Egy internetes felület társadalmi felelőssége 21. századi vívmány, az amerikai elnök felelőssége azonban évszázados múltra tekint vissza. A már-már közszolgálati szerepkört is felvállaló Twitter önbíráskodásával alkotmányos tabukat szegett meg – Trump blokkolásával ugyanis közvetetten nagyjából 74 millió Trump-szavazó véleményét moderálta.
A két nagy tech cég, a Facebook és a Twitter időlegesen ellehetetlenítette a leköszönő amerikai elnököt, Donald Trumpot attól, hogy ezeken a portálokon nyilvánuljon meg (mai hír, hogy a YouTube is felfüggesztette Trump csatornáját). Donald Trump az elmúlt napokban lényegében eltűnt az amerikai közéletből. A közösségi médiumok arra hivatkozással blokkolták az elnök kommunikációs csatornáit, hogy Trump hamisan állította azt, hogy a 2020-as elnöki választást elcsalták, s az elnök egyébkénti aktivitása a közösségi médiában a köznyugalom megzavarására alkalmas. A letiltott Trump-tweeteket tartalmazó gyűjtés a cikk végén olvasható.
A tech cégek magatartásának megítélése az Európai Bizottságon belül megosztó
A tech cégek magatartása kapcsán több európai politikus is lesújtó véleményt fogalmazott meg.
Angela Merkel német kancellár Donald Trump Twitter általi letiltását „problematikusnak” nevezte. „A véleményszabadság alapvető jelentőséggel bír” – nyilatkozta a kancellár szóvivője, aki így folytatta: „Épp emiatt a kancellár problematikusnak tartja, hogy az elnök fiókjai huzamosabb időre felfüggesztésre kerültek.”
Jens Zimmermann szociáldemokrata képviselő így kommentálta az esetet: „A Twitter tiltása problematikus, ugyanis felveti azt a kérdést, hogy ugyan milyen alapon történt meg; milyen jogszabály teszi ezt lehetővé, és mi várható még a közösségi médiumok részéről?”
Vera Jourová, az Európai Bizottság értékekért és átláthatóságért felelős biztosa, s a Bizottság alelnöke így fogalmazott: „Annak ellenére, hogy úgy gondolom, hogy válaszért kiáltott az, ahogy Trump elnök felelőtlenül buzdított erőszakra, nyilvánvaló, hogy nem folytatódhat ez így. Az a tény, hogy a Nagy Tech cégek képesek arra, hogy homályos feltételek mellett és felülvizsgálat nélkül egy hivatalban lévő amerikai elnököt elhallgattassanak, igenis veszélyt jelenthet a véleményszabadságra.”
A fenti véleményekkel éles ellentétben áll azonban Margrethe Vestager nyilatkozata, aki a következő kérdéssel kommentálta a jelenséget:
„Miért nem tették meg ezt korábban? Mindössze provokáció az, ha valaki harsányan hazudozhat demokratikus alapvetésekről.”
E szavak meglehetősen különösen csengenek az Európai Bizottság versenypolitikáért felelős uniós biztosától a tech cégek jövőbeli lehetőségeiről és korlátairól szóló nyilvános vita kellős közepén.
Razzia a piacon?
Nem véletlen, hogy az egyébként Donald Trumppal nem szimpatizáló prominens politikusok is lesújtó véleményeket fogalmaznak meg a tech cégek magatartásával kapcsolatban. Sokan legyinthetnének egyet, és mondhatnánk: Európában más a jogi környezet, más a jogi kultúra.
A véleményszabadság koncepciójához azonban épp az angolszász jogelmélet tett hozzá olyan értékes szempontokat, amelyek a nagy tech cégek moderátori önkénye kapcsán megkerülhetetlenek.
