Megtalálták a közös nevezőt: ez a kézenfekvő érdek kapcsolhatja össze a magyarokat és az ukránokat
„Magyarország abban érdekelt, hogy Ukrajna egy biztonságos és kiegyensúlyozott állam legyen” – fogalmazott az államtitkár.
Az inter arma enim silent leges (háború alatt a jog hallgatásba burkolózik) szállóigét Marcus Tullius Cicerónak tulajdonítják. Évtizedek után az orosz–ukrán konfliktus ismét háborút hozott Európába, ennek borzalmai láttán pedig a történelemkönyvek lapjai elevenednek meg. Sokan Cicero gondolatait felidézve arra emlékeztetnek, hogy a háború, pláne ha nagyhatalom vívja, kívül esik a jog a hatalmán. Mások a nemzetközi jog csekélyke szerepét hangsúlyozzák, felidézve a hazai jogi egyetemeken régről ismert vitaindítót, miszerint „no, az ez ügy elég jelentéktelen, ezért eldöntését nyugodtan a Nemzetközi Bíróságra lehet bízni”.
Igaz ez, meg nem is. A mai nemzetközi jog legszigorúbb szabályai éppen az erőszak alkalmazásakor és a fegyveres konfliktusok során élesednek. A nemzetközi jog alapelvei tilalmazzák az agressziót, a humanitárius szabályok védik a fegyveres konfliktus áldozatait, a nemzetközi büntetőjog pedig üldözi az emberiesség elleni és háborús bűntettek elkövetőit. Eltérően számos korábbi háborútól, az orosz–ukrán konfliktus ütközeteit közel sem csak az ukrán csatamezőkön, hanem Hágában, Genfben, New Yorkban és más városokban is vívják, nemzetközi fórumok előtt jogi érvekre hivatkozva.
A nemzetközi jogászok között egyetértés van abban, hogy Oroszország inváziója az erőszaknak az ENSZ alapokmányában lefektetett tilalmába ütközik. Ennek ellenére nem állítható, hogy Oroszország egyáltalán tudomást sem vesz e szabályok létezéséről. Fegyveres beavatkozását éppen a nemzetközi jog alapján igyekszik mentegetni, amikor egyéni és kollektív önvédelemre, valamint humanitárius intervencióra hivatkozik. Ukrajna pedig éppen ezen orosz érvelés nyomán, a népirtás bűntettének megelőzéséről és megbüntetéséről szóló egyezményre hivatkozva kezdeményezett eljárást a Nemzetközi Bíróság előtt. Ha jobban belegondolunk, az orosz hivatkozás ráadásul nem előzmény nélkül való. A nemzetközi terrorizmus elleni küzdelem jegyében éppen az Egyesült Államok igyekezett tágítani a „megelőző önvédelem” fogalmát, hogy ez kellő kivételként szolgálhasson az erőszak általános tilalma alól.