Az álgyermekvédő
Nem az együttérzés, a jobbító szándék vezeti, ő csak balhét akar, és el akarja hitetni mindazokkal, akik még hatása alatt kornyadoznak, hogy ezért is Orbán meg a kormány a hibás.
A bölcsődétől az egyetemig meg kell teremteni a családbarát intézmények kultúráját, hangzott el Esztergomban, az MCC Feszten. A Három Királylány, Három Királyfi Mozgalom beszélgetésén a résztvevők arról is beszéltek, méltónak kell válni a pedagóguspályára, ugyanakkor a szakembereket anyagi értelemben is jobban meg kell becsülni.
Nagyon fontos, hogy ne csak tanítsuk, sőt, elsősorban ne tanítsuk, hanem neveljük a gyermekeinket, hangzott el az MCC Feszt harmadik napján Esztergomban. Az MOL Új Európa Alapítvány Hencsergő elnevezésű helyszínen zajló panelbeszélgetés keretében a résztvevők arra keresték a választ, miként lehetséges a szemléletváltás a közoktatásban. A Három Királyfi, Három Királylány Mozgalom szervezésében megvalósuló programon Iszák Tibor, a Fehérgyarmati Deák Ferenc Általános Iskola, Gimnázium és Kollégium igazgatója arról beszélt, hogy a bonyolult helyzeteket a gyerekekkel közösen kell megoldani, őket bevonva, hogy ne csak a problémákkal, de a megoldások mikéntjeivel is találkozzanak a fiatalok.
„Minden problémát meg lehet oldani, ha meglátjuk benne a jót”, mondta az intézményvezető.
Skrabski Fruzsina felvetésére hamar egyetértés alakult ki abban, hogy „a házi feladat nagy kapufa”, azaz a gyerekek terhelését csökkenteni kell saját jóllétük érdekében és azért, hogy egészséges felnőttekké válhassanak majd. A résztvevők szerint a gyerekek roppant túlterheltek, az iskola után különfoglalkozásokon, edzéseken vesznek részt, mire kora este-este hazaérnek, már nem szabad őket tanuláshoz kötődő feladatokkal terhelni. Sokkal inkább van szükségük arra, hogy együtt vacsorázzanak a családdal, beszélgessenek, játszanak, mondták.
A polgármesterként is dolgozó Iszák aláhúzta, a család fontosságát mindig szem előtt kell tartani. Beszámolt arról, hogy az ukrán határ közelében fekvő falu most nemcsak a saját kihívásaival néz szembe, hanem rengeteg szegény sorsú ukrán családot is támogatni próbál; egyrészt azokat, akik menekültként érkeznek Magyarországra, másrészt segélycsomagokkal azokat a kárpátaljaiakat is, akik szülőföldjükön maradtak.
A pedagógusok helyzetével kapcsolatban úgy fogalmazott, ezt a szakmát rettentően átpolitizálták, ezáltal pedig tönkre is tették. Jobb anyagi megbecsültséget kell biztosítani a tanárok számára, ez egyértelmű, de azoknak, akik fiatalokkal foglalkoznak, nem szabad szem elől téveszteni a nagy eszményeket, amelyeket közvetíteniük kell a rájuk bízottak felé.
Az én generációm még felesküdött valamire, ezt talán vissza kellene hozni”, fogalmazott.
A magyar köznevelésben egyszerre van jelen a rút koldusság és a gazdag dúskálás, mondta Iszák Tibor, felhívva a figyelmet arra, hogy az aránytalanságokat tompítani kell.
Pongrácz Attila, a Széchenyi István Egyetem dékánja arról beszélt, az egyetemeken is fontos, hogy ne csak szaktudást, hanem értékrendet is sikerüljön átadni. Egyre több, a győrihez hasonló családbarát egyetem működik Magyarországon, mondta a dékán, aki beszámolt arról is, van olyan kurzusuk, amit szándékosan a család mint érték bemutatására hoztak létre. A kurzus címében ugyan nem szerepel a család szó, de erre a kulcsfontosságú intézményre építik és meglehetősen népszerű.
Kelemen Anita, a Csetényi Óvoda és Bölcsőde vezetője a pedagógiai asszisztensek kinevelésének jelentőségét hangsúlyozta, akik elkötelezettek lesznek a hivatásuk irányában, tenni akarnak a gyerekekért és szeretettel fordulnak hozzájuk. Mint mondta, sok múlik a fenntartókon, az önkormányzatokon, de az óvoda szakmai programja is befolyásolja azt, hogy sikerül-e a felkészült szakembereket megtartani és velük családbarát intézményt építeni. Kelemen Anita úgy fogalmazott, ha a pedagógus egyik nap arra ébred, hogy elvették a szárnyait, a munkaközösségen, az intézmény lelkületén múlik, hogy képes lesz-e azt mondani, hogy nekiveselkedik és új szárnyakat épít magának.
Iszák Tibor egy, a faluban indított programról számolt be: az intézményben létrehozott pedagógus klubba azokat a fiatalokat hívják meg, akik gondolkoznak azon, hogy ezt a pályát válasszák. Míg korábban évente 1-2 fiatal tervezte ezt,
klub indításának évében már négyen felvételiztek pedagógus pályára, idén pedig tizenheten.
Pongrácz Attila beszélt arról is, hogy a gyerekek motiválásához elengedhetetlen a pedagógusok motiváltsága, amiben az egyetemi továbbképzések segíteni tudnak. Gárdonyi Gézát idézve felhívta a figyelmet arra, hogy a pedagógus a nemzet napszámosa. A győri egyetem, mint mondta, átérzi ezt a felelősséget, és azt ajánlja minden felsőoktatási intézménynek, hogy programjai kidolgozásakor komplex gondolkodással tervezzen és minden téren hangsúlyozza ki a pedagógia és a pedagóguspálya jelentőségét.
A pedagógusok többsége nem az utcán tüntet, hanem szépen végzi a munkáját és szolgálja a fiatalokat, fogalmazott a dékán, aki szerint nagyon fontos az, hogy milyen segítséget nyújt az egyetem az élménypedagógia és más szakterületek elmélyítéséhez.
Az elkötelezett, szakmáját megélő pedagógus a bérezésétől függetlenül lelkiismeretes teljesítményt nyújt,
ugyanakkor a diplomás átlagbér legalább 100 százalékával kéne elismerni erőfeszítéseit, mondta Pongrácz Attila. A dékán azt is hangsúlyozta, a pedagógusnak méltónak kell lennie arra, hogy rá merjük bízni legféltettebb kincsünket, a gyermekünket.
A pedagógusok jogállását szabályozó törvénnyel kapcsolatban Iszák azt mondta, a Nemzeti Pedagóguskar alelnökeként végig részt vett az egyeztetési folyamatban, és azt látja, bizonyos fokú bizalmatlanság érződik az oktatáspolitika képviselőin, miközben számos pozitív törekvés tapasztalható a kormányzat részéről. Ezek közé sorolta, hogy most először valósul meg a lehetősége annak, hogy Magyarországon minden pedagógust azonos mércével fognak mérni.
Nyitókép: Mandiner/Vágvölgyi Gergely