajózó, Fortuna névre keresztelt építőhajó, amely jelenleg épp Dániánál tart, s lépne be Németország fennhatósága alá tartozó vizekre. Eddig ez kétséges volt: két szervezet, a Deutsche Umwelthilfe (DUH) és a Naturschutzbund Deutschland (NABU) pert indítottak, amelynek eredményeképpen a térségre vonatkozó, még 2018-ban kiadott építési engedélyt fel kellett függeszteni.
Mostani döntésével a BSH ezt a felfüggesztést semmisítette meg,
Legalábbis részben. Most a BSH döntése egy rövid, 2 kilométeres szakaszra vonatkozik. Ezen túl szükséges megemlíteni, hogy a a Balti-tenger alatt futó, 1.200 kilométer hosszú, jelenleg a 95 százalékos készültség szintjén álló vezetékből német oldalon közel 30 kilométer hiányzik, amely két szekcióra egy 16.5 kilométer hosszúságú, és egy 13.9 kilométer hosszúságú szakaszra osztható. Ezzel együtt a mostani döntés jelentősége abban áll, hogy a gázvezeték immáron hivatalosan is bejutott Németország területére, utat nyitva a fennmaradó két szakasz befejezésének irányába.
Az Északi Áramlat 2-t a tervek szerint alkalmassá teszik arra is, hogy reagálva a közeljövő egyik jelentős energetikai fordulatára, ne csak tisztán földgázt, hanem azt 70 százalék mértékig hidrogénnel is feldúsítva legyen képes szállítani.
A DUH a harcot egyelőre nem adja fel: bíróság előtt teszi próbára a BSH építkezést jóváhagyó döntését, keresetét a hamburgi közigazgatási bíróság előtt benyújtva.
De egy másik per is folyamatban van. Ez az építkezés megkezdéséhez szükséges bányászati engedélyt kiadó Stralsund Mining Authority ellen indult még 2020. júliusában. Ebben a perben a Deutsche Umwelthilfe környezetvédelmi aggályokra hivatkozik, mondván, hogy az építkezés megkezdése óta jelentős metánszivárgástól tartva.
A DUH azt ígéri, hogyha a Stralsund Mining Autority nem vizsgálja felül a bányászati engedély kérdését, azt kéri a német bíróságtól, hogy ezt is függessze fel, és az Európai Unió Bírósága vizsgálja ki az ügyet.
Az Amerikai Egyesült Államok ellenzi az építkezést,
a folytatásra vonatkozóan pedig szankciókat helyezett kilátásba a projektbe bevont cégekkel szemben. Érvelése szerint Európa az építkezés befejezésével a korábbinál is jobban függ majd az orosz energiától.
Megjegyzendő, hogy maga az USA is gázt tervezne eladni Európa számára. Az Északi Áramlat 2 vezeték geopolitikai jelentőségéről, különösen a német-orosz kapcsolatok ambivalens voltáról Baranyi Tamás írt a Mandiner hetilapban.
Fotó: JENS BUTTNER / dpa-Zentralbild / dpa Picture-Alliance via AFP
Dobozi Gergely