Itt az új Mandiner hetilap!

Üzenetrögzítős pártból néppárt – milyen utat járt be a Fidesz az elmúlt harmincegy évben, és vajon mennyi van még a Fidesz-sztoriban? Címlapos anyagunkban fideszes politikusokkal beszélgetünk arról, hogy miben rejlik a kormánypárt sikere, és mi az, ami elengedhetetlen a népszerűség fenntartásához a továbbiakban.

Az Első karaktert, vezércikkünket most Szalai Zoltán, a hetilap főszerkesztője jegyzi, aki szerint sokan vannak a visszaélők, akik pusztán a már többször megbukott ideológiai és politikai céljaikat akarják megvalósítani, nem pedig a környezetet óvni a klíma ürügyén.

Közélet

Zavaros parkolási szerződések, problémás gazdálkodás, nem nyilvános önkormányzati tartozások és 2100 elültetett fa. „Öt év Zuglóban: a Karácsony-egyenleg” címmel olvasható cikkünkben mérlegre tettük Karácsony Gergely zuglói polgármester városvezetői munkáját.

Interjút adott lapunknak Jankovics Marcell rajzfilmrendező, grafikus, akit a kormányoldal és az értelmiség viszonyáról faggattunk. „Az a tapasztalatom, hogy a jobboldali írókról inkább elmondható, hogy az alkotás előbbre való a számukra, mint a hangadás” – hangsúlyozza a beszélgetésben.  

„Nem lesz húsmentes nap az életemben!” – ezt már Németh Szilárd, a Fidesz alelnöke, a Honvédelmi Minisztérium parlamenti államtitkára mondta lapunknak, leszögezve: az Európai Unió nem írhatja elő senkinek, hogy mit egyen. A politikusnak markáns véleménye van a klímaügyről, a Greta Thunberg-jelenségről, de azt is megtudhatjuk tőle, hogy miként viszonyul a magyar sajtóhoz. Migrációs válsághelyzet, Csepel jövője és a honvédség fejlődése – ez mind terítékre kerül a beszélgetésben.

Közélet rovatunkba ezúttal Balog Zoltán korábbi miniszter, a Polgári Magyarországért Alapítvány kuratóriumának elnöke írt véleménycikket a 29 évvel ezelőtti német egység megteremtésének körülményeiről.

Külhon & Külföld

A Külhon rovatban Kelemen Hunort, az RMDSZ elnökét nagyinterjúnkban kérdezzük arról, miért is indul el a romániai elnökválasztáson és mit kínál a magyar politikai erő az erdélyi és óromán választóknak.

Greta Thunbergnek, a Greta-jelenségnek szenteljük Külföld rovatunk legnagyobb részét. Leimeiszter Barnabás portrécikkével és több keretes írással részletezzük, elemezzük az év egyik legfontosabb nemzetközi közéleti jelenségét – és magának Thunbergnek a személyes indíttatását és aktuális helyzetét.

Külpolitikai véleménycikkünkben Szalai Máté, a Külügyi és Külgazdasági Intézet kutatója, a Corvinus Egyetem oktatója ír a Közel-Kelet válságrégióinak most zajló radikális etnikai és vallási újrarendeződéséről.

Precedens & Makronóm

Precedens rovatunkban Michael W. McConnell professzorral, a Stanford Egyetem Alkotmányjogi Központjának igazgatójával olvashatnak interjút, amelyben kifejti: Az állam és az egyház elválasztása nem kell hogy a vallás közéletből való kizárását jelentse, hiszen a vallás mindenfajta szerepének kiűzése a közéletből támadás lenne magával a vallással szemben.

Pártok és pártatlanok címmel ezúttal Smuk Péter, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem dékánja írt véleménycikket. Ő úgy véli, aki a pártokat ki szeretné vonni a politikai versengés bizonyos szintjeiről, túl naiv: a pártok akkor is ott lesznek, ha tiltják őket.

A Pető-módszerrel fejlesztő, felvidéki Artis Centrum szakembereivel Makronóm rovatunkban beszélgettünk, akik szerint Szlovákiában nincs olyan kiépített hálózata a fejlesztéseknek és terápiás módszereknek, mint Magyarországon.

Meta, Élet és Utolsó figyelmeztetés

Meta rovatunk Feminens című kisrovatában a sokoldalú Czigány Ildikót mutatjuk be, aki egyidejűleg Magyarország első női pilótája, zenetörténész, vadgazdamérnök, fekete öves karatés, jógaoktató, többkötetes szerző. Folytatódik Böszörményi Nagy Gergely könyvajánló sorozata a jövőről szóló legizgalmasabb új művekről – ezúttal az új kapitalizmus témájáról. A Budapesti Történetek sorában egy újlipótvárosi modernista mintaépületben - és illusztris lakói között - töltött gyerekkoráról mesél Máthé Zsuzsa.

Győrffy Ákos jegyzetében (A természet sörtés ölén) arról ír, miként próbálják a természet közelébe költözött mai emberek csak-csak megpróbálni kiretusálni a zabolázhatatlan természetet az életterükből. Az Élet és Tudománnyal együttműködésben készülő Tudomány rovatunkban ezúttal a robotok etikájának egyre sürgetőbb fejlesztéséről írunk – amivel magyar tudósok is foglalkoznak.

Élet rovatunkban megismerhetik Csatlós Regina történetét, aki a budapesti pörgést, a multivilágot cserélte le jurtára és paraszti gazdálkodásra; Kéri Gáspár az oroszországi korai színes fotográfiák világába kalauzolja az olvasót, Muray Gábor a bebalzsamozott időről ír.

Bemutatjuk Csabát, a Gellérthegy utcai fizikust és kocsmárost; Wirth Imre pedig irodalmi tárcával jelentkezik.

A lap végén folytatódik Utolsó Figyelmeztetés rovatunk, melyben az UFi egykori szerzői írnak és tűnődnek: most Demkó Attila ír azokról a Tátrán túli, kies, hűvös szegletekről, amik egykor Magyarországhoz, ma pedig Lengyelországhoz tartoznak.