A szólásszabadság elvi megalapozásában John Stuart Mill liberális angol közgazdász-filozófus jelentős érdemeket tudhat magáénak. Egyik legfontosabb gondolata, hogy az igazság egyfajta érték, amely megismerhető; ha pedig így van, akkor a megismerés nem csak lehetőég, hanem a társadalom fejlődésének elengedhetetlen feltétele. Ebből következően pedig a szólás korlátozása nem megengedhető, mert
– vallja Mill.
John Stuart Mill feltételezéseit az Amerikai Legfelsőbb Bíróságon törvénykező főbíró, Oliver Wendell Holmes is irányadónak fogadta el. Így történhetett, hogy az Abrams v. United States nevű precedens egy új koncepciónak is megágyazhatott. A „gondolatok piaca” (’marketplace of ideas’) elképzelése nyomán Amerikában a szólásszabadság ugrásszerű fejlődésnek indult, s e precedensre hivatkozva a Legfelsőbb Bíróság számtalan jogszabályt és bírósági döntést semmisített meg a piac korlátozhatatlanságára hivatkozva.
Ebből már sejteni lehet, hogy a gondolatok szabadpiaca-koncepció azon az elgondoláson nyugszik, hogy a vélemények szabadon áramolhatnak az információs felületeken, s amelyek életképesnek bizonyulnak, a társadalom további fejlődésének ágyazhatnak meg. Értelemszerűen
természetesen ugyanez a helyzet akkor is, ha egy piaci szereplő önkényesen „győztest” hirdet.
Ezzel az elmélettel egyébként számos individualista (énközpontú) megközelítés is összhangban áll, függetlenül attól, hogy az illető elmélet a véleményt közlő vagy épp befogadó személyt „védi”. Ha a közlőt védjük, akkor általában a képzeletbeli véleménypiac alakulását befolyásolni képes szervezet (állam, cég vagy bármi) be nem avatkozási kötelezettségét említjük.
Ha pedig a befogadó autonómiáját védjük – így tesz például az amerikai filozófus Thomas Scanlon is –, akkor a befogadót csak akkor nem korlátozza semmi véleményének szabad formálódásában, ha lehetősége van arra, hogy egy vitára bocsátott kérdésben maga mérlegelje azt, hogy mely érveket fogad el valónak vagy valótlannak. Ez pedig nem valósulhat meg úgy, ha valami vagy valaki moderál – ebből következően pedig korlátozni sem lehet az alapján, hogy a moderátor attól tart, hogy a moderálni kívánt vélemény esetleg kárt okozhat.
Az újságos nem válogathat ízlése szerint
Az Egyesült Államok kommunkációs etikával foglalkozó jogszabálya – az 1996-os Communications Decency Act – értelmében „egyetlen interaktív számítógépes szolgáltató sem tekinthető olyan tartalom szerzőjének vagy kiadójának, amely más szolgáltatótól származik”.
Magyarán a Twitter se nem szerzője, sem pedig kiadója a platformon megjelent tartalmaknak. Ennek megfelelően nem felel az ott közzétett tartalmakért; következésképpen ha moderál, cenzúrába bocsátkozik, amelyet viszont az amerikai Alkotmány Első Kiegészítése (First Amendment) tilt.
Ráadásul van Trump esetének egy még érdesebb vetülete, ez pedig az a közszolgálati szerep, amelyet a big tech cégek az elmúlt tíz év során felvállaltak.
Ahogy arról még tavaly a Mandiner hetilapban is írtunk (Lehet-e csendet kérni a piactéren?), a közösségi média használata az emberek többségében függőséget okozó szokássá vált, amely a tudattalan jutaloméhségét használja ki, s amelyet a platform algoritmusai a tartalomkínálat és különösen a védjeggyé váló lájkgomb használatával ki is elégítenek.
