Először ki kell találni, hogy milyen viszonyrendszert szeretnének az EU-val, és csak utána fogják aktiválni az EU Szerződés 50. cikkét a kilépésről – mondta David Cameron a House of Commons hétfői ülésén. Cameron pénteken közölte, hogy lemond miniszterelnöki tisztségéből, de csak októbertől. Már akkor jelezte, hogy a kilépési értesítést csak utódja fogja az EU-nak megküldeni.
Cameron nem sieti el a kilépést
A brit kormány egyelőre nem aktiválja Lisszaboni Szerződésnek az EU-tagországok kilépését szabályozó 50. cikkelyét – mondta hétfőn a brit miniszterelnök. Hozzátette: a Nagy-Britanniában élő külföldi EU-állampolgárok életkörülményeiben nem lesznek azonnali változások. David Cameron, aki a brit EU-tagságról múlt csütörtökön rendezett népszavazásról és az abból eredő további teendőkről tájékoztatta az alsóház (House of Commons) képviselőit, kijelentette: a kilépési folyamatra kidolgozott szerződéses cikkely aktiválása előtt Londonnak ki kell dolgoznia, hogy milyen viszonyrendszert kíván kialakítani az Európai Unióval, ez a feladat azonban már a következő brit miniszterelnökre és kormányára hárul.
Brit alkotmányjogászok szerint egyébként a kilépésről szóló értesítés megküldéséhez a parlament hozzájárulására is szükség lesz, azt nem teheti meg a kormány egyedül. Erről az Independent közölt elemzést.
Cameron a House of Commons előtt elmondott beszédében gyakorlatilag megismételte, amit már a lemondása bejelentésekor elmondott: őszig halasztódhat Nagy-Britannia kilépési folyamatának hivatalos kezdete. A kormányfő már pénteken hangsúlyozta: októberben távozik a posztjáról, és majd a következő miniszterelnök fogja hivatalosan elküldeni a kilépésről szóló értesítést az EU-nak.
A Konzervatívok már előbb leváltanák Cameront
A Konzervatív Párt alsóházi frakciójának rendkívül befolyásos testülete, az 1922 Bizottság azonban hétfőn előterjesztett javaslatában azt indítványozta, hogy Cameron utódjának megválasztási folyamata már szerdán kezdődjön el, és szeptember 2-áig záruljon le.
A bizottságot azok a tory képviselők alkotják, akiknek nincs kormányzati tisztségük, illetve ellenzéki időszakokban nem tagjai a konzervatív árnyékkormánynak. A testület informális, de gyakorlatilag kötelező erejű politikai ajánlásokat fogalmaz meg a kormány vagy az árnyékkormány számára, és felügyeli a miniszterelnök-jelöltek megválasztási folyamatát.
A népszavazásról tartott hétfői alsóházi beszámolójában Cameron hangsúlyozta: kizárólag Nagy-Britannia szuverén döntési hatáskörébe tartozik annak meghatározása, hogy a kormány mikor aktiválja a Lisszaboni Szerződés 50. cikkelyét. A brit miniszterelnök kijelentette, hogy erről az álláspontjáról tájékoztatta az Európai Tanács elnökét, és ezt fogja képviselni a héten esedékes brüsszeli EU-csúcson is.
Az uniós vezetők is többször hangsúlyozták: azt szeretnék, ha a népszavazás után Nagy-Britannia mielőbb megkezdené a hivatalos kiválási folyamatot.
Biztos, hogy kilépnek, csak nem azonnal
Cameron hétfő délutáni alsóházi beszámolójában kijelentette ugyanakkor, hogy a népszavazás eredményét el kell fogadni, és a kilépés előkészítéséhez szükséges munkát el kell kezdeni. A kormányfő – utalva arra, hogy a népszavazás jogilag nem bír kötelező erővel – óva intette a törvényhozást attól, hogy kísérletet tegyen Nagy-Britannia kilépésének megakadályozására. Nagy-Britannia ki fog lépni az Európai Unióból, de ez nem jelenti azt, hogy hátat fordít Európának – tette hozzá.
Cameron bejelentette, hogy a kilépési folyamat összefogására és irányítására külön ügyosztály jön létre a kabinetiroda, a külügyminisztérium és a pénzügyminisztérium szakértőinek részvételével.
Egyelőre nem vágják meg a külföldieknek járó ellátásokat
A kormányfő élesen elítélte a Nagy-Britanniában élő külföldiek és kisebbségek – különösen a lengyel közösség tagjai és intézményei – ellen a népszavazás óta eltelt napokban elkövetett támadásokat, mondván: a brit kormány nem tűri a gyűlölet vezérelte bűncselekményeket. Az utóbbi napokban számos beszámoló jelent meg a brit sajtóban külföldiek, illetve etnikai kisebbségekhez tartozó brit állampolgárok elleni verbális támadásokról. A lengyel közösség londoni kulturális központjára ismeretlenek gyűlölködő szövegű graffitit mázoltak.
Cameron kijelentette: biztosítja a Nagy-Britanniában élő külföldi EU-állampolgárokat, illetve az EU-társállamokban élő briteket arról, hogy életkörülményeikben a népszavazás után sem lesz azonnali változás. Hozzátette: a népszavazás eredménye azt is jelenti, hogy nem lép életbe az a reformcsomag, amelyről London a referendum kiírása előtt Brüsszellel és az uniós társállamok vezetőivel megállapodott. Ennek fő elemei közé tartozott volna a külföldi EU-tagállamokból Nagy-Britanniába érkező munkavállalók szociális ellátását szabályozó előírások jelentős szigorítása. A reformok életbe lépésének feltétele az volt, hogy a britek a népszavazáson a bennmaradásra voksolnak.
Fotó: BBC
Jövő hét szerdán Brüsszelben kerülhet sor a találkozóra Mark Rutte NATO-főtitkár és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök között, amely a békefenntartó erők Ukrajnába küldésének lehetőségeiről fog szólni.
Egyik napról a másikra jobb helyzetbe fog kerülni a keleti szomszédunk.
A kínai vállalatok uniós üzleti környezetre vonatkozó minősítése az ötödik egymást követő évben romlik. A beruházók és a kereskedők elsöprő többsége szerint az EU-s piac már se nem tisztességes, se nem nyitott.
Európát valójában a brüsszeli bürokraták árulták el, véli a többség.
Nem kellett volna bezárni az atomerőműveket a miniszterelnök szerint.
Konkrétan fogalmazott a magyarellenes EP-képviselő.
A civil szervezet úgy véli nem igaz, hogy az EU tagállami hatásköröket kíván elvonni Magyarországtól, és ezzel korlátozni kívánja a kormány mozgásterét.
Rodrigo Ballester szerint most dől el, hogy az EU olyan klub lett-e, ahol előírás a liberalizmus, és többé senki sem lehet konzervatív.
