Még mindig számolják az amerikai elnökválasztás szavazatait: Hillary Clintonra kétmillióval többen szavaztak mint Donald Trumpra, de az elektori rendszer miatt Trump győzelméhez természetesen nem fér kétség. Viszont óriási eltérések vannak szavazatszámban az egyes amerikai államokban: Washingtonban DC-ben például 91% - 4% arányban győzött Clinton Trump ellen.
Az amerikai elnökválasztás elektori rendszere és az ott kialakult eredmény miatt semmi kétség nem fér Donald Trump győzelméhez.
A szavazatokat azonban még most is számolják, nincs még hivatalos végeredmény. Jelen pillanatig 64,2 millió szavazatot számláltak meg Hillary Clinton mellett és 62,2 millió szavazatot Donald Trump oldalán.
Az elnökválasztások hagyományosan a republikánusok és demokraták nagyjából egyenlő támogatottságát felvonultató, billegő államokban dőlnek el, melyek közül idén Donald Trumpnak sikerült a legtöbbet elvinnie.
Az elnökválasztás eredményei megyei szintű lebontásban (piros: Trump; kék: Clinton)
A biztos demokrata és biztos republikánus államokban viszont óriási eltérések vannak a két jelölt támogatottságai között.
Donald Trump republikánus jelölt több mint kétharmados győzelmet ért el Wyomingban és Nyugat-Virginiában, itt Hillary Clinton alig több mint 20 százaléknyi szavazatot szerzett. Trump 60 százalék körüli eredményeket ért el a konzervatív Mély-Dél és a préri, valamint a Sziklás-hegység több államában is.
A demokrata államokban viszont természetesen Hillary Clintonnak állt a zászló. Kalifornia, Hawaii, Maryland, Massachusetts választóinak több mint 60 százaléka a demokrata jelölt mellé állt, ezekben az államokban Trump alig több mint 30 százalékot szerzett.
Az elnökválasztás legdurvább különbsége a fővárosban, Washington DC-ben alakult ki: a politikai elit, valamint jelentős részben feketék által lakott Washingtonban Hillary Clinton 91 százalékát kapta a szavazatoknak. Vele szemben Donald Trump csak 4 százaléknyi szavazatot szerzett az amerikai főváros népétől.
A folyamat azonban már a kezdeteknél akadályokba ütközik: Benjámin Netanjáhú izraeli miniszterelnök hivatala közölte, hogy a Hamasz által javasolt módosítások „elfogadhatatlanok Izrael számára”.
Az évszázad politikai botránya az, ami 2021 és 2024 januárja között lejátszódott a Fehér Házban.
Persze ideje volt már ennek, de arra talán senki nem számított, hogy a brit–francia–német tandem egyszerre veszíti el a kezdeményezést Ukrajnában és a Közel-Keleten. Ugrósdy Márton írása.
Amerika egyre hangosabban kérdőjelezi meg saját szövetségi kötelezettségeit – Mike Lee republikánus szenátor friss törvényjavaslata egyenesen a NATO-ból való kilépésre szólít fel. A „Not A Trusted Organization Act” nem csupán politikai provokáció, hanem világos jele annak, hogy az amerikai külpolitikai gondolkodásban mély törésvonalak húzódnak.
Donald Trump előbb Putyinnal egyeztetett, majd Zelenszkijjel. Az ukrán elnökkel már közös légvédelmi és fegyvergyártási tervekről is szó esett – közben Moszkva tovább zárkózik.
A miniszterelnök a Mandiner műsorában adott interjúja nemcsak a saját politikai pályájának újraértelmezése volt, hanem gondolatébresztő szellemi eszmefuttatás is a kortárs politika dilemmáiról.
Mark Rutte a The New York Times-nak adott interjúban egyértelművé tette: sem az Európai Unióban, sem a NATO-n belül nem vezetik be egységesen a kötelező sorkatonai szolgálatot.
