Jó volt, hogy volt, de most már el kell engednünk a benzinársapkát

2022. december 9. 11:55
Az ársapka eltörlése bár sokaknak elsőre fájdalmas, de valószínűleg jelentősen növelni fogja az ellátásbiztonságot.

Írta: Litkei Máté, Toldi Ottó (Klímapolitikai Intézet)

 

Múlt péntektől kezdődően a hazai kutakon az üzemanyag pánikszerű felvásárlásának lehettünk tanúi, miután elterjedt az az információ, hogy a kormány megszünteti az üzemanyag-ársapkát. Sajnos ez a híresztelés önbeteljesítő jóslatnak bizonyult, mivel a kialakult ellátási probléma végül azt eredményezte, hogy kedd késő este egy rendkívüli Kormányinfón bejelentették: nem tartható tovább az árkorlátozás.

A kormány az elmúlt időszakban többször megerősítette, hogy mindaddig fennmarad az üzemanyagár-plafon, amíg az ellátás biztonsága nincs veszélyben. A kormányzati erőfeszítés mindvégig kitartott annak ellenére, hogy az utóbbi időben a MOL és egyéb üzemanyagpiaci szereplők többször is jelezték, hogy a határaihoz érkezett el a hazai üzemanyag ellátás.

A hatósági ár és a régiós piaci ár közötti különbség növekedésével az importőrök sorra kivonultak a magyar piacról,

a hazai fogyasztás január óta 26%-kal növekedett, ráadásul volt olyan időszak is, amikor a Barátság kőolajvezeték is részlegesen leállításra került. Tovább rontotta a helyzetet a százhalombattai Dunai Finomító üzemszünete, majd meghibásodása is. A kegyelemdöfést a múlt pénteken kezdődő és egész hétvégén kitartó üzemanyag-vásárlási dömping adta meg. A pénteken még kör-SMS-ek formájában terjedő, az árstop megszűnéséről szóló hamis híresztelés olyan pánikvásárlási hullámot indított el, amely a hazai kutak negyedét teljesen leapasztotta és országos ellátási problémához vezetett.

Az akkut hiány valószínűleg mérséklődött volna, hiszen a százhalombattai finomítóban véget értek a javítási munkálatok és a pánikvásárlási hullámok is elülnek idővel, de a hétvégi helyzet rámutatott, hogy ha ennyire kifeszített a hazai ellátás és ennyire kontrollálhatatlanok a vásárlási dömpingek, akkor az ellátási probléma rendszeresen visszatérő jelenséggé válhatott volna idehaza.

Tudni kell, hogy

a MOL a háború előtt is csak a hazai piac 70%-át tudta ellátni üzemanyaggal,

és most ezekkel a képességekkel kellett ellátni a teljes fogyasztói igényt. A MOL valószínűleg tényleg elment a falig. Hál istennek nem a finanszírozással, nem a likviditással volt a gond, hanem elsősorban a logisztikai lehetőségek, az üzemanyag és a türelem fogyott el.

Pedig a MOL egyáltalán nem jött ki rosszul eddig a nemzetközi energiapiaci változásokból. A 2021-es 2,8 milliárd eurónyi adózás előtti nyereségüket idén várhatóan 4,4 milliárdra tudták volna növelni, ha minden változatlan formában megy tovább. De még több, akár 5,5 milliárd euró is lehetett volna ez a haszon, ha nincs ársapka a 95-ös benzinen, amelynek köszönhetően viszont több, mint 1,1 milliárd euró (460-480 milliárd forint) maradt az emberek zsebében. Most majd jön persze az extraprofit adó, ami egyes számítások szerint 210 milliárd forinttal, más becslések szerint 400 milliárd forinttal apasztja a tovább MOL pénztárcáját. De így is marad nagyjából 1410 milliárd forint (3,2-3,4 milliárd euró) profit, ami 20 százalékkal több, mint a 2021-es eredmény. A MOL nyereségességét tehát nem kell félteni.

Ennyiben lehetne összefoglalni a hazai benzin ársapka történetét. Minden napján tudtunk belőle profitálni amíg működött, de ahogy a kormány is megerősítette, ez csak addig fenntartható, amíg a MOL el tudja látni az országot, teljes kapacitással üzemelnek a finomítók és folyamatos a szállítás a Barátság kőolajvezetéken. És itt jön be egy olyan szempont, amit nem szoktak említeni pedig talán a legfontosabb.