A vezető közösségimédia-platformok tehát etikai szempontból vitatható stratégiák árán az évek során fokozatosan a véleménycsere első számú fórumaivá váltak, átvéve a piacterek funkcióit. Ezt a politikusok is észrevették: ma már természetes egy kormányzati pozícióra aspiráló politikai közösség részéről, ha a kampánystratégiát a közösségi-média-jelenlétre optimalizálja, hiszen az óriási felhasználói létszám miatt a választók e felületeken közvetlenül szólíthatók meg. A közérdeklődésből az elmúlt évtized során közérdek vált.
„Hello, Twitter! It's Barack. Really!”
Óriási disszonanciát okoz, hogy az agoraként funkcionáló felületeket tisztán profitorientált cégek működtetik, ami különösen a Twitter mostani magatartása szempontjából aggályos.
A Twitter ugyanis még Barack Obama elnöksége alatt hozta létre az @POTUS felhasználónévre hallgató dedikált fiókot, amelyet exkluzívan csakis az Amerikai Egyesült Államok aktuális elnöke használhat. Barack Obama elnökségét követően a @POTUS-t Donald Trump kapta meg, s Joe Biden beiktatását követően a hivatalba lépett elnök válik jogosulttá a használatra (jóllehet Jeff Dorsey előre jelezte, hogy a Trump által közzétett bejegyzések és a mostani követők is törlésre kerülnek). Megjegyzendő, hogy mindhárom politikus saját Twitter-fiókkal is rendelkezik a @POTUS mellett.
– formálisan is elválasztotta egymástól az amerikai elnöki pozíciót, és az azt betöltő magánszemélyt.
Ha pedig a Twitter egy „mezei” felhasználó esetében sem igazán moderálhat, akkor az @POTUS vonatkozásában még annyira nem.
Donald Trump 2021. január 20-áig az Amerikai Egyesült Államok megválasztott legitim elnöke, az amerikai végrehajtó hatalom feje. Ennek megfelelően minden megnyilvánulásáért, tettéért és mulasztásáért az Alkotmány által lehetővé tett eljárások kimenetele függvényében felel.
Arról persze lehet vitatkozni, hogy Donald Trump amerikai elnök január 06-án és azt megelőzően felelőtlenül viselkedett-e vagy sem. Ezt azonban egy magánvállalat nem döntheti el egymaga. Ha tehát az üzemeltetők esetleg ráeszméltek volna társadalmi felelősségükre mondjuk a Capitoliumnál épp zajló események folyamán, jogilag könnyebben védhető megoldást választottak volna, ha az egész Twitter működését felfüggesztik, s szüneteltetik egészen addig, amíg az alkotmányos rendfenntartó szervek úrrá nem lesznek a káoszon.
Trump uszított is meg nem is
Mint ismeretes, január 6-án Trump híveinek egy radikális csoportja – eleinte az elnök kommunikációs támogatását élvezve – megostromolta az amerikai törvényhozás épületét, a Capitoliumot. Öten haltak meg az erőszakban.
Tekintettel arra, hogy a bejegyzések a Twitteren nem érhetők el, jobb híján például a „Trump Twitter Archive” nevű – egyébként ellenőrzött valódiságú – portálról lehet hozzáférni a moderált tartalmakhoz.
