Nem kap tőlünk autonómiát Kelet-Ukrajna – Jevhenyija Kravcsuk a Mandinernek

Jevhenyija Kravcsuk (1985) dokumentumfilmes, újságíró, az odesszai nemzetközi filmfesztivál egyik volt szervezője. 2014-ben kezdett politizálni: először a nacionalista Hazafiak Ukrajnai Egyesülete (UKROP) párt sajtósa, majd az Erős Ukrajna (Szilna Ukrajina) párt kommunikációs vezetője lett. 2019 nyarán a Nép szolgája párt színeiben került be a parlamenti választások során az ukrán parlamentbe. Jelenleg a kormánypárt frakcióvezető-helyettese, sajtófőnöke és a Verhovna Rada humanitárius ügyi és információs bizottságának alelnöke.

Kravcsukkal a kijevi parlamentben beszélgettünk a mai ukrajnai közéletről és állapotokról.

***

Lemondtak az oroszok által elcsatolt Krímről, vagy látnak esélyt a visszaszerzésére?

Van remény a Krím visszaszerzésére. Természetesen tisztában vagyunk azzal, hogy ez egy bonyolult ügy, és nem megoldható néhány év alatt, tovább fog tartani. Kapcsolatban vagyunk a krímiekkel, folyamatosan figyelemmel követjük az ottani eseményeket. Jelenleg azt tudjuk tenni, hogy erre fókuszálunk: nem mondunk le arról, hogy ez egy ukrán terület, és megpróbálunk gazdaságilag növekedni, ugyanis az ilyen konfliktusokat – tapasztalataink szerint – mindig az erősebb állam nyeri meg.

Ha az oroszok ellenőrizte kelet-ukrajnai területeken választást tartanának, és azon az oroszbarát választók kerülnének többségbe, elfogadnák az eredményt?

A minszki egyezményben benne van, mi a konfliktus megoldása. A béke megteremtése a cél, és van egy vörös vonal: a határ.

az orosz fegyvereseknek vissza kell húzódniuk az ukrán területekről. Csak ezt követően lehetne egy esetleges választás megrendezéséről beszélni. A francia-német-orosz-ukrán tárgyalásokon arról is lehet szó, hogy speciális státuszt kapna a Donbasz régió.

Megadnák nekik az autonómiát?

Nem, az autonómia nem lehetséges. Van már most is lehetőség arra, hogy bővüljenek a régiók jogkörei, hiszen elindítottuk a decentralizációs reformot: a kormány egyik célkitűzése, hogy a döntések nagy részét ne Kijevben, hanem helyben hozzák meg. De autonómia nem lesz.

Jevhenyija Kravcsuk a Verhovna Rada bizottsági épületében újságíróknak nyilatkozik

Az ország nyugati részén lakó magyar kisebbséget jelenleg az ukrán oktatási törvény érdekli leginkább, ez zavart okoz Magyarország és Ukrajna kapcsolatában is. Ön szerint lehetséges az ügyben kompromisszumos megoldás végül?

Ezzel az üggyel én személyesen nem foglalkoztam. Nem tudok felelősen nyilatkozni erről, utána kéne néznem a részleteknek.

Beszéljünk akkor a pártja sikeréről: a Nép Szolgája párt jelöltje előbb tavasszal megnyerte az elnökválasztást, aztán nyáron megnyerték a parlamenti választást is. Meglepte önöket a siker?

Őszintén mondom, hogy a parlamenti választáson egyáltalán

Az elnökválasztási kampány korábban nagyon jól sikerült, de a parlamenti szavazáson való ismétlés minket is meglepett.

Ukrajnában az elmúlt 15 évben több forradalom volt, mint más államban választás. Nagy a várakozás, hogy az ország végre elmozduljon az egy helyben való toporgásból, az elvetélt remények után valóban jöjjön egy új világ. Önökkel ez eljöhet most? Megtörtént az elitcsere?