Semmilyen garancia nincs arra nézve, hogy az oroszok az EU-G7 ársapkára való általános válaszként nem állítják le a vezetékes olajszállítást. vagy az ukránok nem csapolják meg drasztikus mértékben a Közép-Európába szánt olajmennyiséget – hiszen óriási ott az üzemanyaghiány –; kihasználva, hogy a Barátság vezeték nyomvonala rajtuk keresztül halad.

Vissza kell állítanunk tehát a piaci körülményeket az ellátásbiztonság szavatolása érdekében,

azért, hogy a Barátság kőolajvezeték leállása esetén is biztosítható legyen a kőolajimport.

Érdekes kérdés azt is megvizsgálni, hogy hogyan jutottunk el ideáig, hiszen a köztudatban az él, hogy a földgáz ellátás jelentős szűkülése eredményezte az európai energiaválság kialakulását már jóval az orosz-ukrán háború kirobbanása előtt. Emlékezzünk csak vissza, hogy az oroszok már 2020. februárjától elkezdték csökkenteni a szabadpiaci értékesítésre felajánlott mennyiségeket – a szerződéses alapon exportált gáz maradéktalan leszállítása mellett – ami a Covidból kilábaló és gyors gazdasági növekedésbe kezdett Európában gázhiányt és árnövekedést eredményezett. De ez a gyors gazdasági növekedés – 5% fölötti átlagos GDP növekmény az EU27-ben – a kőolaj-felhasználás növekedését és kiváltotta, hiszen nőtt az ipari-mezőgazdasági termelés, a szolgáltatások igénybevételének szintje visszaállt a Covid előtti szintre, és mindez a szállítás és fuvarozás felfutását is magával hozta. Ezzel a tempóval nem tudott – vagy rossz nyelvek szerint nem akart - lépést tartani a kőolaj kitermelés. Egyrészt a Covid miatti hosszú gazdasági lejtmenetben sok kisebb-nagyobb olajcég beszüntette a működését, sőt tönkre is ment, másrészt az OPEC országok vonakodtak növelni a kitermelésüket, próbáltak valamennyit visszapótolni a Covid miatt kiesett bevételeikből.

Ennek az eredménye az lett, hogy az irányadó Brent típusú olaj ára 2021 novemberére egy év alatt megduplázódott. Ekkor, az 500 Ft-os benzinár elérésekor vezette be a kormány az üzemanyag árstopot. Az intézkedés a nagykereskedők számára először nem volt különösebben fájó lépés, hiszen ekkorra már a kitermelés fokozatos növekedése orvosolta a hiányt, ami az árak mérséklődéséhez vezetett.

Az orosz-ukrán háború kitöréséig a nagykereskedők könnyen tartani tudták a 480-as árszintet, olykor még alá is kínáltak. A háború kitörését követően már a félelem mozgatta a piacot, a Brent olaj jegyzése a 2020 novemberi árszint négyszeresére ugrott, miközben a szankciók hatásait a piac beárazta az eurózóna és a kelet-európai országok gazdasági kilátásaiba. Vagyis hiába december 5-én lépett életbe a nyersolajra vonatkozó embargó és hiába február 5-én fog előre nem látható károkat okozva életbe lépni a finomított olajtermékekre vonatkozó behozatali tilalom – az árazásban a szankciós politika már korábban éreztette a hatását.

A kockázatok beárazásának eredményeként

szeptemberre már a 20%-ot meghaladta az euró leértékelődése a dollárhoz képest.

Miért is fontos ez? Mert a kőolaj elszámolása dollárban zajlik, így hiába tért vissza a kőolaj ára a napokban a háború előtti 2021. novemberi szintre, az erős dollár miatt a benzin piaci ára már meghaladja a 650 Ft-ot.

Közben arról sem feledkezhetünk meg, hogy február 5. után még nagyobb lesz a nyomás az európai üzemanyag piacon. Az első jelek tapasztalhatók, a dízel ára elkezdett elszakadni a benzinétől. A kőolaj lepárlása során típusonként eltérő, hogy milyen arányban keletkezik benzin, illetve gázolaj. Utóbbi részaránya pedig a savanyú orosz olajnál a legmagasabb. Ez a világ legtöbb részén nem okoz gondot, azonban Európában túl magas a dízel járművek száma a finomítói kapacitásokhoz képest, így Európa hagyományosan gázolajhiánnyal küzd, amit az orosz finomítókból pótol.

