A vasárnapi amerikai bemutató alkalmából méltatja a The New York Times kritikusa, Robert Ito Jankovics Marcell Az ember tragédiája című monumentális animációs filmjét.
A cikk kiemeli, hogy a tragédia mind a 15 színe más stílusban készült, a háromórás alkotásban egyik nagyszerű látványvilág követi a másikat. Számos valós történelmi szereplő és kulturális ikon bukkan fel, így látható Lenin, Sztálin, Hitler, valamint Mickey egértől Marilyn Monroe-n át a Beatlesig számos figura. A drámai látomás nem mentes a haláltól és öldökléstől – teszi hozzá a szerző. „Nem olyan film lesz, amelyet mindenki megnéz” – idézi a lap az alkotót.
A filmmel kapcsolatban a The New York Times-nak Orosz Márton, a Szépművészeti Múzeum fotó- és médiagyűjteményének kurátora azt mondta: „Monumentális, gigantikus opuszt teremtett Jankovics Marcell. Ez az a film, amelyre egész életén át készült”.
Robert Ito méltatja a rendező életművét, megemlíti a nagysikerű János vitéz, Fehérlófia, Sisyphus és a Küzdők című díjnyertes alkotásait, valamint elemzi a Tragédia keletkezésének példátlanul hosszú történetét, az alkotás anyagi forrásainak előteremtéséhez szükséges hatalmas munkát.
Idézi Paul Morton amerikai animátort, aki Fulbright-ösztöndíjjal tanult Budapesten 2008-ban: „Magyarországon az emberek úgy ismerik őt (Jankovics Marcellt), mint Walt Disneyt. Amikor elmondtam nekik, hogy mit csinálok itt, azonnal felkiáltottak »ó, beszélt már a nagyszerű Jankovics Marcellel?«”.
Ki sem derül, ha nincs a botrány: ez az alak, Lakatos Márk járja az országot és előadásokat tart művelődési házakban a kultúra nevében... Ungváry Zsolt írása.
A Budapest tűzfalait új életre keltő Színes Város Csoport nagyszabású falfestményei mostantól Törökországban is láthatók: Isztambulban Jankovics Marcell csodaszarvasával, Kocaeliben világhírű magyar találmányokkal találkozhatnak a járókelők. Az alkotások a Magyar–Török Kulturális Évad apropóján valósulhattak meg.
Hat fergeteges számmal, köztük a máris közismertté vált Gyere babával és a Csavargóval jelentkezett a Magyar Banda.
A könyv a modernitástól el nem szakítva, gyakorlati eredményeket is felmutatva vezet be a metapolitika fogalomába.
Ha az Egyesült Államok civilizációjáról beszélünk, akkor érdemes behatóan ismerkedni azon struktúrákkal, melyek kibontakozását és fennmaradását lehetővé tették. Pogrányi Lovas Miklós írása.
Forgács István úgy véli, a 17-25 év közötti korosztályban tízezrek lehetnek azok, akik a munkáshitellel megvethetik a lábukat a munkaerőpiacon vagy éppen vállalkozást indíthatnak.
A rögtönzött közvélemény-kutatás kicsit meglepő eredményt hozott.
