A döntés az adatvédelem területén mérföldkőnek számít, egyúttal a nagy tech cégek adatgyűjtési gyakorlatával szembeni fellépésnek is tekinthető. Fontos iránymutatás lehet a jelenlegi adatvédelmi szabályok értelmezésében, továbbá a szabályozás jövőbeli alakulására vonatkozóan, amely vélhetően szigorúbb keretek közé fogja szorítani az adatok ilyen típusú gyűjtését.
A mostani ítélet tanulsága, hogy a jelenleg hatályos szabályok „kreatív” és kiskapukat kereső értelmezésére nem nyitott az EUB. Számos perben uralkodó érvelés az is, hogy az online oldalak megkerülik az adatvédelmi szabályokat azzal, hogy például a Google-hez vagy a Facebook-hoz való hozzáférés feltételévé teszik az adatgyűjtéshez való hozzájárulást. Jelenleg bevett gyakorlat, hogy az egyes oldalak látogatásakor felugró ablakon lehet hozzájárulni a sütik telepítéséhez, azonban ez az egyetlen módja annak, hogy valaki hozzájusson az oldalon szereplő tartalomhoz. A felhasználók ennek megfelelőn szinte mindig hozzájárulásukat adják.
A felhasználók adatai hatékonyabb védelmének kérdése az új Európai Bizottság felállásával minden bizonnyal ismét asztalra kerülhet. Az ún. ePrivacy Regulation, amely az online kommunikáció területét érintő adatvédelmi szabályok bevezetését célozza már korábban is napirenden volt, azonban egyelőre nem sikerült átvinni a szabályozást a Tanácson. Az ítélet vélhetően hatással lesz a tárgyalási folyamatokra.
Csütörtökre az EUB újabb nagy jelentőségű döntése várható, ezúttal a Facebook-ot érintő ügyben. Abban a kérdésben fog dönteni, hogy a Facebook felelős-e a gyalázkodó tartalmak eltávolításáért a teljes globális platformjáról, vagy erre csupán azon ország irányába van kötelezettsége, ahonnan az adott panasz érkezett.