Az EU a háború ürügyén le akar számolni Orbán Viktorral

Az Európai Unió még mindig nem hajlandó kifizetni a helyreállítási alapból nekünk járó pénzt, továbbra is folyamatban a lassacskán már a közélet konstans tényezőjének tekintett hetes cikkely szerinti eljárás, Guy Verhofstadt felveti, hogy a magyar miniszterelnököt nem szabadna az Európai Tanács tárgyaló­asztalához engedni, a tagállamok megszavazzák a gázfogyasztás 15 százalékos csökkentését. Mindemellett a németek a gázszolidaritásnak nevezett rablásra tesznek javaslatot, ami nyilvánvalóan azt jelenti, hogy a magyaroknak a prudens módon betárolt gázból egy náluk gazdagabb és nagyobb országnak kellene adniuk egy jó részt. Az EU a saját szabályaiba ütközőnek akarja nyilvánítani a kizárólag magyar­országi járművekre vonatkozó benzinárstopot és más intézkedéseket. Márpedig a magyar költségvetésnek az nem jó, ha mindenki olcsóbban vásárol nálunk, ám ha a magyarok is drágán kénytelenek venni, az aláássa a kormány népszerűségét.

Mintha az EU, benne az Európai Bizottság és még inkább az Európai Parlament, valamint a németek fél szemüket folyamatosan hazánkon tartanák: olyan ötletekkel állnak elő, amelyek megvalósításával szűkül a kormány mozgástere, az árak emelkednek, a szuverenitásunk csökken, és talán sikerül delegitimálni a kabinetet. Mintha úgy gondolnák, a háború elhozta a nagy lehetőséget a leszámolásra Orbán Viktorral, és elhatározták, hogy most bekeményítenek.

Csakhogy ez nehéz ügy lesz, hiszen a magyar kormányfő jó válságkezelő. Meglehet, az EU-ban is jól tudják ezt, és épp ezért akarják csökkenteni a mozgásterét. Ám most, hogy ismét kétharmaddal nyert, egymilliós szavazatkülönbséggel, nagy a legitimitása, és előtte áll még közel négy év. 2026 messze van. Jóllehet, a kormányt nyugtalanítja és nehéz helyzetbe hozta az EU öngyilkos szankciós és energiapolitikája, lesz elég ideje a dolgok egyenesbe hozására.