Rengeteg új ember került a politikába. Megmozdult mögöttünk az ország, közel 700 ezer ember segített nekünk a kampányban vagy online eszközökkel, vagy a terepen. Nagy hangsúlyt tettünk a személyes, direkt kampányra, aktivistáink odamentek az emberekhez. Ezért a kampányban sikerült bemutatnunk, a választópolgárokkal megismertetnünk a jelöltjeinket.

A kijevi Függetlenség tere (Majdan Nezalezsnosztyi), a 2014-es véres forradalom eseményeinek helyszíne

Nagyon sok, a civil életből érkezett jelöltjük jutott be a parlamentbe, sok emberük kormányzati tapasztalat nélkül kezdett nemrég felelős kormányzati tisztségek ellátásába. Nem okoz ez problémát?

Valóban

a kabinettagok például a belügyminiszterünk kivételével soha nem vettek korábban részt az országos politikában. De ez nem jelenti azt, hogy tapasztalatlan emberek lennének. A maguk foglalkozásában, szakterületén mindegyikük sok tapasztalatra tett szert, ezzel a rutinnal érkeztek a kormányzati munkába. Én magam dokumentumfilmes újságíró voltam – tehát amikor a sajtóügyekkel kezdtem foglalkozni most, én sem tapasztalat nélkül estem bele a munkába.

Mik a közvetlen politikai céljaik most? Jövőre önkormányzati választások lesznek.

A legfontosabb feladat a pártépítés. Novemberben pártkongresszust rendezünk, hogy ráforduljunk a 2020-as önkormányzati választás kampányára.

Egy másik politikai cél, amely érdekében már megkezdődtek a puhatolózásaink, hogy vélhetően az európai liberális demokraták pártcsaládjához szeretnénk csatlakozni.

Letelt az új kormány első 100 napja. Milyen eredményeket emelne ki?

Privatizáció, földtörvény és gazdasági reformok. Nagyon fontos, hogy elkezdődött a nagy állami cégek privatizációja, de nem a teljes tulajdon eladása, csupán a kisebbségi tulajdonosi jogokat megtestesítő részvénypakettek értékesítése. A cél ugyanis az, hogy a befektetők átalakítsák, modernizálják ezeket a régi vállalatokat. A földtörvénytől is sokat várnak az emberek, de ugyanilyen fontos a dereguláció, vagy az új vámszabályok elfogadása. Nyilván ahhoz, hogy külföldi befektetők jöjjenek, kiszámítható pénzügyi környezetre van szükség, ennek megteremtése pedig a mi feladatunk.

A kormány egy kampányt is elindított a külföldiek idevonzására.

Ehhez a korrupció letörésére is szükség lesz, a Zelenszkij-kormány hatékony fellépést ígért e téren. Mit tettek eddig?

Az ukránok elsősorban társadalmi igazságosságot, békét és gazdasági fejlődést akarnak. Márpedig ezeket elérni nem lehet a korrupció visszaszorítása nélkül. Az új kormány több korrupcióellenes intézkedést elfogadott már, és vannak még tervek. Csatlakoztunk a pénzmosás elleni európai egyezményhez, a parlament előtt pedig több törvénytervezet is hever, például a 1031. számú törvényjavaslat, amely lehetővé tenné, hogy régi ügyeket is előszedhessenek, pénzügyi bűncselekmények esetén akár vagyonelkobzást is alkalmazhasson a bíróság, valamint a képviselők bűncselekmény elkövetésének gyanúja esetén nem bújhatnak már tovább parlamenti mentelmi joguk mögé.

Ukrajna belekeveredett az amerikai elnök és az ellenzéke közötti politikai-jogi vitába, a Biden-botrányra gondolok. Ez mennyiben rontotta Ukrajna imázsát?

Amit mi legkevésbé akarunk, az éppen az, hogy az Egyesült Államok belügyeibe beavatkozzunk vagy abba belekeverjenek minket. Így aztán nem ez a legjobb téma, amit nekünk, politikusoknak kommentálnunk kellene, biztosan megérti.

Fotók: Maráczi Tamás