Amint az a 2016-ban létrehozott portál üzemeltetői közleményében is áll, az üzemeltetők 60 másodpercekként ellenőrzik a Twittert, és automatikusan mentenek minden egyes, Donald Turmptól származó bejegyzést. Donald Trump például az alábbi Tweeteket tette közzé a január 6-ai zavargások kapcsán (igyekeztünk a gyújtó és nyugtató „hangvételű” bejegyzéseket kiválogatni):
„A NAGY Tüntetés Washington D.C.-ben január 6-án, 11:00 órakor lesz megtartva. Kövessék a fejleményeket a helyszínre vonatkozó további információkért. Állítsuk Meg A Csalást!” /2021. január 01./
„REPUBLIKÁNUS PÁRTNAK ÉS – AMI MÉG FONTOSABB – AZ EGÉSZ ORSZÁGNAK SZÜKSÉGE VAN AZ ELNÖKSÉGRE – A VÉTÓ EREJÉRE. MARADJATOK ERŐSEK!” /2021. január 06. 8:22/
--- Ezt követően jellemzően olyan bejegyzések érkeztek az elnöktől, amelyekben Mike Pence-től várta a szavazás eredményének megfordítását. Mindemellett 12:00 órakor személyesen is felszólalt a Pennsylvania Avenue-n tartott tüntetésen; a gyújtó hangvételű beszéd leirata például itt olvasható angolul. ---
„Mike Pence-nek nem volt meg a bátorsága ahhoz, hogy megtegye, amit meg kellett volna Országunk és Alkotmányunk védelme érdekében, megadva a lehetőséget az Államok számára ahhoz, hogy igazolják a kiigazított tények valódiságát, s nem pedig azon csalárd és pontatlan tényekét, amelyek amelyek igazolására korábban felhívták őket. Az USA az igazságot követeli!” /2021. január 06. 14:24/
„Kérem, hogy támogassátok a Capitoliumi Rendőrséget és a Rendfenntartó Szerveket. Teljes mértékben a mi Hazánk oldalán állnak. Maradjatok békések!" /2021. január 06. 14:38/
„Békés magatartásra szólítok fel mindenkit, aki a Capitolium épületében tartózkodik. Semmi erőszak! Emlékezzetek arra, hogy MI vagyunk a Jog&Rend Pártja – tiszteljétek a Törvényeket, és a Kéket viselő nagyszerű férfiakat és nőket. Köszönöm!” /2021. január 06. 15:13/
„Ez történik, ha egy földrengető eredményű és sérthetetlen választási győzelmet ilyen ördögi módon & minden teketória nélkül megfosztanak azon nagyszerű hazafiaktól, akik már hosszú ideje csúnya & méltánytalan elbánásban részesülnek. Menjetek haza szeretetben & békében. Örökre emlékezzetek erre a napra!” /2021. január 06. 18:01/
Fotó: Riccardo Milani / Hans Lucas / Hans Lucas via AFP
Dobozi Gergely
Valter Attila nevét egy ország ismerte meg, amikor 2021-ben három napon át viselte az országúti kerékpársport egyik legszentebb ereklyéjének számító, a Giro d’Italia összetett éllovasát illető rózsaszín trikót. Azóta sok minden történt, voltak hullámvölgyek is, most pedig abban bízik, hogy új elitcsapatában ismét felszabadultan versenyezhet.
Tények bizonyítják, hogy az egykulcsos adórendszert alkalmazó országok sikeresebbek.
A szélsőbalos uszítás áldozata, egy mártír előtt tiszteleg az Egyesült Államok.
„Ő legalább másfél évtizedig a Fideszből élt, hirtelen megvilágosodások nem léteznek.”
Közel egy napig tartó súlyos összecsapásra került sor Röszkén a magyar hatóságok és az országba engedély nélkül betörni kívánó illegális bevándorlók között. Videón, ahogy megtámadták Magyarországot tíz évvel ezelőtt.
Elképesztő dolgokról rántotta le a leplet lapunknak adott interjújában Dmitro Razumkov, aki elég bátor volt hozzá, hogy nyíltan szembeszálljon Zelenszkijjel. Arra is utalt: ukrán életeket követel az ukrajnai korrupció.
Valter Attila nevét egy ország ismerte meg, amikor 2021-ben három napon át viselte az országúti kerékpársport egyik legszentebb ereklyéjének számító, a Giro d’Italia összetett éllovasát illető rózsaszín trikót. Azóta sok minden történt, voltak hullámvölgyek is, most pedig abban bízik, hogy új elitcsapatában ismét felszabadultan versenyezhet.
Tények bizonyítják, hogy az egykulcsos adórendszert alkalmazó országok sikeresebbek.
