Facebook-politika jobboldali vezetéssel

Pálfy Dániel Ábel írása a Mandiner hetilapban.

Az elmúlt évtizedben a közösségi média gyorsuló ütemben vette át a közvetítő szerepet nemcsak a hagyományos médiumoktól, hanem a portáloktól is. A Mandiner internetes felületének olvasói és szerkesztőink is tapasztalják ezt: véleményszemle-rovatunkban a szerzők neve alatt egyre többször csupán annyi szerepel: Facebook.

A közélet szereplői felismerték, hogy a leghatékonyabb módon a közösségi médián keresztül tudják elérni a szolgáltató adatai alapján pontosan meghatározható cél­csoportjaikat. A Facebook nagyságrendekkel nagyobb elérést biztosít számukra, mint bármilyen másik médium. Érthető tehát, hogy bár a politikai kommunikáció nem költözött át teljes mértékben, a legfontosabb információk kivétel nélkül megjelennek a közösségi oldalon. Ma már alig van sajtótájékoztató Facebook Live nélkül, a politikusok és a véleményvezérek itt kommentálják az aktuális híreket, történéseket, üzengetnek egymásnak, sőt sokszor a „nagy bejelentéseket” is itt teszik meg.

A Mandiner rendszeresen készít heti összegzéseket a politikai tér szereplőinek közösségi médiában elért teljesítményéről. Az országgyűlési választáshoz közeledve a közösségi médiában is egyre intenzívebb a politikai kommunikáció, az üzenetek választókhoz eljuttatásának sikere a Facebookon közvetlenül is mérhető. Az adott politikus követőinek száma a potenciális elérést, a megosztott tartalmakkal kapcsolatos interakciók (lájkok, diszlájkok, megosztások, hozzászólások) mennyisége pedig az elért közönség figyelmének mértékét jelzi – ez utóbbi alapján, elemzőszoftverek segítségével mérjük a szereplők eredményességét.

Októberben éles versenyben a Fidesz politikusai több interakciót szereztek, mint a baloldal szereplői, amiben Orbán Viktor Facebook-oldalának kiemelt szerepe volt. Az eredmény alapján egyértelmű, hogy Márki-Zay Péter hiába lett a baloldal miniszterelnök-jelöltje, az elérés szintjén nem igazán tudott profitálni ebből. Mint ahogy a balliberális média támogatásából sem, hiszen eredményei nem igazolják, hogy valós volna a Telex, a 444, a HVG és a 24.hu narratívája, miszerint új, jobboldali szavazókkal egészíti majd ki a baloldali tábort. Márki-Zaynak láthatóan nincs átütő erejű bázisa a neten, követőtábora nem nyúlik át a lövészárkokon, sőt még a baloldalnak is csupán csak egy részét tudja lefedni – októberben Dobrev Klára és az előválasztás első fordulójában kieső Jakab Péter is jobb eredményeket ért el nála.

Összességében a jobboldali politikusok 4,7 millió, a baloldal szereplői 4,3 millió interakciót szereztek. A miniszterelnök-jelöltek versenyében Orbán Viktor majdnem kétharmados győzelmet aratott, az interakciók 74,5 százalékát szerezte meg. A Fidesz egyértelmű győzelmet aratott a pártok versenyében októberben, azonban ha az ellenzéki pártok interakcióit mind összeadjuk, akkor már fej fej mellett áll a két tábor. Ez viszont módszertani szempontból nem lenne helyes, mivel a baloldali pártok követői közt igen nagy az átfedés.

Novemberben a jobboldal politikusainak Facebook-bejegyzései, videói és egyéb tartalmai összesen 4 millió interakciót hoztak a konyhára, a baloldal pedig 3,9 milliót kapott, azaz némileg kiegyenlítettebb volt a verseny. A legerősebb eredményt e hónapban is Orbán Viktor érte el, ő egymaga több mint 1 milliónyi reakciót kapott, a második helyen Jakab Péter állt 712 ezerrel. Márki-Zay Péter közösségi oldalán kevésbé volt eredményes – múlt hónapban összesen 397 ezer reakciót kapott a Facebookon.

A politika azonban nem csak politikusokból áll, a politikai kommunikáció fontos részei a véleményvezérek, influenszerek – ideértve a politikai tartalmú mémoldalakat is –, sokuk eredményei a politikusokéival vetekszenek. E tekintetben az élmezőnyben erős – elsősorban generációs – különbség van a jobboldali és baloldali szereplők között. A baloldali influenszerek többsége a 2000-es években, a Gyurcsány-korszakban vagy még korábban szerzett hírnevet, ilyen például a börtönmúlttal bíró Tasnádi Péter mellett az egykori tévés Juszt László vagy a 2006-ban Gyurcsány Ferencet mentegető Sváby András. Ezzel szemben a jobboldali top 10 fiatalokkal van tele, akik az utóbbi pár évben jelentek meg a közéletben. Ilyen a hétről hétre listavezető Deák Dániel politikai elemző, Bohár Dániel újságíró vagy épp Dávid Bence, aki néhány éve még egyetemista volt. A közösségi médiás influenszerek névsorát tekintve a jobboldal valószínűleg nagyobb potenciállal lehet majd képes mozgósítani a fiatalokat, mint a baloldal.

