Egy szuverén nemzetet sem lehet akadályozni abban, hogy saját maga válassza meg kormányát.
„Európában és másutt a demokratikus választásokat a kibertámadások és a digitális úton történő beavatkozások fenyegetik. Eltekintve az Egyesült Államokban történt 2016-os eseményektől, valamint a közvélemény-kutatások és az idei elnökválasztás eredménye közötti ellentmondásoktól, egy sor olyan megbízható forrásból származó jelentés született, mely külföldi beavatkozást tárt fel Németországban, Franciaországban, Hollandiában, Észtországban, Svédországban, Ausztriában, Olaszországban, Lengyelországban, Magyarországon, illetve a katalán függetlenségi szavazás és a Brexit-népszavazás során.
Az ilyen típusú beavatkozások a demokrácia alapértékei ellen intézett támadások. Amikor európaiként élünk a választáson való részvétel lehetőségével, nem szabadna attól rettegnünk, hogy egy harmadik fél eltorzítja, vagy elhallgattatja a hangunkat. A kihívás abban rejlik, hogy képesek legyünk megállítani az EU határain, illetve az uniós jog keretrendszerén túlmutató támadásokat.
A kormányok igenis képesek cselekedni, még azok ellen is, akik külföldi joghatóság kereteibe burkolóznak. Věra Jourová uniós biztos azért dolgozik az európai demokrácia cselekvési tervén, hogy az európai demokráciák jobban ki tudják védeni a külsős beavatkozásokat. Azonban a holisztikus és hatékony megközelítés túlmutat saját kontinensünkön: egy olyan koherens, globális keretrendszert kell létrehozni, melyben egy állam sem intéz támadást egy másik ország választási rendszere ellen. Nemzetközi normákra van szükség.
(…)
Az igazság az, hogy egy szuverén nemzetet sem lehet akadályozni abban, hogy saját maga válassza meg kormányát. Így egyetlen államnak sem szabadna arra törekednie, hogy más országok döntésébe beleszóljon. A külföldi beavatkozást a nagy befolyással bíró és széles körben elérhető modern technológia egyszerűvé és lekövethetetlenné tette, de a kormányokat és az állampolgárokat nem szabad lebeszélni attól, hogy folytassák a harcot a közösségek és nemzeteket igazáért. Rendelkezésre állnak azon nemzetközi jogi eszközök, melyekkel ki tudunk állni az értékeinkért, illetve fel tudunk lépni azokkal szemben, akik el szeretnék lehetetleníteni a szabad és tisztességes választások lehetőségét. Ez egy harc, amint muszáj vállalnunk.”
***
A cikk a Pallas Athéné Domeus Educationis Alapítvány támogatásával valósult meg.
Kedden Luxemburgban az Európai Unió Bírósága előtt megkezdődött a gyermekvédelmi törvény tárgyalása. Az ügyről Rodrigo Ballestert, az MCC Európai Tanulmányok Műhelyének a vezetőjét kérdeztük.
A politikus szerint az EU és Magyarország érdekeivel is ellentétes lenne egy gazdasági hidegháború.
Magyarország még október 22-én kérte az Európai Parlamentet, hogy vonja vissza az olasz képviselő mentelmi jogát.
Már azt is tudjuk, mikorra várható az ítélet.
Az EU Observer oldalán megjelent véleménycikk azt állítja, hogy a gyerekvédelmi törvény „erőszakos homofób hullámot” indított el a kontinensen.
A német zöldpárti EP-képviselőt erősen megviseli a magyar uniós elnökség.
Afrika is igyekszik bekapcsolódni a mesterségesintelligencia-versenybe a hiányos infrastruktúra és finanszírozás ellenére. A kutatók azonban leszögezik, hogy semmiképpen sem úgy, ahogyan azt a Nyugat szeretné.
„A feszültség fokozódása érezhető” – mondta a szlovák védelmi miniszter.
