Norvégia felfüggesztette a Lengyelországot illető pénzek kifizetését, Magyarország esetében pedig a már hatályban lévő felfüggesztést erősítette meg a jogállamiság elégtelen teljesülésére hivatkozva.
Az elmúlt negyedévben a jogállamiság kérdése, valamint az ahhoz kapcsolt feltételes kifizetések határozták meg az Európai Unió jövőjéről folytatott diskurzust. Miközben az EU-ban egyelőre vitatott, hogy hogyan lehet a tagállamiság kérdését összekapcsolni a támogatások kifizetésével, egy, az EU-hoz politikailag lazábban, pénzügyi szempontból viszont nagyon is szorosan kötődő állam,
A skandináv állam úgy határozott, hogy felfüggeszti a hazánkat és Lengyelországot illető kifizetéseket a Norvég Alapból. Pontosabban Lengyelország részét – ami jelenlegi árfolyamon nagyjából 214 millió eurót jelent a 2014-2021-es időszakra vonatkozóan – felfüggesztette, a hazánkat illető kifizetéseket pedig továbbra is visszatartja – írja a POLITICO. A lap a Norvég Alap kifizetéseinek felfüggesztése mellett a legutóbbi, jogállamisággal kapcsolatos vita fejleményeiről is beszámol.
Mint ismeretes, a norvég külügyminisztérium még 2014-ben közölte, hogy a Magyarország részére folyósítandó pénzügyi forrásokat a jövőben nem áll módjában biztosítani. A felfüggesztések mellett a norvég kormány arra tekintettel döntött, hogy a magyar Kormány 2014. január elsejével átalakította a támogatások elosztásával foglalkozó szervezetrendszert úgy, hogy a Norvég Alapok forrásainak és programjainak lebonyolításával és monitorozásával kapcsolatos teendőket az állami tulajdonban lévő, de attól szervezetileg független Széchenyi Programiroda Nonprofit Kft-hez helyezte át.
Ahogy arról már korábban is írtunk, Magyarország Lengyelország után a Norvég Alap második legnagyobb kedvezményezettje volt, 2004 és 2009 között 35 milliárd forint, a 2014-ben lejáró finanszírozási szakaszban pedig 46,8 milliárd volt a támogatás.
Mostani lépését a norvég kormány egyértelműen a jogállamiság-jelentések eredményéhez köti.
„A Norvég Alap és az EGT Alaphoz kapcsolódó valamennyi kifizetés az alapvető emberi- és szabadságjogok érvényesülését hivatott támogatni, ezt pedig minden azokra jogosult tagállam köteles szem előtt tartani” – közölte Marte Ziolkowski, a norvég külügyminisztérium politikai tanácsadója.
A körülményekből kiderül, hogy Lengyelország esetében a folyósítások felfüggesztésének elsődleges kiváltó oka a Lengyelország-szerte több helyen is létrehozott „LMBTI-ideológia mentes” városok léte.
„Úgy véljük, hogy azon lengyel hatóságok, amelyek közreműködtek abban, hogy Lengyelországban LMBTI-ideológia mentes városok jöhessenek létre, a Norvég Alap és az EGT Alap működési szabályaival összeegyeztethetetlen intézkedéseket hoztak” – nyilatkozta Ziolkowski.
A norvég kormány ennek megfelelően megvizsgálta a lengyel helyzetet, összevetette az Emberi Jogok Európai Egyezményében foglaltakkal, és úgy találta, hogy a lengyel fejlemények nincsenek összhangban az abban lefektetett értékekkel.
A riport szerzője ennek kapcsán idézi fel a nyárvégi esetet, amikor Ursula von der Leyen programadó beszédében az „LMBTI-ideológia mentes városok” ellen foglalt állást, amelyről a tudósítás szerint utóbb kiderült, hogy
(még akkor is, ha a Bizottság városonként 25.000 eurót vont el városonként Lengyelországtól).
A POLITICO tudósításából kiderül, hogy
„Némileg ironikusnak hat, hogy ez Európai Unión kívüli ország sokkal határozottabban képes fellépni az ellen, ami Magyarországon és Lengyelországban zajlik, mint maga az Európai Unió” – idézi a POLITICO Marlene Windet, a Koppenhágai Egyetem politológusát.
A Norvég Alap és az EGT Alap pénzügyi alapok. Létrehozásuk hátterében az Európai Unió tagállami gazdaságainak pénzügyi forrásokkal való támogatása állt, alapítói pedig Izland, Liechtenstein és Norvégia. Abból a célból hozták létre, hogy az érintett államok, mivel ugyan nem tagjai az Európai Uniónak (csak az Európai Gazdasági Térségnek), mégis élvezik a közös piac előnyeit, pénzügyi forrásokkal kompenzálják ezt az aszimmetriát.
Orbánék patrióta győzelme nagy politikai vereség Friedrich Merz német kancellárnak és Ursula von der Leyennek, az Európai Bizottság elnökének. Véget ért az EU-csúcs. De mi következik ebből a belpolitikára nézve? Itt a Mesterterv évadzáró adása.
Az ELTE docense nagyot akart mondani, de a valóság arcul csapta.
A Néprajzi Múzeum tetejéről eshetett le.
Fényes nappal, egy forgalmas bázeli játszótéren történt a súlyos bűncselekmény: egy férfi a gyanú szerint egy ötéves kislányt rángatott be egy nyilvános mosdóba, miután bántalmazta idős gondozóját. Az elkövető jelenleg szökésben van.
Az ukrán elnök világos üzenetet küldött a Nyugatnak.
Megérjük még, hogy a Simor, a Szily meg a Lukács büszkén fogja énekelni a Nélküledet. És a székely zászló fog lobogni a kezükben.
Szülők válása, első szerelem és közösségi média. Rózsa Gábor filmje kevésbé ünnepi, inkább felnövéstörténet, magabiztosan megfelelve a műfaji elvárásnak. És ami még fontosabb: egyetlen kínos pillanata sincs.
Az ELTE docense nagyot akart mondani, de a valóság arcul csapta.
A Néprajzi Múzeum tetejéről eshetett le.