Úgy tűnik, a kormányoldal a közösségi médiás jelenlétet erősítő Megafon Központra épített stratégiája is beérett. A konzervatív oldal jóval szervezettebb, véleményvezérei gyakorlatilag futószalagon gyártják a világmagyarázó kreatív tartalmakat és hírkommentárokat, ami az eredményekben is megmutatkozik. Az utóbbi két hónapban egyértelmű győzelmet aratott a jobboldali véleményvezérek csapata. Októberben az interakciók 64 százalékát, 3,7 milliót söpörhettek be a baloldal 2 milliós eredményével szemben. Novemberben sem változott érdemben a két tábor közti különbség: a baloldal tíz vezető véleményvezére 2,3 millió, a jobboldalé pedig 3,4 millió interakciót ért el.

***

***

Orbán az élen
A magyar politikusok közül messze Orbán Viktornak van a legtöbb követője, szám szerint csaknem 1,2 millió ember kíváncsi a Facebookon közvetített üzeneteire. Ez egyébként nemzetközi összehasonlításban is tekintélyes tábort jelent – Emmanuel Macront, Franciaország elnökét 3,7 millióan, Boris Johnson brit miniszterelnököt 2,2 millióan követik. Itthon a második helyen Jakab Péter, a Jobbik elnöke áll 429 ezres táborral, a dobogó harmadik fokát pedig Gyurcsány Ferenc foglalja el 318 ezer követővel. Márki-Zay Péter 131 ezer követőjével Dobrev Klárával holtversenyben a tizenegyedik helyen áll listán.

A magyar politikusok közül messze Orbán Viktornak van a legtöbb követője, szám szerint csaknem 1,2 millió ember kíváncsi a Facebookon közvetített üzeneteire. Ez egyébként nemzetközi összehasonlításban is tekintélyes tábort jelent – Emmanuel Macront, Franciaország elnökét 3,7 millióan, Boris Johnson brit miniszterelnököt 2,2 millióan követik. Itthon a második helyen Jakab Péter, a Jobbik elnöke áll 429 ezres táborral, a dobogó harmadik fokát pedig Gyurcsány Ferenc foglalja el 318 ezer követővel. Márki-Zay Péter 131 ezer követőjével Dobrev Klárával holtversenyben a tizenegyedik helyen áll listán.

***

Márki-Zay mélyrepülésben
Hiába reménykedtek sokan abban, hogy a baloldal miniszterelnök-jelöltjének sikerül majd megszólítania a jobboldali szavazótábor egy részét is, Márki-Zay Péter Facebook-kommunikációjának eredményessége jelentősen csökkent az utóbbi hetekben. A politikus október végétől a migráció és a rezsicsökkentés témájában indított támadást, ám az interakciószámokból világosan kiderült: kampánya nemhogy új szavazókat mozgatott volna meg, de látványos lefelé tartó spirálba lökte őt magát is, még a baloldali háziversenyben is visszaesett. A november eleje óta tartó trend alapján kijelenthető, szereplései egyáltalán nem növelték a baloldali összefogás esélyeit. A mélyrepülésben vélhetően az is szerepet játszik, hogy a politikus a közelmúltban megosztó kijelentést tett. Egy beszédében úgy fogalmazott, a migrációval „meg lehet nyerni egy választást addig, amíg a választókat sötétben tartjuk, és trágyával etetjük, mint a gombát”. A kijelentését követő felháborodást úgy kommentálta, „ezt csak a legostobább Fidesz-szavazók vehették magukra”. A politikus, aki rendszeresen hangsúlyozza, hogy keresztény, a közelmúltban azt nyilatkozta, hogy támogatja és engedélyezné az azonos neműek házasságát.

Hiába reménykedtek sokan abban, hogy a baloldal miniszterelnök-jelöltjének sikerül majd megszólítania a jobboldali szavazótábor egy részét is, Márki-Zay Péter Facebook-kommunikációjának eredményessége jelentősen csökkent az utóbbi hetekben. A politikus október végétől a migráció és a rezsicsökkentés témájában indított támadást, ám az interakciószámokból világosan kiderült: kampánya nemhogy új szavazókat mozgatott volna meg, de látványos lefelé tartó spirálba lökte őt magát is, még a baloldali háziversenyben is visszaesett. A november eleje óta tartó trend alapján kijelenthető, szereplései egyáltalán nem növelték a baloldali összefogás esélyeit. A mélyrepülésben vélhetően az is szerepet játszik, hogy a politikus a közelmúltban megosztó kijelentést tett. Egy beszédében úgy fogalmazott, a migrációval A kijelentését követő felháborodást úgy kommentálta, . A politikus, aki rendszeresen hangsúlyozza, hogy keresztény, a közelmúltban azt nyilatkozta, hogy támogatja és engedélyezné az azonos neműek házasságát.

Nyitókép: www.facebook.com/orbanviktor