Eddig Oroszországból érkezett a dízel import kétharmada, ami a teljes felhasználás 10-15 százalékát adja. Ez nagyságrendileg 14 millió hordót jelent havonta. A nyolcadik szankciós csomag december 5-i életbelépésével, az EU ársapkát vezetett be a tengeren szállított orosz kőolajra, ezzel veszélyeztetve az importot. Eddig a MOL a régió üzemanyag ellátását a rijekai, százhalombattai és pozsonyi finomítók eltérő finomítási arányából adódó természetes összedolgozásával elégítette ki. Február 5. után azonban az orosz eredetű nyersolajból előállított finomított olajtermékeket nem lehet exportálni harmadik országba, így például a MOL a magyar ellátás esetében is elesik a pozsonyi finomítója által előállított termékeitől.

Vagyis az üzemanyag ellátás stabilitása a régióban nagyobb mértékben fog függeni a nem-orosz eredetű üzemanyagok importjától jövőben. Ez pedig azt jelenti, hogy ha a szabályozás nem változik, két hónapunk maradt visszaépíteni a hazai importot az üzemanyag-ellátás biztosítása érdekében.

Miközben Európa egyre inkább a kilátástalanság irányába sodródik, az orosz-ukrán háború kezdete óta a teljes orosz olajexport mindössze 8%-kal csökkent, ugyanis az európai piacról kieső mennyiségek jelentős részét sikerült átirányítani Kína, India és Törökország irányába.

Az ársapka eltörlése bár sokaknak elsőre fájdalmas, de valószínűleg jelentősen növelni fogja az ellátásbiztonságot.

Mi várható a piaci üzemanyagárak újbóli bevezetése után? A kormány próbál megoldást talált arra, hogy más módon ugyan, de kitartson azon politikája mellett, amely a külső negatív gazdasági hatásoktól igyekszik megvédeni a lakosságot. A szerdai kormányrendelet értelmében a MOL extra profitjának a 95%-át elvonja és a rezsivédelmi alapon keresztül valamilyen formában visszaadja a lakosságnak. De mi is ez az ún. extra profit a mi esetünkben? Normál üzletmenetben természetesen egyetlen kormánynak sincs joga egy magáncég zsebeiben kutatnia, amennyiben az teljesíti befizetési kötelezettségeit. Azonban a MOL bevételeinek egy része abból származik, hogy bár az általuk feldolgozott Uráli típusú olaj ára hordónként 25 dollárral alacsonyabb a Brent típusúénál, az abból készült üzemanyagot és egyéb finomított termékeket úgy adják el, mintha az a drágább Brent típusú olajból készült volna. Ebből a MOL bizony extra jövedelmet realizál, ha nem is éppen szépségdíjas a módszer.A Kormány tehát ezt a pénzt fogja a rezsivédelmi alapba helyezni egészen addig, amíg jelenlegi gazdasági körülmények fennmaradnak.

Összességében az ársapka bevezetése tavaly novemberben egy megalapozott döntés volt, 13 hónapos időszaka alatt átlagosan havonta kb. 40-50 ezer forintot spórolt meg az autóhasználó háztartásoknak, ami a teljes időre vetítve hozzávetőlegesen kb. 520-650 ezer forint megtakarítást jelentett ezen családoknak. De az azóta eltelt több mint egy év megváltozott piaci helyzetéből fakadóan, bármilyen meglepő is, megalapozottnak tekinthetjük az ársapka kivezetésének intézkedését is.

Jelenleg már nem az ár a meghatározó kérdés, hanem hogy tudjuk-e biztosítani az ellátást vagy sem.

A politikai leleményesség viszont a nehéz időkben mutatkozik meg igazán. Akármennyire is nehéz időket élünk és bizonyos intézkedéseket el kell engedni, de néha kurucosan a hátrányból előnyt is lehet kovácsolni. A MOL-tól elvont 95 százalékos extraprofit a rezsivédelmi alap duzzasztását szolgálja, ami egy másik fronton ugyan, de szintén a magyar háztartásokra nehezedő gazdasági nyomás enyhítését célozza.

 

Nyitókép: Pixabay

Összesen 58 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés