Magyarország is bíróság elé állhat a légszennyezettség miatt

Megfelelő válaszlépések hiányában bíróság elé visz az Európai Bizottság kilenc uniós tagállamot, köztük Magyarországot a légszennyezettségi határértékek túllépése miatt – jelentették be kedden Brüsszelben, az érintett országok képviselőinek részvételével zajló rendkívüli találkozó után.

Az ülésre azon tagországokat – Csehországot, az Egyesült Királyságot, Franciaországot, Magyarországot, Németországot, Olaszországot, Romániát, Spanyolországot és Szlovákiát – hívták meg, amelyekkel szemben már második szakaszba lépett a magas légszennyezettség miatt korábban megindított kötelezettségszegési eljárás.

Karmenu Vella uniós környezetvédelmi biztos arra figyelmeztette a tanácskozás résztvevőit, hogy az Európai Bírósághoz fognak fordulni, amennyiben a jövő hét végéig nem mutatják be, miként tervezik mielőbb orvosolni a problémát. Elmondta, az uniós jogsértési eljárás során megállapított határidők rég lejártak, így nem lehet tovább késlekedni, az első ugyanis az állampolgárok védelme kell, hogy legyen. Sajtótájékoztatóján a máltai biztos leszögezte: elhangzott néhány pozitív javaslat az ülésen, de ezek nem elegendőek az összkép megváltoztatásához, új és hatékony intézkedésekre van szükség. A tagállamoknak kötelességük cselekedni. A tétlenség ráadásul jogi következményekkel is jár – hangoztatta Vella.

A délelőtti találkozóval egy időben a Greenpeace nemzetközi környezetvédő szervezet aktivistái tüntettek az Európai Bizottság épülete előtt.

Magyar részről V. Németh Zsolt környezetügyért, agrárfejlesztésért és hungarikumokért felelős államtitkár vett részt az ülésen.

Európában évente legalább 400 ezren halnak meg a rossz levegőminőség miatt, és még többen szenvednek légszennyezés okozta légzőszervi, illetve szív- és érrendszeri betegségekben. A rossz légminőség évente több mint 20 milliárd euróba kerül az európai gazdaságnak – közölte az Európai Bizottság.

Amennyiben egy tagország az Európai Bíróság első ítélete ellenére sem cselekszik, a bizottság újabb jogsértési eljárást indíthat, és ekkor már egy figyelmeztetés után a bírósághoz fordulhat, bírság kiszabását javasolva az érintett állammal szemben.

(MTI)