Norvégia máris bünteti Magyarországot és Lengyelországot a jogállamiságra hivatkozva

Az elmúlt negyedévben a jogállamiság kérdése, valamint az ahhoz kapcsolt feltételes kifizetések határozták meg az Európai Unió jövőjéről folytatott diskurzust. Miközben az EU-ban egyelőre vitatott, hogy hogyan lehet a tagállamiság kérdését összekapcsolni a támogatások kifizetésével, egy, az EU-hoz politikailag lazábban, pénzügyi szempontból viszont nagyon is szorosan kötődő állam,

A skandináv állam úgy határozott, hogy felfüggeszti a hazánkat és Lengyelországot illető kifizetéseket a Norvég Alapból. Pontosabban Lengyelország részét – ami jelenlegi árfolyamon nagyjából 214 millió eurót jelent a 2014-2021-es időszakra vonatkozóan – felfüggesztette, a hazánkat illető kifizetéseket pedig továbbra is visszatartja – írja a POLITICO. A lap a Norvég Alap kifizetéseinek felfüggesztése mellett a legutóbbi, jogállamisággal kapcsolatos vita fejleményeiről is beszámol.

Mint ismeretes, a norvég külügyminisztérium még 2014-ben közölte, hogy a Magyarország részére folyósítandó pénzügyi forrásokat a jövőben nem áll módjában biztosítani. A felfüggesztések mellett a norvég kormány arra tekintettel döntött, hogy a magyar Kormány 2014. január elsejével átalakította a támogatások elosztásával foglalkozó szervezetrendszert úgy, hogy a Norvég Alapok forrásainak és programjainak lebonyolításával és monitorozásával kapcsolatos teendőket az állami tulajdonban lévő, de attól szervezetileg független Széchenyi Programiroda Nonprofit Kft-hez helyezte át.

Ahogy arról már korábban is írtunk, Magyarország Lengyelország után a Norvég Alap második legnagyobb kedvezményezettje volt, 2004 és 2009 között 35 milliárd forint, a 2014-ben lejáró finanszírozási szakaszban pedig 46,8 milliárd volt a támogatás.
Mostani lépését a norvég kormány egyértelműen a jogállamiság-jelentések eredményéhez köti. 

„A Norvég Alap és az EGT Alaphoz kapcsolódó valamennyi kifizetés az alapvető emberi- és szabadságjogok érvényesülését hivatott támogatni, ezt pedig minden azokra jogosult tagállam köteles szem előtt tartani” – közölte Marte Ziolkowski, a norvég külügyminisztérium politikai tanácsadója.

„Úgy véljük, hogy azon lengyel hatóságok, amelyek közreműködtek abban, hogy Lengyelországban LMBTI-ideológia mentes városok jöhessenek létre, a Norvég Alap és az EGT Alap működési szabályaival összeegyeztethetetlen intézkedéseket hoztak” – nyilatkozta Ziolkowski. 

A norvég kormány ennek megfelelően megvizsgálta a lengyel helyzetet, összevetette az Emberi Jogok Európai Egyezményében foglaltakkal, és úgy találta, hogy a lengyel fejlemények nincsenek összhangban az abban lefektetett értékekkel.

A riport szerzője ennek kapcsán idézi fel a nyárvégi esetet, amikor Ursula von der Leyen programadó beszédében az „LMBTI-ideológia mentes városok” ellen foglalt állást, amelyről a tudósítás szerint utóbb kiderült, hogy

(még akkor is, ha a Bizottság városonként 25.000 eurót vont el városonként Lengyelországtól).

A POLITICO tudósításából kiderül, hogy 

„Némileg ironikusnak hat, hogy ez Európai Unión kívüli ország sokkal határozottabban képes fellépni az ellen, ami Magyarországon és Lengyelországban zajlik, mint maga az Európai Unió” – idézi a POLITICO Marlene Windet, a Koppenhágai Egyetem politológusát.

A Norvég Alap és az EGT Alap pénzügyi alapok. Létrehozásuk hátterében az Európai Unió tagállami gazdaságainak pénzügyi forrásokkal való támogatása állt, alapítói pedig Izland, Liechtenstein és Norvégia. Abból a célból hozták létre, hogy az érintett államok, mivel ugyan nem tagjai az Európai Uniónak (csak az Európai Gazdasági Térségnek), mégis élvezik a közös piac előnyeit, pénzügyi forrásokkal kompenzálják ezt az aszimmetriát.