Újabb migrációs hullámot gerjeszthet a koronavírus

Újabb migrációs hullám várható

A migrációs helyzet ma töredéke annak a csúcsnak, amelynek a hazai közélet is tanúja lehetett 2015-ben. Csakhogy – mutat rá egy svájci szakértő – ez könnyen, s ráadásul hamarosan akár meg is változhat. Eduard Gnesa, a svájci szövetségi migrációs hivatal korábbi igazgatója úgy véli, hogy a háborúk, az éhínség és a szárazságon felül immár a pandémia is a migráció újabb kiváltó okává válhat a fejlődő országokban. 

A 2017-ben nyugdíjba vonult, ugyanakkor Svájcban mindmáig elismert migrációs szakértőnek bizonyuló Gnesa nem állít mást, mint hogy ismét tömegek indulhatnak meg Afrikából Európa irányába, ugyanis egzisztenciák tömegei szűntek meg Afrikában a járvány következtében, emellett nemcsak a befektetések, de az Európában élő migránsok hazautalásai is kezdenek el-elmaradozni. 

A szakértő egyenesen fogalmaz:

Az USA és Mexikó már tapasztalja ezeket a trendeket

Gnesa állítását az Egyesült Államok és Mexikó határán kialakult helyzettel szemlélteti. Csak februárban az amerikai határőrök 100 ezer illegális migráns belépését gátolták meg az Amerikai Egyesült Államok területére. Mindemellett

Sok bevándorló számít ugyanis a demokrata Joe Biden elnök migrációs politikájára, vagyis, hogy elődjétől eltérően Biden migrációpárti fordulattal áll elő.

Eduard Gnesa Svájcra vonatkozóan arra számít, hogy amint feloldják a határvédelmi korlátozásokat, azon nyomban jelentős emelkedések várhatók a migrációs statisztikákban. Ennek kapcsán a szakértő megjegyzi, hogy folyamatos növekedésre számít, évenként legfeljebb 15 ezer benyújtott kérelemmel számolva. 

Ennek kapcsán megjegyzendő, hogy azok a becslések, amelyekre Gnesa hivatkozik, egyszer már valótlannak bizonyultak: 2015-ben az elemzések 30 ezer menedékkérőről szóltak, miközben a tényleges szám 40 ezer volt Svájcban. 

Eduard Gnesa nem pusztán „migránsozik”

Ez a feltételezés a releváns uniós és világbanki elemzésekben is visszaköszön. Hasonló következtetésre jut például az Európai Parlament mellett működő kutatóintézet (EASO Asylum Report 2020), amelynek végén a szerzők leírják, hogy a közép és alacsony jövedelmű államok jellemzően a migrációs útvonalak kiindulópontjaiul szolgálnak. Éppen ezért ha ezekben az országokban a koronavírus felüti a fejét, az

A Világbank pedig többek között az Európában tartózkodó migránsok hazafelé irányuló pénzügyi tranzakcióit vizsgálta. Ez azért jelentős tény, mivel a Világbank elemzéseiből következően a legszegényebb országok GDP-jének jelentős hányadát (közel 10 százalékát) a fejlett országokban tartózkodó migránsok hazautalásai adják. 

Ha tehát a fejlett országokban is gazdasági problémák lépnek fel (jelen esetben ha például az Európában pincérként dolgozó bevándorló nem tud elég bevételt hazautalni Afrikába sajátjai megsegítésére), az a migráns származási államának GDP-jén is meglátszik. A Világbank egyértelműen kimutatta, hogy 2020-ban a gyenge és közepes gazdaságú országokba történő hazautalások nagyjából 20 százalékkal csökkentek az előző évhez képest (554 milliárd dollárról 445 milliárd dollárra). Ha ehhez hozzávesszük a külföldi közvetlen befektetések (FDI) elmaradását,

Lehet-e bízni az EU migrációs fordulatában?

A mai napon tette közzé az Európai Bizottság az Európai Unió reintegrációs és visszafordítási stratégiáját. A húsz oldalas dokumentum elvileg illeszkedik az új uniós migrációs paktum keretrendszerébe, amely új és életszerű megközelítést ígér az Európába tartó migráció kezelésére.

A bőven több mint 70 milliárd eurós megvalósítási összeggel megállapított stratégia problémafelvetése, hogy mely rendszerekkel garantálható uniós szinten, hogy a blokk területére érkező migránsokat a menekültjoggal és az uniós elvekkel összhangban lehessen hazajuttatni. Ennek kapcsán a stratégia két pillérre támaszkodik: egyrészt a migránsok önkéntes hazatérésének elősegítésére, másrészt pedig e személyek reintegrációjára a származásuk szerinti államban.

Ez nyilvánvalóan a jelenleginél magasabb szintű koordinációt feltételez a tagállamok részéről, ugyanakkor

Ebben szerepet vállalhat az egyébként épp visszatoloncolási botrányok által megbélyegzett Frontex, is, amely megerősített mandátummal vehet részt a migránsok önkéntes hazatérésében. A Bizottság dokumentuma rámutat, hogy 2020-ban az Ügynökség hazatérítési akcióinak 18 százaléka már önkéntes hazatérítési manőverek útján zajlott le.

Fotó: Bastien Marie / Hans Lucas / Hans Lucas via AFP

Dobozi Gergely