A magyar emberek túlnyomó többsége békét és kompromisszumot szorgalmaz.
Az orosz–ukrán válsággal összefüggésben az Európai Unió szankciók kivetése mellett döntött Oroszországgal szemben, és további tervei vannak arra vonatkozóan, hogy nyomást gyakoroljon az orosz vezetésre – emlékeztetett a Századvég szeptember 1-jén közzétett kutatásában.
Mindeközben kiderült, hogy a már bevezetett szankciók nem váltották be a hozzájuk fűzött reményeket,
mivel az orosz energiaforrásokról történő leválás kísérlete akadályokba ütközött és rendkívüli bizonytalanságot, olaj-, áram- és gázáremelkedést eredményezett – írják.
A Századvég megvizsgálta, hogy a felnőtt magyar lakosság miként vélekedik az Európai Unió Oroszországgal szemben bevezetett és tervezett szankciós politikájáról.
A felmérés alapján megállapítható, hogy toronymagas, 81 százalékos az elutasítottsága annak, hogy az Európai Unió és tagállamai fegyvert vásároljanak Ukrajnának, továbbá a megkérdezettek ugyanekkora mértékben ellenzik az orosz turisták és turizmus kitiltását Európából. A két javaslattal a válaszadók mindössze 16, illetve 17 százaléka ért egyet.
Az eredmények összhangban vannak a Századvég korábbi kutatásával, amely rámutatott, hogy
a konfliktusban a harcban álló felek között, amihez a béketárgyalások mielőbbi megkezdése szükséges. Ukrajna felfegyverzése azonban ezzel ellentétes hatást vált ki, valójában a háború elnyújtásához járul hozzá, ami további emberáldozatokat eredményez és többek között a háborús infláció generálásával gyengíti Európa gazdaságát is. Emellett az orosz turisták elmaradása szintén kedvezőtlenül hatna az európai turizmus bevételeire, ezáltal a kontinens gazdasági mutatóira – hangsúlyozták.
A megkérdezettek túlnyomó többsége (78 százalék) nem támogatja az orosz olaj Európába történő behozatalának tilalmát, ukrán katonák kiképzését az Európai Unió által (77 százalék), az orosz gáz behozatalának betiltását és az orosz gázról történő végleges leválást (75 százalék), továbbá az atomerőművekhez szükséges orosz fűtőelemek és alapanyagok behozatalának tilalmát (74 százalék) – tették hozzá.
(71 százalék), az Oroszországból származó termékek és szolgáltatások európai behozatalának tilalmával (70 százalék), illetve a civil légiforgalomban közlekedő orosz repülőgépek Európából történő kitiltásával (68 százalék), valamint az európai termékek és szolgáltatások Oroszország számára történő eladásának tilalmával (67 százalék) kapcsolatban is – derült ki a felmérésből.
Ugyanakkor megjegyezték, hogy a retorziók közül mindössze egy élvezi a lakosság többségének támogatását:
miközben 37 százalékuk ezzel ellentétes véleményt fogalmazott meg.
Összességében megállapítható, hogy a magyarok túlnyomó többsége elutasítja a tervezett és már bevezetett szankciókat, mivel azok nem hozzák közelebb a béketárgyalások megkezdését és már most jobban terhelik az európaiak pénztárcáját, mint a szigorításokkal sújtott Oroszországot
– olvasható a Századvég oldalán.
Nyitókép illusztráció. Fotó: Pixabay
Van mire büszkének lenni a magyaroknak, a székelyek megérdemelnék az autonómiát, Ukrajna felvétele az EU-ba pedig igazi arculcsapás lenne. Dunai Jánossal a Brain Bar fesztiválon beszélgettünk.
A videó apropója, hogy Donald Trump és Vlagyimir Putyin a következő két hétben Budapesten fog találkozni.
Az ukrán elnök diplomáciai offenzívája az elmúlt napok fényében teljes politikai hiteltelenséget tükröz.
A lengyel miniszterelnök szerint nem Zelenszkijt kell területi engedményekre kényszeríteni, hanem Oroszországot kell rábírni az agresszió befejezésére.
Ukrajnában bármi megtörténhet – az állam egyre kevésbé képes kontrollálni a területét.
A Mandiner egész nap hírfolyamban számol be a csúcstalálkozóhoz vezető legfontosabb fejleményekről. Kövesse közvetítésünket a budapesti békecsúcsról!
Mások már az Európai Unióból is kitennék Magyarországot.
Már a Politico is aggódik.
